Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-01 / 1. szám
2 Válasz egy diákmemorandumra A kolozsvári Petru Maior diákközpont memorandumot nyújtott át az egyetem szenátusához és a kormányhoz, melyben az erdélyi római katholikus státus vagyonának részbeni elkobzását kéri. E sorok írója ezúttal a memorandumnak nem ezzel a részével óhajt foglalkozni, hanem rá szeretne mutatni e folyamodvány egy másik igen súlyos kitételére. De lássuk csak miről is van tulajdonképpen szó? „Mikor a román diákság súlyos helyzetben van, a számbelileg növekedő magyar egyetemi hallgatóság különösen az elmúlt két esztendőben az erdélyi és magyarországi magyar politikai vezetők irányításával, román államunk minden törekvéseivel szemben egyenesen ellenséges mozgalmat indított. A magyar egyetemi hallgatók megmozdulása jól szervezett merénylet nemzeti és állami egységünk ellen. Ha ennek az ifjúságnak társadalmi irányítását sürgős intézkedések által a mostani befolyás alól nem vonják ki és az egyetem égisze alatt nem hozzák harmóniába a román diákság mozgalmaival, el lehetünk készülve arra, hogy a mai állapotok következményei a közeljövőben a legerőszakosabb formában fognak megnyilatkozni.“ Majd így folytatja: „Az ifjúságnak az a meggyőződése, hogy ezt az államellenes mozgalmat a Magyar Párt befolyása alatt álló római katholikus Státus szította és irányította, a Státust pedig a konkordátum értelmében likvidálni kell.“ Ezeket írja a kolozsvári I. Ferdinánd Tudományegyetem román hallgatói egyesületének memoranduma. Az egyeseket esetleg könnyen megtéveszthető memorandumra méltó választ adott László Dezső az Erdélyi Fiatalok legutóbbi számában, de hogy ismét foglalkozom ezzel a kérdéssel, annak igen érdekes háttere van. E sorok írója volt az, aki ez év tavaszán hosszabb cikket írt a román ifjúság szellemi frontváltoztatásáról és örömmel állapította meg, hogy a minden politikai mozgalomba bekapcsolódó ifjúság az utóbbi évek alatt egészségesebb irányelveknek lett a hirdetője és hátat fordított minden olyan akciónak, amely az ország népeinek belső békéjét megzavarhatja. Majd az Erdélyi Fiatalok faluszámában hosszabb cikket írtam a román ifjúság falumunkájáról, elismerve annak tudományos jelentőségét. Rövid idő múlva ugyancsak az említett kérdésről előadást tartottam a magyar egyetemi és főiskolai hallgatóknak. Mindez, azt hiszem, elég komoly jogcímet ad arra, hogy olyan esetekben, amikor a román egyetemi hallgatók letérnek a tárgyilagosság ösvényéről, teljesen érthetetlen és súlyos következményekre vezethető lépéseikhez néhány megjegyzést fűzzek. Ismétlem, a Státus ügyéhez nem szólok hozzá. Ez a kérdés nem a fiatalság ügye. De azzal a kitétellel, mely tele van alaptalan gyanúsításokkal, már foglalkoznom kell, úgyis mint újságírónak, úgyis, mint a magyar ifjúság egyik tagjának. Az a román ifjú, aki bepillantott az erdélyi magyar ifjúság életébe, nagyon sok tapasztalattal gazdagodhatott volna. És pedig a következő figyelemreméltó tények lepték volna meg. 1. Az erdélyi magyar egyetemi és főiskolai hallgatók nem politizálnak. Soha egyetlen politikai pártnak a szolgálatában nem álltak és mindaddig, míg tanulmányaik az egyetem padjaihoz kötik őket, kitartanak emellett az elvi álláspont mellett. 2. Éppen ilyen alaptalan az az állítás, mely mint a magyar kormány politikájának uszályhordozóit szeretné feltüntetni bennünket. Ha mi a tanulmányainkat elébe helyezzük a belső, napi politikának, még inkább ragaszkodunk ehez az álláspontjához, mikor ezt a vádat szegezik a mellünknek. Ismétlem: az erdélyi magyar ifjúságnak egy célkitűzése van, ez pedig nem más, minthogy komolyan tanulni akarunk és mint alaposan felkészült emberek kívánjuk biztosítani egzisztenciánkat. Bizonyos, hogy más kérdések is foglalkoztatnak, így megvan a készségünk arra, hogy az állam építő programmjának megvalósításában, a többi népekkel való kölcsönös együttműködés alapján működjünk együtt minden becsületes emberrel. Ugyanakkor azonban, amikor beleilleszkedünk a mai életkörülmények közé és baráti jobbot nyújtunk a többi, itt élő nemzeteknek, nem törődhetünk bele abba, hogy legelemibb jogainkban is megrövidítsenek. Ha mindezeket figyelembe veszi a Petru Maior-kör elnöksége, akkor bizonyára nem ölti magára a sovinizmus divatból kiment tógáját. Mert bizony ez a memorandum nem a megértő, hanem az elválasztó politika doku fületeknek Merev 12 azonnali enyhüléseior Ban megszabadulhatunk az izületi és izomfájdalmaittól és e testrészeink merevségét is «»rar megszüntethetjük. Alkalmazzunk kevés I***® s Zimmant-et enyhén — erős masszírozás nelküL Az ónnal érezni fogjuk melegitő enyhítő ajtóját és a fájdaloim elmúlik. Használjunk Sloans Shriroent-et rheuma, zsába, ischiaa, hátfájás, ficamodás, törés és mindennemű izom- c* * a a fájdalom esetén is. ^ JL» t/A JM l t N I M E NT a foljdalma h üveg ára 75 Sel mentuma. Hogyan képzelik el román diáktársaink a kisebbségi probléma megoldását, amikor egy nagy egyetemi egyesület ahelyett, hogy kapcsolatokat keresne a magyar ifjúsági szervekkel, ennek éppen ellenkezőjét cselekszi és már az egyetem falai között is az ellenségeskedés magvait hinti el? Demeter Béla. JA/WWWWWWA/WWWWWWWWWWW HALLÓ VIDÉK! Xalefona havonta 20 könyvet 40 kiért ? Iratkozzék be akkor a Dante kölcsönkönyvtárába, Str. N. Jorga (v. Jókai u.) 5, hol 5 nyelvű 20.000 kötetes könyvtárból válogathat s minden uj könyvet azonnal elolvashat. Kérjen ismertetést XV. ÉVF. 1. SZÁM. rj «HK vxm&ie i vwaniTjaxim,? nvumi ae u^wtse Tiszteletlen volt-e Kilátas Gusztáv Károly királlyal szemben ? (Bukarest, december 30.) Ismeretes, hogy az interparlamentáris konferencia alkalmából Károly király Szinajában kihallgatáson fogadta Grátz Gusztávot, Magyarország volt külügyminiszterét. Grátz Gusztáv dr., aki jelenleg Párizsban tartózkodik, francia lapokban interjút adott Bethlen István, volt magyar miniszterelnök temesvári királyi kihallgatásáról és az interjúban többek között azt mondotta: egészen természetes, hogy abban a pillanatban, amikor Románia királya és Bethlen István gróf közös célt akarnak elérni, akkor azt igyekeznek is minél erőteljesebben megvalósítani. A Lupta szerdai száma élesen szembeszáll Grátz Gusztáv nyilatkozatával, amelyet tiszteletlennek mond a király személyével szemben. — Nem engedhető meg, — írja — hogy egy olyan magyar politikus, aki a revánspárt tagja és Magyarország külügyminisztere volt, olyan szándékot imputáljon a királynak, mintha ugyanazt a politikát folytatná, mint azok a magyarok, akik a békeszerződések szét- rombolására törnek. A Lupta belemagyarázza a Grátz nyilatkozzatába azt, amit jónak lát feltételezni. Grátz : Gusztáv azonban, amint látható, semmi ilyent nem mondott. 10- Kroroienu Külföldi útja elé optimizmussal néz e bucaresti sajtó Scrutator szerint Argetoianu mindent simán intéz el a külföldön A koncentrációs kormány terve ismét kisért Az Adeverulban Scrutator Argetoianu külföldi útjával és annak várható eredményeivel foglalkozik. A cikk szerint Argetoianu Rómában a hadügyi szállítások rendezéséről fog tárgyalni. A Vatikánban folytatandó tárgyalásoknál a konkordátummal kapcsolatos kérdések kerülnek szóba. Párizsban újabb forgótőke szerzése céljából tárgyal a pénzügyminiszter. Az ebben az irányban előbb Angliával folytatott tárgyalások már nagyon előrehaladott stádiumban voltak, amikor Anglia váratlanul viszszalépett a tranzakciótól. Londonban ebben az irányban most újabb megbeszéléseket kezdeményez Argetoianu. A pénzügyminiszter politikai barátai bizonyosra veszik, hogy meg fogja kapni Mussolinitól mindazt, amit igényel, sikerülnie fog megegyezésre jutni a Vatikánnal, amit annál is inkább biztosra vesznek, mert már hónapokkal ezelőtt megvolt az összhang a Vatikán és a román kormány között. Párizsban, ugyancsak Argetoianu barátai szerint, a pénzügyminiszter meg fogja kapni az ötszázmillió frankos forgótőkealapot és csak az a kérdés, hogy milyen feltételek mellett, mivel a francia gyárosok azt kívánják, hogy a francia állam hatvanszázalékos garanciát vállaljon. Scrutator megjegyzi, hogy mindezek nem generális rendezést jelentenének, hanem csak átmeneti könnyítéseket. Ugyancsak az Adeverii! Argetoianunak Titulescuval tervezett találkozásáról cikkezik. Bizonyos jelekből és Argetoianu egyes kijelentéseiből azt a következtetést vonja le, hogy Argetoianu, aki kétségtelenül a jelenlegi kormány spiritus rektora, az ellenzéki pártokkal meglehetősen jó kapcsolatokat tart fenn és ami a legfontosabb, az uralkodó bizalmát is élvezi, március folyamán a konvertálási javaslat és a közigazgatási törvény módosításának elintézése után megkísérli egy koncentrációs kormány megalakítását, Titulescu égisze és az ő tényleges vezetése alatt. Az utóbbi napok eseményei azt mutatják, hogy Titulescu hajlandó is egy ilyen nemzeti koncentráció élére állani, ha abban a két legnagyobb párt, a liberálisok és a nemzeti parasztpártiak résztvennének. A fejleményeket csak a jövő mutathatja meg. Itt az özönvíz? Dehogy is. Csak az olcsó könyvek özöne a Lepage-antikváriumban Kvár. — Kérjen jegyzéket. Biztositsa ingatlanát, házát, életét a MINERVA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG-nál. Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz József u.) 37. sz. Telefon: 12 57.