Keleti Ujság, 1938. július (21. évfolyam, 144-169. szám)

1938-07-01 / 144. szám

* ményeképen Franciaország és Szovjetoroszor­­szág között teljesen elhidegült a viszony. A francia lapok szerint Moszkvából biztatták Barcelonát a Franciaországot is erősen ag­gasztó viselkedésre. Mint a lapok írják,a fran­cia kormány teljesen szakított a kommunisták­kal, úgyhogy a kommunista pártot ma már az ellenzéki pártok közé kell számítani. Orosz­ország a francia lapok szerint, világforrada­lom szítására akarta felhasználni a spanyol polgárháborút és attól sem riadt volna vissza, hogy világháborút idézzen elő. Valencia körüli községeket bombáztak a nemzetiek­ ­Valenciai jelentés szerint kedden este há­rom vízirepü­lőgép bombázta Massamagrel, Pu­ebla de Farnals, Alciras, Alculida, Becarles és Calerra községeket. A nemzeti repülőgépek igyekeztek megközelíteni Valenciát is, a köz­társaságiak repülőgépelhárító ütegei azonban visszavzték őket. Harminc-negyven nap a türelmi idő A francia sajtó érdeklődését még mindig a spanyol kérdés foglalja le: a „Republique“ című lap azt írja, hogy Németország és a szov­jet, az a két állam, amelynek érdekében áll az ellentétek fokozása. A „Jour“ megállapítja, hogy Olaszország az Angliával kötött meg­egyezés minél előbbi életbeléptetését kívánja. Ez nagyon helyes, de Olaszországnak figye­lembe kell vennie, hogy az angol—olasz meg­egyezést nem szabad­­Franciaország elleni fel­használnia. Ugyanerről a kérdésről ír az „Oeuvre** is. A francia külügyminisztérium­ szól az „Oeuvre** cikke, nem felejtheti el, hogy az olasz diplomácia az április 16-i egyezményt fel akarta használni Franciaországnak Ang­liától való eltávolítására. Ha az angol sem­­legességi terv alkalmazása harminc-negyven napon belül nem vezetne eredményre és meg­felelő számú külföldi önkéntest­­nem vonnak vissza a spanyol harctérről, úgy a pyreneusi határt újból meg kell nyitni. Kié Majosca szigete? A „Humanité** szerint új helyzetet terem­tett az a hétfőn elhangzott olasz közlés, hogy az olasz kormány a Majorca szigete elleni tá­madást olasz terület elleni támadásnak tekinti. Ebből Franciaországnak két sürgős következ­tetést kell levonnia. Bonniet külügymniszternek határozottan ki kell jelentenie azt, hogy Fran­ciaország szembehelyezkedik Olaszország Ma­jorca szigetére vonatkozó igényével és hatály­talanítania kell­­a pyreneusi határ elzárását. A Franco-kormány retorziókkal fenyegeti a norvég hajózást (Oslo, június 29.) „A Norvég Kereskedelem és Hajózás** című norvég lap jelentése szerint a burgosi spanyol kormány értesítette a nor­vég hajóstársaságokat,­­hogy a jövőben nem engedi be a nemzeti kikötőkbe azoknak a tár­saságoknak hajóit, amelyek a köztársasági te­rületen is kereskedelmet folytatnak. Bejelen­tette a burgosi kormány azt is, hogy a nem­zeti Spanyolország teljesen kizárja a spanyol kereskedelemből Norvégiát, ha a norvég kor­mány nem engedi szabadon a már régebben lefoglalt „Guernica“ nevű spanyol hajót, mely jelenleg Promrö kikötőjében horgonyoz. KmnUjsim 1989. JULIUS­­ ,XX­. JBVF, 144. SUTÁM. Tüntetés és vére verekedés németek és litvánok között Klaijaeda litvániai kikötőiben Egy tizenhatéves német ifjú meghalt, s ötvenen­­ megsebesültek­ ­ (LONDON, június 29.) A Reuter-ügynökség kaunasi jelentése szerint a litvániai Klaipeda ki­kötőben súlyos zavargások voltak. A „Damig“ nevű német gőzhajónak a kikötőbe való érkezésekor az ottani németek mintegy kétezer főnyi tömege felsorakozva a parton, „Heil Hitler“ kiáltással üdvözölte a német hajót. A közelben horgonyzó „Parpunas“ litván hajó matrózai erre működésbe hozták a szivattyúkat és hatalmas vízsugarakkal árasztották el a­ tüntető németeket, akik a nemzeti­szocialista himnuszt énekelték. A németek és litvánok között verekedésre került a sor és mintegy ötvenen megsebesültek. A verekedések egész éjszaka folytatódtak Klaipeda utcáin. Egy tizenhat­éves német fiút megöltek. A tüntetők csak akkor oszlottak szét, amikor a rendőrség a levegőbe lőtt. A nemzeti­szockisták betörték egy zsinagóga és több litván ház ablakait. Miért fosztották meg állampolgárságától Cita Davilát és két társát? (Bucuresti, június 29.) Megírtuk már, hogy a kormány Citta Davila, volt washingtoni román követet, Schach­mannt, a párisi román követség volt helyettes sajtóattaséját és Radu Dragomirescut minisztertanácsi napló útján megfosztotta román állampolgárságától. A hi­vatalos lapban most, megjelent lámánul igaz­ságügyminiszternek a minisztertanács elé ter­jesztett jelentése, amely érdekesen indokolja meg a minisztertanácsi napló határozatát lamandi igazságügyminiszter az indoko­lás bevezetésében emlékeztet arra, hogy őfel­sége II. Károly király február 10-én véget vetett a politikai bizonytalanságnak és Romá­niában ismét helyreállt a hatósági tekintély, a rend és a fegyelem. Ezt az új légkört azon­ban egyesek rágalmazó és romboló akciókkal meg akarták zavarni, megfeledkezve az állam iránti kötelezettségeikről. Hazug színekben próbálták beállítani az ország belső helyzetét, a hatóságokat és azok legfelsőbb vezetőit. Citta Daviláról Románia volt washingtoni követéről megállapítja az indokolás, hogy bár­az állam vezetésében betöltött fontos szerepe teljes tartózkodásra kellett volna kötelezze az ország új alkotmányos rendjével kapcsolatos problémák irányában, ő mégis olyan ágenssé vált, aki az országot rágalmazta és annak in­tézményeit befeketítette. Citta Davila ebben a lealázó és megbecstelenítő szerepben az utóbbi hónapokban románok jelenlétében tartott gyű­léseken sértegette és fenyegette az ország ve­zettóit , olyan, kijelentéseket tett, amelyek is az egész amerikai, sőt a tengeren inneni sajtóban is visszhangra találtak. Emanoil Schachmann szintén csatla­kozott Davila akciójához és a Párisban szé­kelő „Középeurópai Tanulmányi Kör“ előtt szemenszedett valótlanságokban bővelkedő elő­adást tartott Romániáról és az országot a legsötétebb színben igyekezett, feltüntetni. _ Radu Dragomirescu szélhámos és hamis­­kártyás, álnevein Robius, Cassanova, Dorel, Roberto Rossini, William Eduard Rosenberg, Goldstein. Dragulinescu egy úgynevezett „ro­mán köztársasági komité** nevében „román köztársaság** címmel buletint ad ki és abban rágalmazza és befeketíti az országot. Az indokolás végül megállapítja, hogy a fentiek ezzel a tevékenységgel valamennyien érdemtelenekké tették magukat és ezért he­lyénvaló volt a román állampolgárság elvesz­téséről szóló törvény rendelkezéseit alkal­mazni ellenük. Clujon sztríiskolssísli a mészá­rosok, Satumaren níih­arculák a prelmvájjatás elrendelését (Cluj, június 29.) A város húsellátása ismét nehéz helyzetbe került A cluji mészárosok ugyanis várat­lanul beszüntették az állatok levágását. A v­ áros húsellátását veszélyeztető lépést a mészárosok azzal indokolják, hogy a legutóbb érvénybe lépett és ha­tóságilag megállapított árak mellett nem tudják a város húsellátását biztosítani. Satumaren ugyancsak erélyes harcot folytatnak a mészárosok érdekeinek védelmében. Ismeretes, hogy Satumaren a városi hatóságok ugyancsak leszállítot­ták a húsárakat. A harcban most a mészárosok keze­ kedtek felül, mert kivették hogy a polgármester pró­bavágást rendeljen el. Kedden öttagú mészáros küldöttség jelent meg a polgármesternél. Előadták, hogy a mai húsárak mel­lett a mészárosok a tönk szélére jutnak, mert nem tudják az elsőrendű marhahús kilóját huszonkét lej­ért kimérni. Kérték, hogy a város állítsa vissza a marhahús régi, huszonhat lejes árát, a sertéshús ára pedig legalább harminc lej legyen, tehát két lejjel több, mint most A polgármester helyet adott a mé­szárosok panaszának és megígérte, hogy egy próba­vágás révén meggyőződik a panaszok jogosságáról. Sszennzációs kémkedési pattant ki az angol alsóh­áz ü­lésén (London, június 29.) Szenzációs kémkedési botrány foglalkoztatja az angol hadügymi­nisztériumot. Az ügy hátterében Sandys kon­zervatív képviselő személye áll, aki az alsóház ülésén egy interpellációjában bizalmas jelle­gű katonai titkokat akart felsorakoztatni, az igazságügyminiszter azonban magasabb érde­kekre hivatkozva, megakadályozta az interpel­lációt. Hivatalos jelentés szerint a legfelsőbb haditanács vizsgálatot rendelt el, hogy kiderítsék miképen jutott a képvi­selő az angol légvédelem féltve őrzött titkai­hoz? Az eddigi adatok szerint a szóbanforgó kato­nai titkokat egy magasrangú angol tiszt szol­gáltatta ki a képviselőnek. Az ügyben rendkí­vüli minisztertanácsot is tartottak. Az alsó­házban pártközi bizottság fogja megvitatni Sandys képviselő mentelmi jogát. lakatos Ottó dr. aradi aranymisés pap ünneplése (Arad, június 29.) Meleg ünneplésben része­sítették Aradon Lakatos Ottó dr. római katolikus plébánost, aki ötven évvel ezelőtt mondotta első miséjét. Lakatos Ottó dr., mint aradi plébános, kiváló érdemeket szerzett a hitélet fejlesztése te­rén, a külvárosokban az ő kezdeményezésére épí­tettek templomokat s a város lakosságának minden kulturális megmozdulásában tevékeny rész­t vett. Az ünnepség alkalmával a Szentatya, az alba­­iuli­ai püspöki iroda, a romániai és a szomszédos országok minorita rendházai és az ünnepelt arany­misés pap barátai és tisztelői küldtek távirato­kat. Az ünnepélyes nagymisén, amelyet fényes papi segédlettel Lakatos Ottó dr. celebrált, több­ezer hivő vett részt. Az istentisztelet után a mi­norita kulturház nagytermében ünnepi fogadás volt s a nagyszámú közönség soraiban a katolikus egyházi vezetőség mellett a világi előjáróság is megjelent. A testvéregyházak szintén képviseltet­ték magukat az ünnepségen. Az evangélikus egy­ház képviselői között Frint Lajos püspök is megjelent. XI. Fiús pápa üdvözlő táviratát Pu­­zsitrnj Bonaventura rendfőnök olvasta fel. A táv­iratban a Szentatya apostoli áldását küldi Laka­tos Ottó dr.-nak. Ezután Padini Ágoston dr. püspöki üdvözletét Lengyel István esperes tolmá­csolta, majd Fiedler István püspök nevében Pa­k­­­cs Károly kanonok-plébános emelkedett szó­lásra. Frint Lajos evangélikus püspök meleghangú beszédben üdvözölte az ünnepeltet, majd Tarnó­­czy Lajos református lelkész mondott beszédet. A katolikus egyházközség nevében Takácsy Miklós alelnök átnyújtotta arról az ötvenezer lejes alapít­ványról szóló oklevelet, amelyet az aradi római katolikus fiuliceum támogatására tettek az egy­házközség tagjai. Fischer Aladár a katolikus gim­názium és a Kölcsey Egyesület nevében, Mihuti Szabin görögkeleti lelkész pedig az „Oastea Dom­­nului“ egyesület nevében mondott beszédet. Az üdvözlések során a különböző egyesületek és tár­sadalmi alakulatok nevében Paretz Béla dr., Göbbl Alajos, Zsiross Bálint, dr. Borsos Béláné és mások emelkedtek szólásra. Zajos taps között emelkedett szólásra az ün­nepelt Lakatos Ottó dr. és meleghangú beszédben köszönte meg az ünneplést. A fogadás után köz­ebéd volt, este pedig a minorita templomban hangversenyt rendeztek s itt Dressler Xavér Fe­renc orgonaművész Bach, Liszt, Grabner, Fres­­cobaldi és Frank műveiből játszott. Az ünnepségek során számtalan értékes ajándékot nyújtottak át az aranymisés papnak az aradi katolikus egyház hivei s a fényes ünnepség arról tanúskodott, hogy Lakatos dr. áldásos munkássága során meg­nyerte magának a hívek őszinte szeretetét.

Next