Keleti Ujság, 1936. november (19. évfolyam, 253-278. szám)
1936-11-01 / 253. szám
xix. évf. m. sz. - im novemberi KEIEKapus Katz bácsi tragédiába Kétheti szenvedés után belehalt az ütlegekbe az öreg pálinkafőző Egy újságíró magánnyomozása derítette ki: miért kellett meghalnia Katz Jakabnak? (Cluj, október 30.) Pénteken reggel a P. Mihai Viteazulon, a gyümölcsárusok során kishiszemű, középkorú asszony mérte a gyümölcsöt. Munka közben újra meg újra zokogásba tört ki. Az egyik vevő megkérdezte, hogy mi a baj. — Jaj, jaj... hagyjanak el, nem tudom én azt elmondani! A kofasoron csak annyit mondtak, hogy az urával van baj. Arra a kérdésre pedig, hogy mi baj van az urával? — csak annyit mondottak: jobb arról nem is beszélni... * Még ez év júliusában történt, hogy Bousel Ioan piaci gyümölcsárus átadott Katz Jakab, Str. Ilie Măcelar 20. szám alatt lakó pálinkafőzőnek százhetvennyolc lett, hogy szerezzen számára is összeköttetései révén pálinkafőzési engedélyt a pénzügyigazgatóságtól. Az öreg Katz Jakab az „összeget" eltette és megígérte, hogy meg fogja szerezni az engedélyt. Telt, múlt az idő. Katznak nagy családja és sok gondja volt, nemigen volt ideje a Botsel pálinkafőzési engedélye után járni. Valahányszor találkoztak azonban, mindig megígérte, hogy utána néz, mihelyt dolgai engedik. Október tizenötödikén Botisel és Katz összetalálkoztak a Piața Mihai Viteazulon. Botisel újból sürgetni kezdte a pálinkafőzési engedély megszerzését. Katz most is haladékot kért. Erre Botisel a pénzét követelte. Katznál azonban nem volt annyi pénz, kérte Botiselt, hogy várjon másnapig, akkorra előteremti. Botisel erre becsalta Katzot a Piața Mihai Viteazul 20. szám alá azzal az ürüggyel, hogy a pálinkának való szilvát akarja megmutatni. Katz gyanútlanul követte az udvarba Botisest. Egy hordóhoz mentek. — Na, látja, itt a szilva! — mondta. Ebből lesz ám a jó pálinka! Amikor Katz behajolt a hordóba, Botisel hatalmas ökölcsapást mért nyakszirtjére. A szerencsétlen öregember elveszítette eszméletét. Botisel azonban nem elégedett meg ezzel, hanem tovább ütlegelte, verte agyba-főbe Katzot. Valaki benyitott az udvarba és felfedezte, hogy mi történik ott. Kiabálni kezdett, mire a piaci árusok az udvarra rohantak és próbálták megfékezni a megvadult, magánkívüli Botselt. Senki sem óhajtott azonban mélyebben beavatkozni az egyoldalú verekedésbe és rendőrt hivtak. Katznak orrán-száján ömlött a vér... Csak éppenhogy még nyöszörgött. Az egyik közeli bodegában térítették magához. Miután újra lábra tudott állani, hazavánszorgott a messzi, Strada Macelari lakására. Otthon hozzátartozóinak semmit sem mondott. Ha kérdezték, mi baja, zavaros feleletet adott. Azok pedig, akik az esetnek szemtanúi voltak, nem jelentkeztek tanúvallomásra, így feküdt Katz élet-halál között két hétig, míg ma reggel aztán orvosai leggondosabb kezelése ellenére kiszenvedett. Érdekes, hogy hozzátartozói sem jelentették sehol az esetet és hogy mindez kitudódott, egy újságíró magánnyomozásának eredménye. Az újságíró, aki Katzékkal egy udvaron lakott, tette meg a feljelentést is az ügyben a központi rendőrségen, majd az ügyészségen. A feljelentésre folytatta le a vizsgálatot Marpozan rendőrtiszt is és adta a nyomozás eredményét Bircescu főügyész kezébe. Botiselt azonnal le is tartóztatták. Katz József holttestét a törvényszéki bonctani intézetbe szállították, Botisel ellen pedig megindították az eljárást halált okozó testisértés miatt. Nagy sztrájk Tuniszban egy munkás elbocsátása miatt. Pakisból jelentik: Tuniszi jelentés szerint a Renault Peugeot és Citroen gépkocsigyárak tuniszi telepein egy munkás elbocsátása miatt az összes munkások beszüntették a munkát. 3 Az egészséges fogat? TITKAKEFÉLJE FOGAIT NAPONTA KÉTSZER -reggel és este - CHLORODONT-tal ! Menjen évente kétszer a fogorvoshoz is! Kefélje fogait minden alkalommal két percig ! Balogh Arthur és Willer József egy hetes körútja a székely választókerületben Balogh egyenlő elbánást követelt az állam minden nyelvű polgárának — „Nem vagyunk kereskedelmi utazók és az ország nem szállodai szoba, hogy mindegyre Budapestre küldözzenek!" — Witter csüggedetlen harcra buzdította a székelyeket (Odorheim, október 30.) Dr. Balogh Arthur szenátor, dr. Willer József és dr. Abrudbányai Ede képviselők egy hétig tartó körútjukon bejárták kerületüket és mindenütt beszámoltak tevékenységükről választóiknak. A megye magyar lakossága nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadta mindenütt a magyarpárti képviselőket, akik fáradságot nem ismerve, állottak és állanak mindig a nép rendelkezésére. A körút végén, október 28-ikán, Odorheim tartottak beszámolót a város magyar közönségének nagy érdeklődése mellett. A gyűlést dr. Jodál Gábor tagozati elnök nyitotta meg. Rámutatott arra a lelkes és eredményes munkára, amelyet a magyar szenátorok és képviselők végeznek. . Balogh Arthur az állampolgárok egyenjogúságáról Dr. Balogh Arthur szenátor tartotta meg ezután érdekes, mindvégig nagy figyelemmel kísért előadását. Azt hangoztatta, hogy a mai helyzet egyik legnagyobb nehézsége a nemzeti államnak az egész világon elterjedt helytelen felfogása. Azokban az országokban, ahol nagyobb tömegű kisebbségek élnek, a nemzeti állam jelenlegi felfogása csupán a pillanatnyi szükség érdekeit szolgálja és ellenkezik úgy a demokráciával, mint a jogegyenlőséggel, sőt magának a nemzeti államnak igazi alapeszméivel is. Az ilyen felfogásból csak káros súrlódások származhatnak. Rámutatott arra, hogy az alkotmányban szereplő „román" kifejezés a gyakorlatban az eredeti szándéktól eltérő értelemhez jutott. Ezt nem román állampolgár értelemben veszik a legtöbbször, hanem román nemzetiséget értenek alatta, márpedig, ha ezt az értelmezést adják neki, úgy csak a román nemzetiségűeknek lehetnének Romániában az alkotmányban előírt jogaik és kötelességeik. A jelenlegi kormány működése ezt a felfogást tükrözteti vissza. A közigazgatásból ki akarják hagyni a magyarokat, az iskolapolitika hasonló elveket szolgál, így történhetett meg, hogy a helységnevek használatánál a felsőbb hatóságok rendeleteit az alsóbbfokú hatóságok nem hajtották végre. A Magyar Párt nem lehet bizalommal olyan kormány iránt, amely még éleszti a magyar lakosság elleni szellemet. Felemlítette, hogy az egyik falusi jegyző mostani körútjukon Budapestre küldötte a Magyar Párt képviselőit. Senkinek sincs jogában bennünket Budapestre küldeni, mondotta. Nem vagyunk kereskedelmi utazók és az országok nem szállodai szobák. Annak a felfogásnak, amely a magyarságot idehaza idegennek szeretné tekinteni, végeredményben a többségi népre is kellemeten hatása lesz. Beszédét azzal fejezte be, hogy vegyes lakosságú államokban mindaddig nem lehet szó igazi együttélésről, amíg a kisebbségek nem kapják meg teljes jogaikat. „Willer: Nem szabad engedni, hogy erőt vegyen rajtunk a csüggedés!“ A zugó tapssal fogadott beszéd után Willer József dr. emelkedett szólásra. Hangoztatta, hogy szükség van a nép és képviselőik s többi vezetőik közötti minél sűrűbb találkozásokra. A vezetők ezekből erőt merítenek munkájukhoz, a választók pedig betekinthetnek a végzett munkába és új erőt menthetnek a mai nehéz viszonyok között. A magyar kisebbségnek nem szabad megengednie, hogy erőt vegyen rajta a csüggedés, hanem tovább kell harcolnia azokért a jogokért, amelyeket az állam törvényei biztosítanak. Azok az igazságok, amelyekért küzdenek, elismert alapigazságok. Willer dr. ezután részletes vizsgálat tárgyává tette a kisebbségi helyzetet és rámutatott azokra az okokra, amelyek a helyzet súlyosságát előidézték. Kétségtelen, hogy a magyar kisebbség ma nehéz gazdasági helyzetben van. A román intellektuális ifjúság túltermelése fokozta azt, hogy a kisebbségeket ki akarják szorítani az intellektuális élet minden területéről. Ennek a törekvésnek elegáns formája a nyelvvizsga, azután jönnek a sajtótámadások, amelyek megmérgezik a kisebbségek iránti közhangulatot. Nem elég csak a kisebbségektől követelni az államnyelv tudását, a kisebbségi területen működő tisztviselőknek is meg kell tanulniuk a kisebbségek nyelvét, mivel különben rendkívüli fennakadások állanak elő. Hivatkozott arra, hogy éppen ebből a körülményből következően rengeteg panasz fut be Bucurestibe. Ezek pedig mind olyan dolgok, amelyeken egy kis jóakarattal segíteni lehetne. Elmondotta, hogy a bucurestii vezető hatóságok a cenzúrarendeletet a helységnevek használatára a legnagyobb jóakarattal kiadták és ugyanazokban a láppéldányokban, amelyek a rendeletet közölték, az alsóbbfokú hatóságok mégis kihúzták a magyar helységneveket. Az ilyen bánásmódnak nagyon rossz lelki hatásai vannak. A magyar kisebbségek annál erőteljesebben kell ragaszkodnia törvényben biztosított jogaihoz és céltudatosan kell küzdenie azok megvédelmezéséért. A termet megtöltő közönség szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a magyar parlamenti csoport főtitkárát. Jodál Gábor dr. elnök bejelentette, hogy dr. Abrudbányai Ede képviselő még nem érkezett vissza vidéki körútjáról és így nem tarthatja meg beszámolóját. Köszönetet mondott a Magyar Párt kiváló parlamenti harcosainak áldozatos munkájukért és a választók teljes bizalmáról biztosította őket. A gyűlés után társasvacsora volt a Szabó Károly-féle vendéglőben. A vacsorán számos, szebbnél-szebb pohárköszöntő hangzott el újabb bizonyságát adva annak a ragaszkodásnak és megértő, hálás szeretetnek, amellyel a megye magyarsága parlamenti megbízottai iránt viseltetik.