Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)

1931-12-02 / 276. szám

ELO«miTM finiSDM»i 1 én» 1200 lej, tfcfrrre Bea .tej ms$ţă Un» *00 Uj, «87 fiSnt 30BB 'íí%. ___ Egyes szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőnéjf éa kiadóhivatal: Piaţa UnicU (Főtér) Telefon: 5­05. Mi XIV. évfolyam, 276.-ik szám. TAXA POSTALA PLA­­EXTA UV NUMERAR Wo, 24356—927. Cseh-Kolozsvár 1931 december 2. Szerda ELŐFIZETÉS MAOTABORSZÁGOMl 1 évre 56 pengő, félévre 20 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyed­szám ára 21 fillér. Grigetoianu parlamenti beszéde a Manailescu-figb­ol nagy meglepetés volt Kijelentette, hogy semmi ellentét nem volt közöttük . Maniu bukaresti tárgyalásai és a Bratianu-család békéje komoly készülődésekre vallanak Ghica külügyminiszter Apponyi és Károlyi Gyula gróf politikájáról mondott beszédet (Bukarest, november 30. Az a nagy érdeklő­déssel várt nyilatkozat, amit Argetoianu a ka­marában a Manoilescu bankkormányzó kineve­zéséről elmondott, nagy meglepetést hozott. Meg­lepetést hozott, mert Argetoianu egyszerűen és röviden azt jelentette ki, hogy semmi személyi s elvi ellentét nem merült fel közte s Manoilescu között. Ezzel azt akarta elérni, hogy térjenek napirendre az eset fölött. Béke a Bratianu-családban. A Jonel Bratianu halálának négy éves év­fordulóján tartott rekviemen részt vett az egész Bratianu-család. Bratianu Gheorghe ez alkalom­­mal, a hírek szerint, kibékült családja tagjaival. Közötte és Dinu Bratianu között már régebben megkezdte a közvetítést Tancred Constanti­­nescu. Az eseményt politikai körökben nagyon élénken kommentálják és annak valóban fon­tos politikai következményei várhatók. Ha a li­berális frakciók újból egyesülnek, úgy a párt rendkívül megerősödve jelenik meg a politikai A kamarában a hétfőn délutáni ülésen, va­lószínűleg az ellenzék legutóbbi akciói miatt, élén Iorga miniszterelnökkel, csaknem az egész kormány megjelent, többek között Argetoianu pénzügyminiszter is, aki felépült betegségéből. Mindjárt az ülés elején Argetoianu kért szót és válaszolt a Banca Marmorosch és a Manoi­lescu­­ ügyben hozzáintézett interpellációkra. Kijelentette, hogy őneki a Banca Marmorosch­­nál tett intézkedésekkel nem volt más célja, minthogy a jelenlegi súlyos viszonyok között a rendet és a nyugalmat biztosítsa és fenntartsa. Sem ennél a banknál, sem más intézetnél nem volt és nincs semmi érdekeltsége. Azt a kommü­nikét, amely a Banca Marmorosch háromnapos bezárásáról szólt, Manoilescu szövegezte és szer­kesztette. Egyébként Manoilescu között és ő közötte soha semmiféle személyi, vagy elvi ellentét nem volt, a kormánynak azonban teljesen diszkrecionális joga kell, hogy legyen a Nemzeti Bank kor­mányzója személyének kiválasztására és kine­vezésére. Kéri a kamarát, ne felejtsék el, hogy az ország súlyos helyzetben van és hogy a par­lamenti vitát meg kell rövidíteni. A képvise­lőknek tartózkodniuk kellene a felesleges és izgató interpellációktól és bejelentésektől. Ha erre nem hajlandók, akkor javasolja, hogy vezessék be az estéli és éjjeli üléseket — mon­dotta a pénzügyminiszter. Erre éles tiltakozás hangzott fel a kamara minden oldalán. Oteteleseanu nem vonja kétségbe, hogy Ar­getoianu valóban sokat dolgozik, de a kormány hívei indokolatlanul türelmetlenek. Ő lojálisan küzdőtéren. A gheorghisták örömmel fogadták vezérüknek családjával való kibékülését. Maniu hétfőn még tárgyalt. A nemzeti parasztpárt még mindig tárgyal az elnökség kérdéséről. Mihalache azt szerette volna, ha Vaida is Bukarestbe utazik, Vaida azonban erre nem volt hajlandó. Vele Maniu Kolozsváron fog megbeszéléseket folytatni. Lu­­gosianu készen áll arra, hogy Londonba utazzék Titulescuhoz, magával fiye Maniu és Vaida le­veleit, valamint a pár őségénél­ egyhangú felkérő határozatát. Maniu hétfőn még Buka­restben volt. Más hírek ellenben úgy tudják, hogy Lu­­gosianu utazására nem kerül sor, mert közelebb­ről megszűnnek azok az okok, amelyek Maniut a politikai élettől visszatartották. Ezt a lehető­séget előmozdította volna Manoilescunak a le­mondása is. Maniu bukaresi tartózkodásának ez a hosszúra nyúlt ideje azt tanúsítja, hogy ko­moly dolgokról van szó Bukarestben, meghallgatta Argetoianu válaszát, amelyből azonban nem kapott felvilágosítást arra, hogy miért kellett Manoilescunak távoznia. Arge­toianu azonban másról beszélt és nem válaszolt a hozzáintézett kérdésre. Bíróság előtt az eladott hajók ügye. Busila mérnök visszautasítja Lupunak a pol­gári hajózás igazgatósága ellen emelt vádjait. Vasilescu Carpen iparügyi miniszter beje­lenti, hogy a polgári hajózás volt igazgatója je­lenleg Bukarestben van és pert indított az iparügyi minisztérium ellen. Kéri, hogy várják meg a bíróság döntését. Cuza tiltakozik az éjjeli ülések bevezetése ellen, ellenben javasolja, hogy az üléseket dél­után két órakor kezdjék és este 8-9 óráig foly­tassák. Csak röviden és gyorsan. Argetoianu kéri a kamarát, hogy a költség­­vetést és a vele kapcsolatos törvényjavaslatokat december 15-éig fel­tétlenül intézzék el, illetőleg az azzal kapcsolatos vitát úgy rendez­zék, hogy eddig az időpontig, azokat a szenátus is letárgyalhassa. —­ Miért nem kezdték a parlamenti szessziót október 15-én? — kiáltják közbe az ellenzékről. Argetoianu: Elismerem, hogy a házat későn hívták össze. Tudatában vagyok annak, hogy a nagy és fontos kérdések letárgyalására nincs elég idő, de ez nem az én hibám. A belügyminiszter ezután kéri Pompeiu el­nököt, jelentse ki, hogy a kamara szerdán két órakor kezdi meg a költségvetés tárgyalását. Az ellenzék követeli, hogy a kérdést tegyék fel szava­zásra, ez meg is történik ugyan, az ellenpróbát azon­ban Pompei elnök most sem adja meg és úgy jelenti be a szavazás eredményét, hogy a javas­latot a kamara elfogadta. Halmageanu kifogásolja azt, hogy Curteanu a költségvetés előadója, a kormány mellett nyilatkozott a külföldi sajtónak adott interjú­jában, noha a házszabályok szerint az előadó­nak semmiféle politikai agitációt sem szabad kifejteni. Ghica külügyminiszter Apponyiról és Károlyiról. Ghica külügyminiszter válaszol Ispir kép­viselő egyik előbbi interpellációjára. Ispir, amint ismeretes, elmondotta, hogy az apátfalvi magyar vámhivatalban egy 1927-es kiadású tér­képet látott, amelyen Erdély, Horvátország és a Felvidék, mint magyar területek vannak meg­jelölve. — Ilyen esetekben azt szokták mondani, — mondta a külügyminiszter — hogy a térkép régi kiadása, Zspir képviselő azonban pontosan feljegyezte a kiadási évet is. Utasítottuk a bu­dapesti román követséget, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket és a külügyminisztérium közvetlenül a ma­gyar külügyminisztériumhoz fog fordulni. — Annak idején Genfben Apponyi gróffal rendkívül szívélyesen tárgyaltunk, úgy látszott, hogy a két ország között a lelkek békéje helyre­áll. Károlyi miniszterelnök nem követte azt a politikát, amint azt legutóbbi kijelentései mu­tatják, noha az volna a célszerű, hogy mellőz­zünk mindent, ami elválasztja a két országot. Egész Európában gazdasági és szociális válság van és így minden államnak érdeke, hogy jó vi­­szo­nyban éljen szomszédaival. Románia a maga részéről arra törekedett, hogy reális és lojális politikát folytasson Ma­gyarország irányában. Az apátfalvi térkép nem jó eszköz. A hazafiság más eszközöket is tudna találni. Románia az ilyen megnyilvánulások el­lenére is jó viszonyban óhajt élni Magyaror­szággal. Ispir képviselő a választ tudomásul vette. Nyolcmilliós diáksegélyakció. Dinu Simian nemzeti parasztpárti képviselő a miniszterelnökhöz intéz interpellációt. Az Universal című lap már évek óta gyűjt egy diákotthon építésére és erre a célra körülbelül 8 millió lej jött össze, amit egy ideig a lap pon­tosan nyugtázott is, körülbelül egy év óta ezek a nyugtázások kimaradtak. A diákság szervezetei érdeklődtek a lap igaz­gatóságánál, ahol azt a felvilágosítást kapták, hogy hárommilliót a közoktatásügyi miniszté­rium kért kölcsön. Kérdi, hogyan áll ez az ügy. Iorga válaszol és elismeri, hogy a hárommillió lejt valóban a közoktatás­­ügyi minisztérium vette kölcsön az Universaltól és azt a diákotthon céljaira hasz­nálták fel. A többi pénzről pontos kimutatást fog készíttetni. Napirenden Irimescu dr. kormánypárti be­szélt a válaszfelirati javaslathoz. Zsidó szenátor a zsidó kisebbség ellen. A szenátusban napirend előtt Sadoveanu el­nök méltatta Bratianu Jones érdemeit, halálá­nak negyedik évfordulója alkalmából. Argetoianu a Manoilescu-ügyről

Next