Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)

1933-08-01 / 173. szám

Kedd, 1933. augusztus 1. KELETlUjsm Betiltották a vasárnapra előkészített belényesi magyar feu­­­túr­án népét­ ­ prefektus az utolsóelőtti nap visszavonta a széf l­éttel ezelőtt kiadott írásbeli engedélyt — Kormánypárti célokra lerekvirál­­ták a városi színházat — Botrányos eredménye volt a kultur­közeledési kísérletnek (Nagyvárad, július 31.) Belényes biharme­gyei város magyarsága szép kulturünnepre készült. A belényesi Magyar Dalkör zászló­­szentelési ünnepélyét akarták megtartani most vasárnap. A magyarság kultúráért áldozatkész lelke nyilatkozott meg abban az odaadó, fárad­ságos, de lelkes előkészületben, amivel a zászló­szentelés ünnepélyének napját széppé, emléke­zetessé igyekeztek tenni. Igazán kultúrnapot akartak, ami ellen nem lehetett volna semmi­lyen hatósági szempontból kifogást emelni. Bizonyítani akarták fényes ünnepélyesség ke­retében, hogy ebben az országban a magyar kulturális törekvések igényt tarthatnak a megbecsülésre, mert békés értéket jelentenek az ország számára. Nem volt mit kifogásolni, nem is volt kifogás, az engedélyt megadták. S az engedély kiadását talán fel is használják annak az állításához, hogy nincsen itt semmi akadálya a kisebbségi kulturális életnek. Az engedély bizonyítványát kiadták, azonban a gyönyörű tervekkel előkészített ünnepély meg­tartását megakadályozták, letiltották. A kultúráért, békéért. Belényesen a református templom száz­­ötvenéves jubileumának a megünneplése alkal­mára készítették elő a Magyar Dalkör zászló­­szentelési ünnepélyét. A szépen fejlődött da­lárda igen szép sikereket ért el, Bányai Jó­zsef református tanító vezetésével, Jakab Vik­tor református lelkész elnöklete alatt. E sike­rek hatása alatt egy nemesszivü úriasszony, Antal Béláné, ajándékozta­ meg értékes zászló­val a dalkört, s az egész belényesi magyarság áldozatokkal készült a kultúrnapra. Hogy mennyire a béke dokumentuma kívánt lenni ez az ünnepély, bizonyítja az is, hogy külön románnyelvű meghívókat is nyomtattak és a belényesi románságot őszinte, becsü­letes jóhiszeműséggel hívták meg az ünnepségekre. Külön is felkérték a románság reprezentán­sait a részvételre. Két héttel ezelőtt kezükben volt Popoviciu Petre biharmegyei prefektus írásbeli engedélye. Ilyen nagyszabású ünne­pély előkészületei sok költséget is emésztenek fel. Sok munkával, sok kiadással haladt előre a lelkes rendezés. A nagyváradi daloskerület­ből hét magyar dalárdát hívtak meg vendég­­szereplésre s meghívták az Országos Dalos­szövetség elnökét is, Inczédy-Joksman Ödön dr.-t, akit arra kértek fel, hogy az ünnepsége­ket befejező díszhangversenyen megnyitóbe­szédet mondjon. Azt hihetné valaki, hogy a románság reprezentánsai örömmel veszik az ilyen becsületes kulturális megnyilatkozások meghívóit és alkalomnak tartják a békés kéz­fogásra. A belényesi magyarok nagyot csalód­tak ebben a reménységükben, úgy látszik, nem kell ide békesség, nem kell kézfogás s nem akarják, hogy kulturális szabadságot érezze­nek a kisebbségek még egy ünnepélyes na­pon is­. Megakadályozzák az ünnep megtartását. Két nappal az ünnepély napja előtt meg­jelent Belényesen ugyanaz a biharmegyei pre­fektus, Popoviciu Petre, aki az írásbeli enge­délyt kiadta és intézkedéseket foganatosított az ünnepségek megtartásának megakadályozá­sára. Helyi román elemekkel tanácskozott, majd Jakab Viktor református lelkésszel kö­zölte, hogy a zászlóavatási ünnepélyre kiadott engedélyt visszavonja. Kezdetben formai okokra igyekezett hivatkozni, azonban ilyen formai indok nem volt felhozható. Majd meg­mondotta, hogy akadt egy pár belényesi ro­mán, akik kívánták a betiltást. Pártcélokra lefoglalták a színház­termet. Az ünnepély egy része délelőtt a reformá­tus és római katholikus templomokban, majd a magyar kaszinó udvarán kellett volna, hogy lefoljón. A kaszinó udvarára sátrakat építet­tek és az egész udvart feldiszítették. Este a városi színházteremben lett volna a díszhang­verseny s e termet erre a napra már hetekkel ezelőtt kibérelték. Mire a prefektus megérke­zett, akkorra az a meglepetés is érte a belé­nyesi magyarságot, hogy a kibérelt színháztermet a román nem­zeti­ parasztpárt vasárnapra lefoglalta. Egyszerűen elrekvirálták erre a napra, azzal, hogy valami ifjúsági gyűlést akarnak ők tar­tani. A lerekvirálás nyilvánvaló célja az volt, hogy a díszhangversenyt semmi körülmények között ne lehessen megtartani. Még abban az es­etben se, ha a kormány, vagy valamelyik felsőbb hatóság a be­tiltást nem engedné meg, azonban az egész kultúrnap letiltását elvégezte a prefektus. A bihar megyei Magyar Párt a prefektusnál a betiltás ellen lépéseket akart tenni. Azonban igen érdekes, hogy a prefek­tust nem lehetett megkapni Nagyváradon. Sem pénteken, sem szombaton. Nem volt ott­hon. Távolléte arra volt jó, hogy ne lehessen nála eljárni. Tiltakozó távirat. A Magyar Párt megyei elnöksége a követ­kező táviratot intézte a belügyminiszterhez: — A belényesi Magyar Dalkör zászlóava­tása alkalmából prefektusi engedély alapján július 30-án dalosünnepélyt akartak a bihar­megyei magyar dalárdák tartani Belényesen. A vármegyei prefektus azonban ma két nap­pal az ünnepség előtt az engedélyt visszavonta s a dalárdák kulturünnepélyét betiltotta. A magyar kisebbség kulturális szabadsága ellen történt hatósági önkény ellen energikusan , ünnepélyesen tiltakozunk. A Magyar Párt bi­harmegyei szervezete. Hogy a belügyminiszternek mi a véle­ménye erről a belényesi esetről, nem tudjuk. Vasárnap nem volt gyönyörű kultúrü­nnepély Belényesen s a magyarság lelke újabb keserű­ tapasztalatot szerzett arról, hogy a kultúrköze­­ledésre itt nincsen lehetőség. Itt csak támadás van, betiltás van. Szenvedni, azt szabad. .................... ............................3 Ekrazír robbanás következtében Brünnben összeomlott egy négyemeletes szálloda (Brünn, július 31.) A Szabadság-tér és János utca sarkán álló négyemeletes Európa­­szálloda robbanás közben összeomlott. A rob­banás mind a négy emeletet elpusztította Olyan ereje volt a robbanásnak, hogy az egész városban lehetett hallani. Az épülettel szom­szédos házak vakolata leomlott, ablakai össze­törtek. A mentési munkálatok azonnal megkez­dődtek. Nem lehet tudni, hogy mekkora az ál­dozatok száma, mivel a szálloda úgyszólván megközelíthetetlen. Eddig két megszenesedett holttestet találtak, amelyről megállapították, hogy egy fiatal anya és leányának holtteste. Az eddigi megállapítás szerint a robbanást ekrazittöltény okozta. Állítólag egy anya leányával az első emeleten öngyilkosságot akart elkövetni és ezért robbantotta fel a ná­luk lévő ekrazittöltényt. Végleges tisztázást ez a kérdés nem nyert, éppen úgy, mint az sem, hogy kik tartózkodtak a robbanás pillanatában az összeomlott szállodában. Rendeleti úton lép életbe Amerikában a munkaidő leszállítása Roosevelt és Litvinov bizalmasa egy francia üdülőhelyen tárgyalnak (Washington, július 31.) A Fehér Házból kiszivárgott hírek szerint Rooseveltnek az a szándéka, hogy augusztus 8-án rendelettel kö­telezővé teszi egész Amerikában munka­­kódexének a munkaidő leszállítására és a mun­kabérek emelésére hivatott intézkedéseit. Amiatt mutatkozik ennek szükségessége, mert a munkaadók egy része önként nem hajlandó eleget tenni az amerikai kormány munkaidő­ leszállítására és bérek emelésére irányult fel­hívásának. A munkásság nem tartja elég radikálisnak a munkabéremelést s ezért több helyütt sztráj­kok törtek ki. Amerika tárgyalásai a szovjettel (Genf, július 31.) Az a hír terjedt el, hogy Baruch amerikai bankár, Roosevelt elnök egyik bizalmasa, aki jelenleg Franciaország­ban tartózkodik, vasárnap a délfranciaországi Royalba utazott, ahol Litvinov üdül. Állítólag a bankárnak az a megbízatása, hogy előkészítse az Egyesült Államok és a szovjet közötti normális politikai és ke­reskedelmi kapcsolatok felvételét. Beavatott körökben már augusztusra várják a szovjet de jure elismerésének prok­amálását. Baruch rovati utazásának hírét Párisból még nem erősítették meg. Belső kölcsön a munkabérek emeléséért. (London, július 31.) Az amerikai kormány augusztus folyamán nagy belső kölcsön kibo­csátását tervezi. A cél az, hogy minél több pénz kerüljön forgalomba, mert így lehet a legkönnyebben megvalósítani a munkabérek emelését s a tömegek vásárlóképességének emelését. Roosevelt elnököt keddre Newyorkba vár­ják, ahol tárgyalni fog a belső kölcsön részlet­­kérdéseiről. Amerika új gyapot­politikája. (London, július 31.) A nemzetközi gyapot­piacon az utóbbi napokban szilárd volt az irányzat. Szakértők ennek okát abban keresik, hogy az amerikai kormány a termelőterületek csökkentése és az árak feljavítása érdekében elhatározta, hogy a termelőktől 1,1 millió bála gyapotot vásárol. Az árakról még folynak a tárgyalások. Valószínűnek tartják, hogy az árak 11 centnél magasabbak lesznek. Roosevelt tízparancsolata. Newyorkból jelentik: Roosevelt takarékos­­sági tízparancsolatot adott ki, amely a követ­kezőképpen hangzik: 1. Addig nyújtózkodj, amíg a telefon ér. 2. Ne veszítsd el önbizalma­dat sohasem. 3. Ne legyen mammonod a pénz. 4. Ha elérted a rendes árszínvonalat, ne feled­kezz meg a pénz stabilizálásáról. 5. Az arany ne istened legyen, hanem a szolgád. 6. Törődj a munkanélküliekkel. 7. Ne feledkezz meg a hazai ipar támogatásáról. 8. Ne tűrd az ínséget­ a bőség közepette. 9. Ne hagyd magad szép szavakkal eltereltetni saját gazdasági életed felkarolásától, viszont nem kell azért elszige­teltségben élned. 10. Ne tedd problémádat sem túl egyszerűvé, sem túl bonyolulttá.

Next