Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-01 / 1. szám

2 Válasz eg­y diákmemorandumra A kolozsvári Petru Maior diákközpont me­morandumot nyújtott át az egyetem szenátu­sához és a kormányhoz, melyben az erdélyi ró­mai katholikus státus vagyonának részbeni el­kobzását kéri. E sorok írója ezúttal a memoran­dumnak nem ezzel a részével óhajt foglalkozni, hanem rá szeretne mutatni e folyamodvány egy másik igen súlyos kitételére. De lássuk csak miről is van tulajdonképpen szó? „Mikor a román diákság súlyos helyzetben van, a számbelileg növekedő magyar egyetemi hallgatóság különösen az elmúlt két esztendő­ben az erdélyi és magyarországi magyar poli­tikai vezetők irányításával, román államunk minden törekvéseivel szemben egyenesen ellen­séges mozgalmat indított. A magyar egyetemi hallgatók megmozdulása jól szervezett merény­let nemzeti és állami egységünk ellen. Ha en­nek az ifjúságnak társadalmi irányítását sür­gős intézkedések által a mostani befolyás alól nem vonják ki és az egyetem égisze alatt nem hozzák harmóniába a román diákság mozgal­maival, el lehetünk készülve arra, hogy a mai állapotok következményei a közel­jövőben a legerőszakosabb formában fognak megnyilat­kozni.“ Majd így folytatja: „Az ifjúságnak az a meggyőződése, hogy ezt az államellenes mozgalmat a Magyar Párt be­folyása alatt álló római katholikus Státus szí­totta és irányította, a Státust pedig a konkordá­tum értelmében likvidálni kell.“ Ezeket írja a kolozsvári I. Ferdinánd Tu­dományegyetem román hallgatói egyesületének memoranduma. Az egyeseket esetleg könnyen megtéveszthető memorandumra méltó választ adott László Dezső az Erdélyi Fiatalok leg­utóbbi számában, de hogy ismét foglalkozom ezzel a kérdéssel, annak igen érdekes háttere van. E sorok írója volt az, aki ez év tavaszán hosszabb cikket írt a román ifjúság szellemi frontváltoztatásáról és örömmel állapította meg, hogy a minden politikai mozgalomba be­kapcsolódó ifjúság az utóbbi évek alatt egész­ségesebb irányelveknek lett a hirdetője és hátat fordított minden olyan akciónak, amely az or­szág népeinek belső békéjét megzavarhatja. Majd az Erdélyi Fiatalok faluszámában hosszabb cikket írtam a román ifjúság falu­munkájáról, elismerve annak tudományos je­lentőségét. Rövid idő múlva ugyancsak az em­lített kérdésről előadást tartottam a magyar egyetemi és főiskolai hallgatóknak. Mindez, azt hiszem, elég komoly jogcímet ad arra, hogy olyan esetekben, amikor a ro­mán egyetemi hallgatók letérnek a tárgyilagos­ság ösvényéről, teljesen érthetetlen és súlyos következményekre vezethető lépéseikhez né­hány megjegyzést fűzzek. Ismétlem, a Státus ügyéhez nem szólok hozzá. Ez a kérdés nem a fiatalság ügye. De azzal a kitétellel, mely tele van alaptalan gya­núsításokkal, már foglalkoznom kell, úgyis mint újságírónak, úgyis, mint a magyar ifjú­ság egyik tagjának. Az a román ifjú, aki bepil­lantott az erdélyi magyar ifjúság életébe, na­gyon sok tapasztalattal gazdagodhatott volna. És pedig a következő figyelemreméltó tények lepték volna meg. 1. Az erdélyi magyar egyetemi és főiskolai hallgatók nem politizálnak. Soha egyetlen po­litikai pártnak a szolgálatában nem álltak és mindaddig, míg tanulmányaik az egyetem pad­jaihoz kötik őket, kitartanak emellett az elvi álláspont mellett. 2. Éppen ilyen alaptalan az az állítás, mely mint a magyar kormány politikájának uszály­hordozóit szeretné feltüntetni bennünket. Ha mi a tanulmányainkat elébe helyezzük a belső, napi politikának, még inkább ragaszkodunk ehez az álláspontjához, mikor ezt a vádat szegezik a mellünknek. Ismétlem: az erdélyi magyar ifjú­ságnak egy célkitűzése van, ez pedig nem más, minthogy komolyan tanulni akarunk és mint alaposan felkészült emberek kívánjuk biztosí­tani egzisztenciánkat. Bizonyos, hogy más kérdé­sek is foglalkoztatnak, így megvan a készségünk arra, hogy az állam építő programmjának meg­valósításában, a többi népekkel való kölcsönös együttműködés alapján működjünk együtt min­den becsületes emberrel. Ugyanakkor azonban, amikor beleilleszkedünk a mai életkörülmények közé és baráti jobbot nyújtunk a többi, itt élő nemzeteknek, nem törődhetünk bele abba, hogy legelemibb jogainkban is megrövidítsenek. Ha mindezeket figyelembe veszi a Petru Maior-kör elnöksége, akkor bizonyára nem ölti magára a sovinizmus divatból kiment tó­gáját. Mert bizony ez a memorandum nem a megértő, hanem az elválasztó politika doku­­ ­ fületeknek Merev 12 azonnali enyhülés­eior Ban megszabadulhatunk az izületi és izom­­fájdalmaittól és e testrészeink merevségét is «»rar megszüntethetjük. Alkalmazzunk kevés I***® s Zimmant-et enyhén — erős masszírozás nelküL A­z ónnal érezni fogjuk melegitő enyhítő ajtóját és a fájdaloim elmúlik. Használjunk Sloan­s Shriroent-et rheuma, zsába, ischiaa, hátfájás, ficamodás, tö­rés és mindennemű izom- c* * a a fájdalom esetén is. ^ JL» t/A JM l t N I M E NT a foljdalma­ h üveg ára 75 Sel mentuma. Hogyan képzelik el román diáktár­saink a kisebbségi probléma megoldását, ami­kor egy nagy egyetemi egyesület ahelyett, hogy kapcsolatokat keresne a magyar ifjúsági szer­vekkel, ennek éppen ellenkezőjét cselekszi és már az egyetem falai között is az ellenségeske­dés magvait hinti el? Demeter Béla. JA/WWWWWWA­/WWWWWWWWWWW HALLÓ VIDÉK! Xalefona havonta 20 könyvet 40 kiért ? Iratkozzék be akkor a Dante kölcsönkönyvtá­­rába, Str. N. Jorga (v. Jókai u.) 5, hol 5 nyelvű 20.000 kötetes könyvtár­ból válogathat s minden uj könyvet azonnal elol­vashat. Kérjen ismertetést XV. ÉVF. 1. SZÁM. rj «HK vxm&ie­ i vwaniTjaxim,? nvumi ae u^wtse Tiszteletlen volt-e Kilátas Gusztáv Károly királlyal szemben ? (Bukarest, december 30.) Ismeretes, hogy az interparlamentáris konferencia alkalmából Károly király Szinajában kihallgatáson fogad­ta Grátz Gusztávot, Magyarország volt külügy­miniszterét. Grátz Gusztáv dr., aki jelenleg Párizsban tartózkodik, francia lapokban in­­ter­jút adott Bethlen István, volt magyar mi­niszterelnök temesvári királyi kihallgatásáról és az interjúban többek között azt mondotta: egészen természetes, hogy abban a pillanatban, amikor Románia királya és Bethlen István gróf közös célt akarnak elérni, akkor azt igye­keznek is minél erőteljesebben meg­valósí­tani. A Lupta szerdai száma élesen szembeszáll Grátz Gusztáv nyilatkozatával, amelyet tiszte­letlennek mond a király személyével szemben. — Nem engedhető meg, — írja — hogy egy­­ olyan magyar politikus, aki a reváns­párt­­ tagja és Magyarország külügyminisztere volt, olyan szándékot imputáljon a királynak, mintha ugyanazt a politikát folytatná, mint­­ azok a magyarok, akik a békeszerződések szét-­­ rombolására törnek. A Lupta belemagyarázza a Grátz nyilatkoz­­­zatába azt, amit jónak lát feltételezni. Grátz : Gusztáv azonban, amint látható, semmi ilyent­­ nem mondott. 10- Kroroienu Külföldi útja elé optimizmussal néz e bucaresti sajtó Scrutator szerint Argetoianu mindent simán intéz el a külföldön A koncentrációs kormány terve ismét kisért Az Adeverulban Scrutator Argetoianu kül­földi útjával és annak várható eredményeivel foglalkozik. A cikk szerint Argetoianu Rómá­ban a hadügyi szállítások rendezéséről fog tár­gyalni. A Vatikánban folytatandó tárgyalások­nál a konkordátummal kapcsolatos kérdések kerülnek szóba. Párizsban újabb forgótőke szerzése céljából tárgyal a pénzügyminiszter. Az ebben az irányban előbb Angliával folyta­tott tárgyalások már nagyon előrehaladott stá­diumban voltak, amikor Anglia váratlanul visz­­szalépett a tranzakciótól. Londonban ebben az irányban most újabb megbeszéléseket kezdemé­nyez Argetoianu. A pénzügyminiszter politikai barátai bizonyosra veszik, hogy meg fogja kapni Mussolinitól mindazt, amit igényel, si­kerülnie fog megegyezésre jutni a Vatikánnal, amit annál is inkább biztosra vesznek, mert már hónapokkal ezelőtt meg­volt az összhang a Vatikán és a román kormány között. Párizs­ban, ugyancsak Argetoianu barátai szerint, a pénzügyminiszter meg fogja kapni az ötszáz­­millió frankos forgótőkealapot és csak az a kérdés, hogy milyen feltételek mellett, mivel a francia gyárosok azt kívánják, hogy a francia állam hatvanszázalékos garanciát vállaljon. Scrutator megjegyzi, hogy mindezek nem ge­nerális rendezést jelentenének, hanem csak át­meneti könnyítéseket. Ugyancsak az Adeverii! Argetoianunak Ti­­tulescuval tervezett találkozásáról cikkezik. Bi­zonyos jelekből és Argetoianu egyes kijelenté­seiből azt a következtetést vonja le, hogy Ar­getoianu, aki kétségtelenül a jelenlegi kormány spiritus rektora, az ellenzéki pártokkal megle­hetősen jó kapcsolatokat tart fenn és ami a legfontosabb, az uralkodó bizalmát is élvezi, március folyamán a konvertálási javaslat és a közigazgatási törvény módosításának elintézése után megkísérli egy koncentrációs kormány megalakítását, Titulescu égisze és az ő tényle­ges vezetése alatt. Az utóbbi napok eseményei azt mutatják, hogy Titulescu hajlandó is egy ilyen nemzeti koncentráció élére állani, ha ab­ban a két legnagyobb párt, a liberálisok és a nemzeti parasztpártiak résztvennének. A fej­leményeket csak a jövő mutathatja meg. Itt az özönvíz? Dehogy is. Csak az olcsó könyvek özöne a Lepage-antikvárium­­ban Kvár. — Kérjen jegyzéket. Biztos­itsa i­ngatlanát, házá­t, éle­tét a MINERVA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG-­nál. Kolozsvár, Calea Regele Fer­dinand (v. Ferencz József­ u.) 37. sz. Telefon: 12­ 57.

Next