Keleti Ujság, 1937. április (20. évfolyam, 74-98. szám)

1937-04-01 / 74. szám

XX. ÉVF. 71. SZÁM. — 1937.­­­PRILIS 1 Keleti Ujság A budapesti Gojdu-vagigon ellenében Visszaadja a román a Vöröskereszt-i­órházat a magyaroknak A kórházon kívül a sibiui Therezianum-árvaházról és egy székely internátusról is lemond a román kormány Hét évig tartó tárgyaláSGA után jött létre a fenti megegyezés Románia és Magyar­­ország között (CLUJ, március 30■) Rendkívül érde­kes és nagyjelentőségű eseményről számol be a Curentul március 31-iki, legújabb szá­ma. A lap síbiai tudósítója azt írja, hogy másfél évtizedig tartó tárgyalások után létrejött a megállapodás Románia és Ma­gyarország között a híres Gojdu-féle műve­lődési alapítvány Magyarországon rekedt vagyontárgyaira vonatkozólag. Az alapít­vány vezetősége most tartott ülésén, me­lyen jelen volt Nicolae Colan cluji orth. püspök, Popovici oradeai, Mager aradi és Lazarescu caransebesi orth. püspökök, John Lapadatu, az alapítvány vezetőségé-­­ nek tagja, néhány egyetemi tanár, továbbá a Gojdu-család megbízottja, jóváhagyták a román és magyar kormányok között létre­jött megállapodást. A megegyezés a romá­s­niai magyar kisebbséget is közelről érinti, mert a pesti Gojdu-vagyon Magyarország részéről történő visszaadása ellenében a ro­mán állam néhány értékes épületet és in­tézményt­ szolgáltat vissza a transzilvániai magyarságnak-­ Gojdín­-a trap fviára. A híres Gojdu-alapítvány valamikor ha­talmas befolyással bírt a transzilvániai ro­mánság művelődési életére. Amint a Curentul írja, Emanoil Gojdu életében magyarnak vallotta magát, kormány­­párti főispán és felsőházi tag volt és díszma­­gyarban járt. Csak halála után derült ki, hogy nem lett hűtlen nemzetéhez. Hatalmas vagyo­nából alapítványt létesített a szegénysorsú román diákok tanulmányi lehetőségeinek elő­mozdítására s a román szellemi élet fejleszté­sére. A világháború után az alapítvány érték­papírjai teljesen elértéktelenedtek s igy az ala­pítvány mai vagyoni állása a következő: A pesti Dob-, Király- és Holló-utcák között lévő háztömb körülbelül százharmincmillió lejt ér. A Dob-uccában kétemeletes házak vannak üz­lethelyiségekkel, a Király-uccai házak három­­emeletesek és szintén üzlethelyiségekkel bír­nak. A Holló-uccában, a ház emeletén lakik a pesti román esperes, aki a házakat gondozza. Amint a Curentul írja, a magyar állam vala­mennyi épület jövedelmét lefoglalta. A E«sr®jY<aSá®-o*t­és ei megegyezés Titulescu volt külügyminiszter tanácsára a román kormány elállost attól a tervétől, hogy a­ hágai nemzetközi bíróság útján pró­bálja visszaszerezni a Gojdu-alapítványt s in­kább közvetlen tárgyalásokra bízta az ügy elintézését. A tárgyalások hét év óta folynak, míg most végre megtörtént a megegyezés. A megegyezés értelmében a Gojdu-ala­­pítványi vagyon teljesen visszamegy az ala­pítvány tulajdonába. Az alapítvány képvi­selője úgy rendelkezhetik a vagyonnal, aho­gyan akar. Ezzel szemben a román kormány visszaadja a romániai magyaroknak a cluji Vöröskereszt kórházat, amely a háború után is kisebbségi magyar intézmény volt s ame­lyet a legfelsőbb román bíróság is kisebb­ségi intézménynek ítélt. Visszaadja továbbá a román állam a sibiui Therezianum árva­házat és valamelyik székelyföldi internátust, valószínűleg a sft.-gheorgheit... Noha kétségtelen, hogy a Gojdu-féle alapít­ványi vagyon jóval többet ér, mint a fentebb elsorolt viszontengedmények, a Curentul így fejezi be cikkét: „Magyarország anélkül, hogy a magáéból adott volna valamit, kicsikarta tőlünk, hogy kedvezményeket adjunk a ma­gyar kisebbségnek. Tehát a romániai magyar kisebbség részesül végeredményben a Gojdu­­alapítványból, viszont a mi magyarországi testvéreink, akik 1918-ig ezt az alapítványt él­vezték, most ki lesznek zárva abból.“ A húsvéti ünnepek alatt sem volt szünet a spanyol polgárháborúban A nemzetiek elsüllyesztettek egy köztársasági h­ajót — A nemzet­­csapatok mindenütt szent misét hallgattak s utána visszamentek a lövészárkokba — Kormányválság Katalóniában (Páris, március 30.) Husvét vasárnapján. A nemzeti csapatok szentmisét hallgattak. Egyes he­lyeken a szentmise a lövészárkoktól harminc mé­terre volt. A buzgón elvégzett istentisztelet, után a nemzetiek visszamentek lövészárkaikba és el­énekelték a nemzeti indulót. Nagyszombatról húsvét vasárnapra virradó éjjel Santander közelében a nemzeti hajók feltar­tóztatták a ,,Mandalena“ nevű ötezertonnás angol hajót, amely ércrakományt, szállított Tuniszból Angliába. A hajóra többször rálőttek s miután át­­kutatták, útjára engedték. A „Marcastio“ nevű spanyol gőzös kétezer tonna szenet szállított Spa­nyolországba. Két nemzeti ágyúnaszád feltartóz­tatta és mivel nem akart megállni, huszonöt grá­nátot lőttek reá. A hajó a víz színe alatt megsé­rült és elsüllyedt. A salamancai főhadiszállás hadi­­jelentése szerint a húsvéti ünnepek alatt vala­mennyi harcvonalon állott a küzdelem.. Barcelonában Krunnani­s köztársasági elnök hétfőn egész nap a kormányátszervezésen­ dolgo­zott és tárgyalásokat folytatott irányadó körökkel. A megbeszéléseken nem sikerült megegyezést, te­remteni. Az elnököt rendkívül elkeserítették a fennálló nehézségek. Egyes hírek szerint szó van arról, hogy Tarbadellast bízza meg kormányalakí­tással. A valenciai kormány még­sem hivatja össze a Népszövetséget (London, március 30.) Az angol fővárosban az a hír terjedt el, hogy a valenciai kormány haj­landó megmásítani azt a szándékát hogy a nép­ 3 szövetségi közgyűlés összehívását kérje. Ez a vál­tozás a francia és az angol diplomácia közbelépé­sének tulajdonítható. A hírt illetékes helyen még nem erősítették meg, kétségtelen azonban, hogy Franciaország és Anglia diplomáciája az utóbbi napokban hatalmas munkát fejtett ki. A canterbury-i érsek Spanyolországban (London, március 30.) A canterbury-i érsek és az anglikán egyház más néhány vezető szemé­lyisége engedélyt kapott arra, hogy a valenciai kormány fennhatósága alatt lévő spanyolországi területeket megtekintse. Királyi kihallgatás után indul a külügyminiszter Belgrádba (Bucuregu­, március 30.) Antonescu kül­ügyminiszter szerdán utazik Belgrádba, hogy részt vegyen a kisantant külügyminisztereinek értekezletén. Kedden kihallgatáson jelent meg az uralkodó előtt, akinek beszámolt a külpoli­tikai helyzetről és a belgrádi értekezlet ter­veiről. • Fővárosi lapok úgy tudják, hogy a jugo­szláv határon fog találkozni Antonescu mi­niszter Krosta csehszlovák külügyminiszter­rel és onnan együtt folytatják útjukat Bel­­grád felé. Útközben természetesen kicserélik nézeteiket a kisantant értekezletet foglalkoz­tató kérdésekről, amelyekről már annál in­kább azonosak felfogásaik, mert csak néhány nappal ezelőtt fejezte be Ta­tarescu miniszter­­elnök prágai tárgyalásait. A Capitala című­ lap azt írja, hogy a három külügyminiszter módot keres olyan nyilvánosság előtti meg­nyilatkozásra, amivel el fogják oszlatni a kül­földi sajtóban terjesztett ellentét-híreket, me­lyek az olasz-jugoszláv egyezmény aláírása alkalmával keltek szárnyra. A lap szerint tár­gyalni fogják Srodzsa Milán csehszlovák miniszterelnök dunai tervezetét is, de foglal­koznak ismételten a Habsburgok trónfoglalá­sának a kérdésével. Ez utóbbi kérdésben hatá­rozott állásfoglalás várható, viszont a Hod­­zsa­-féle tervezet megtárgyalásához az idősze­rűséget Jugoszláviának az olaszokkal kötött megegyezése adta meg. A középiskola­ tanulók este nyolc óra után nem tart­hatnak az uccán (CLUJ, március 30.) A cluji közoktatás­ügyi vezérfelügyelőség 6199. szám alatt ren­deletet adott ki, melyben április 1-től kezdő­­dőleg megtiltja a középiskolás diákoknak, hogy este az uccán, vagy nyilvános helyen tartózkodjanak. A rendelet végrehajtását a rendőrség fogja ellenőrizni és azokat a diáko­­kat, akiket igazgatói engedély nélkül este nyolc óra után az utcán találtak, megbüntetik.

Next