Keleti Ujság, 1935. július (18. évfolyam, 147-171. szám)

1935-07-03 / 147. szám

XVIII. ÉVF. V. SZÁM. - ms.­­JÚLIUS 5. KELETIBjsm A magyar dal lélekemelő Ünnepe i®éldús rendben, kulturnéphez illő fegyelmezett­­séggel zajlottak le a hato­sver­sen­ek a székely fővárosban — Inczédy-Joksman Ödön nagyha­tású beszéde a díszközgyűlésen (Tărifu Mureş, Julius 1.) Három napra ki­­virult, megszinesedett és nagyvárosias köntösbe öltözött a székely főváros, ahova hetven dalár­da és négyezer ember érkezett a magyar dal ünnepére. Az országos magyar dalosverseny hullámzó és színes tömegei lüktető és perzselő életet varázsoltak ide. A csendes városból egy­szerre hangos, derűs és lelkes ünneplő város lett, többezer magyar dalos ajkán kvirült a dal a lélek legszebb virága. A verseny mámorában ágyultak az arcok, a lelkesség tüzében egy nép megmutatta énekkulturáját, nemzeti erényeit, fegyelmezettségét, bőséges dalkincsét s a három napot az egész magyarság magasztos ünnepévé avatta. Hetven és egynéhány dalárda versenyzett itt egymással, ki legyen az első, kik kerüljenek az élre! Gyönyörű volt ez a küzdelem, mert itt mindenki győzött, senki sem volt legyőzött, a magyar dal szeretetében, a verseny lelkessé­gében egyformán elismerést, tiszteletet és meg­becsülést érdemelt minden dalárda. A­­Hatóságok A pénteki fogadtatásról már beszámol­tunk. A tulajdonképpeni­­verseny szombaton reggel vette kezdetét. A kora reggeli órákban a város főtere megtelt a dalosokkal és kísérőik­kel. Körülbelül négyezer ember érkezett az or­szág minden részéből, ahol csak magyar dalár­dák élnek és működnek. A rendezés előkészíté­sére, irányítására már előzőleg leutazott dr. Tncsédy Joksman Ödön, a Dalosszövetség orszá­gos elnöke és Tárcza Bertalan főtitkár. Ők irá­nyították a verseny minden kis részletét, a ren­dezőség valóban mindenütt ott volt, s minden­kinek megadta a szükséges utasításokat. Objektíven meg kell állapítanunk, hogy a hatóságok elismerésre méltó támogatásban ré­szesítették a dalosversenyt, a rendezőség se­gítségére voltak az elszállásolásnál s nemhogy akadékoskodtak volna, hanem úgy jártak el, mint ahogy a vendéglátó székely főváros ve­zetőségéhez illik is. Színes felvonulás Ug­yanakkor a magyar dalosok is megmu­tatták, hogy példás rendet, kultúrnéphez mél­tó fegyelmezettséget tudnak tartani. Szombaton reggel már kivirágzottak a székely főváros utcái. A katholikus zárda ud­varán tartott közös próba után zászlók alatt vonultak fel a dalárdák a Kultúrpalotához és a Transsylvániához, ahol 9 óra után megkez­dődtek a vesenyek. Gyönyörű, festői látványt nyújtott a fel­vonulás. A pompás és színes népviselet min­den árnyalata érvényesült. A marosmenti, küküllőmenti, oltvidéki, aranyosszéki, gyer­­gyóvidéki és kalotaszegi népi viselet színes és változatos csillogása pompásan vegyült el a fekete szmokingokkal és színes, de legtöbb­­nyire fehér és fekete selyemruhás női ruhák­kal. Különösen érvényesültek a magyar női ruhák, gyönyörű pruszlikok, a párta, a se­­lyemviganó s ezek mellett az egyszerű, de jel­legzetes székely szőttes. Impozáns látvány volt, amint katonás lépésben, zárt sorokban vonultak fel a székely abaposztó harisnyás és kalapjukon árvalányhajat viselő földmíves le­gények. A forró, kánikulai hőség izzásában sem vetették le a fekete ruhát a városi dalárdák tagjai. Öreg, fehér szakállas, ünneplőbe öltö­zött dalosok álltak keményen a nap izzó tüzé­ben, mint a katonák a vártán. Milyen mély­ről jövő kultusza lehet a magyar dalnak, hogyha dalosaink messze vidékekről utaznak az abnormis hőségben keménygallérosan, plasztronnal, fekete ruhában, fehér kesztyű­vel. Megkezdődnek a versenyek Két helyen folytak a versenyek. Úgy a Kultúrpalotában, mint a Transsylvania ter­mében zsúfolt nézőtér tapsolt a dalosoknak A zsűri tagjai itt Ütő Lajos, Pogatsehigy Guidó és Heller György. A zsűri mellett Tárcza Ber­talan főtitkár szólította az egymásután kö­vetkező dalárdákat. Megragadó kép. A ver­senypódiumon először a zászlóvivő jelent meg, utána kettős sorokban, ütemes lépésben, kato­násan állt fel a dalárda. A zászlótartó három­szor meghajtja a zászlót, mellette a dalárda legszebb női tagja, kezében gyönyörű virág­csokorral. Egy marosvásárhelyi úrilány pedig új, színes szalagot tűz a zászlóra. Megkoppan a karnagy vezénylő pálcája, egyszerre meg­­zörrennek a kották és állnak mereven, babo­nás tisztelettel, s meghatottsággal az arcukon. A karnagy intésére egyszerre felcsendül a d­a­l.­­ És jönnek egymásután mind, ugyanazt a szertartást végzik, ugyanazt a kötött dalt hall­juk és mégis, minden dalárda máskép énekel, mindenik máskép interpretálja ugyanazt a dalt, más az ize, zamata, ritmusa. A zsűri tag­jai pedig jegyzik a számjegyeket. Nagyon nehéz a munka, nehéz itt igazságosan dön­teni, mert mindenik dalárda nagyon sokat fejlődött az utolsó években. Karok szerint három csoportba tagozód­nak a dalárdák, de ezenkívül van az úgyneve­zett művészi csoport. Ez a rendszer az öt or­szágos versenyen alakult így ki, minden da­lárda fokozatosan haladt előre, s a legnagyobb elismerés, ha valamelyik dalárda a művészi csoportba be tud jutni. Ugyanígy folynak a versenyek a Kultúr­palotában is. E pillanatban éppen a tárgu­muresi református egyház dalosköre, a bra­­sovi Magyar Dalárda és a tágymuresi Katho­­likus Temlomi Dalárda versenyeznek egymás­sal a művészi csoportban. Az irtózatos hőség­ben a zsűri tagjai ingujjra vetkőzve figyelnek és jegyeznek. A zsűri tagjai itt Nemes Ele­mér, Bródy Miklós és Veress Gábor. A gyö­nyörű Kultúrpalotát roskadásig megtölti a lelkesedő közönség. Egyforma a siker, mind a három dalárda a legfinomabb művészi hatáso­kat hozza ki. Különösen óriási sikere van a Brasovi Dalárdának, amely száztizenhat tag­gal szerepel, köztük negyven nő is. A verse­nyek egész nap tartanak, sőt még vasárnapra is átnyúlnak. Hódolat az elhunyt dalosok­ emlékének­ Vasárnap délután 3 órakor a dalárdák I. katholikus zárda udvaráról katonás menetben vonultak ki először a református temetőbe­, ahol néhai M­e­t­z Albert sírjánál tartottak kegyeletes ünnepélyt. Innen ugyanolyan pél­dás rendben mentek át a római katholis­m sírkertbe, ahol Wotzelka Ede sírjánál rótta­ le a kegyelet adóját. A katholikus temetőbe Kovács Elek, a reformátusban pedig Tóth­fa­lussy József mondottak kegyeletes emlékbe­szédeket az elhunyt dalosokról. Az emlékünnepély után a Ferencrendi Nővérek zárdájának udvarán gyülekeztek a dalárdák. Itt az egyesített dalkarok énekeltek. Az ünnepet Kovács Elek rendezőbizottsági el­nök nyitotta meg, azután a férfikarok az Im­nul Regalt adták elő Hoffmann Ferenc ve­zénylete mellett. Az Andrási Ede és Heller György országos karnagyok által vezényelt énekszámok után Bezik Károly, vezetése mel­­­lett a női karok énekeltek. Végül Fövenyessy Bertalan irányítása mellett a vegyes karok énekelték Kosovits a Tárcza Reményhez című gyönyörű dalát. Testközgyűlés a Kultúrpalotában Amíg a zárda udvarán az ünnepségek tar­tottak, a Kultúrpalota terme zsúfolásig meg­telt. Természetesen mindenki részt akart venni a közgyűlésen. A teremből ezerötszáz ember kinnrekedt s megható volt látni, hogy az egész díszközgyűlés alatt, habár az ünnep­ségekből semmit sem hallhattak, a nagy hő­ségben órák hosszat álltak ott az emberek. Mikor a zsűri elkészült az eredményekkel, megkezdődött a díszközgyűlés t­rixédy-Joksmann Ödön beszéde Óriási ünneplés és taps­­orkán fogadta I­n­c­z­é­d­y- J­oksman Ödönt, az Or­szágos Dalosszövetség fá­radhatatlan­ elnökét s utá­na a Dalos Szövetség ve­zérkarának többi tagjait. Várakozásteljes figyelem­mel és lelkesedéssel hall­gatta végig a zsúfolásig megtelt díszterem hallga­tósága I­n­c­z­é­d­y-J­o­k­si­ma a beszédét. — A magyar dal és benne a mi édes anya­nyelvünk szeretete, magyar nemzeti öntuda­tunk, ezúttal ötödizben hivott minket testvéri találkozásra, nemes versenyre. Szeretném meg­értetni a magyarság egyetemével, hogy a mun­ka, melyet önként vállalt, készséggel és hűség­gel — ezer akadályon keresztül — végzünk. 3 Amit Minden FIAMLÁNYNAK Tudnia kell „Nem kell kétségbe esned, — mondom. Ez sok fiatal lánnyal meg­történik. Helytelen kezeléssel gyakran még sú­lyosbítják a dolgot“. Tudta, hogy megfejtettem titkos bánata okát. A kitágult pórusok, mitesse­­rek és sötét, tisztátalan teintje miatt kitaszított­nak érezte magát. A teiit-hibák végleges megszüntetésére és a bőr világossá, fehérré és széppé tételére van egy egészen egyszerű, könnyű és nem drága metódus." Szerezzen még ma be egy tégely, vagy egy tubus fehér, zsírtalan Tokajon Créme-t, ezt a híres párisi krémet. Használja ezt minden reggel, mi­előtt púderozná magát. Ennek értékes, tisztító, erősítő és összehúzó alkatrészei még a legcsú­nyábban kinéző bőrnél és a legrosszabb tenntnél is csodával határosan hatnak. Bőrének bájától már három nap után el lesz ragadtatva. Ez az egyszerű recept nagyon sok fiatal lány­nak hozott segítséget és szerencsét; sok anya tudná ezt igazolni. Az eredményért szavatolnak, vagy a pénzt visszakapja. Kapható minden gyógyszertárban, drogériában és illatszertárban. Új, mérsékelt árak: Tokaion Créme,' fehér 50'— lejtől, Tokaion Créme bőrtápszer, rózsa­ színű 60’’ lejtől.

Next