Keleti Ujság, 1938. augusztus (21. évfolyam, 170-194. szám)

1938-08-08 / 176. szám

1® Két hetvenötödik évforduló Olvasás közben, egész véletlenül akadtam rá két érdekes dátumra. Közös jellemzőjük, hogy mindkettő 75 éves évfordulót rejt s mindkettő íróról szól. Az egyik előbb említett ketet: augusztus 2. Hetvenöt évvel ezelőtt ezen a napon született fáradton Gaál Mózes. Neve nem forog a világhorizonton, de a magyar irodalom, különösen az ifjúsági irodalom csillagai közül az elsők között van. Nyugodtan mondhatjuk így, amit már különben régen és más is mondott: az ifjúsági regényírás Jókaija. Az ifjúsági irodalom általán a felnőttek szórakoztatását szolgáló szépirodalom után szokott jelenkezni. A magyar irodalomban is úgy történt. Dugonics, Fáy, Jósika regényei után csak a múlt század harmincas-negyvenes éveiben kezd mutatkozni az ifjúsági irodalom, de amint ez is természetes, először csak apró mesék , erkölcsi és oktató jellegű kis írások, versek, fordítások ale olyan művészi és olyan maradandó értékkel még egyikük se tudja megmutatni talán a magyar népet, mint Gárdonyi Géza, ez az egyszerű pusztai tanítóból lett friss szellemű magyar író. Az eddigi romantikus és fantasztikus történetekkel szemben ő is annak a hive, hogy az irodalom a mindennapi való életet kell, hogy megmutassa s különöskép a falu és nép igaz színeit kell irodalmunk tükörképévé avatni. Szegeden és Aradon ujságíróskodik sokáig, e városokban sok gyakorlati tapasztalatra és életmeglátásra tesz szerrt, aztán Budapestre kerül, de még mindig csak apró tárcákat, verseket ir, nem tudja 1. Lobbantani a benne rejlő lángot. Egy nagy lelki megrázódás kell hozzá, hogy ott hagyja Budapestet, Egerbe megy s ettől kezdve egymásután teremti meg a magyar regényirodalom legszabb remekeit. Igazi ismerője a magyar népfélelmek, híven, szépítés nélkül, de tisztán, köznapi gúnyájában is tiszta szellemeinek irányvonalaira, azok találkozásaira s azokra a szempontokra, amelyek a mi sajátosabb transzilvániai irodalmi életünkben is megérdemlik a felfigyelést. Két ember, két különböző táj szülöttje, de kortársai szinte egyszerre látják meg a magyar haladás nagy művelődési kérdését, az ifjúság és a nép irodalmi szerepét és jelentőségét. Két olyan szempont, amelyekre érdemes nekünk is különös figyelemmel lennünk, sőt — kötelességszerü gondunk és célkitűzésünk kell, hogy legyen. Ezért átláttam még pár pillanatra e két évforduló melli, ezért vontam párhuzamot s ezért bátorkodósti- megállapítani és felfigyeltetni az olvasót és vezelőszellemiségeinket is e két egyszerűnek tűnő káptári szám mellett. vja S. Nagy László MŰVÉSZI ÉRTÉKŰ GÓT-STILUSU KAPU BUKKANT ELŐ A CLUJJI PLÉBÁNIA ÉPÜLETÉN LEBONTOTT ÜZLET KIRAKATA ALÓL. A boltív fölött vártornyot . ...» oroszlánt ábrázoló GS kezdőbetűs címer látható. A kapu pontos eredetét most állapítják meg. (Dr. Éjszaky Ödön felvétele) kotják ezt az új műfajt- Nagyobb lélegzetű, komolyabb írások, önálló regényeik, sőt színpadi da-rabok csak jóval később, a század vége felé jelentkeznek. És itt nyomban leszögezhetjük, hogy az ifjúsági irodalom kialakulásában igen tekintélyes része van két transzilviniai írónak, Benedek Eleknek és Gaál Mózesnek. Úgy látszik, hogy a székely vidék és a székely léteik gazdagon buzgó hagyományai, mesélő kedve keiket ehhez a kialakuláshoz. Hiszen Benedek és Gaál mellett csak Agai Adolf (Porzó, Forgó bácsi) és Fésa Lajos foglalkoznak hivatásszerűen az ifjúság irodalmi nevelésével s bár Jókai és Mikszáth is írnak az ifjúság részére elbeszéléseket, történeteket, Gaál Mózes regényei, történelmi elbeszélése, az úttörők első rajongásainak legjobb emlékeit idézik. A másik ezzel majdnem egybeeső nevezetes nap: augusztus 3. Gárdonyi Géza születésnapja. Hetvenöt évvel ezelőtt született ő is. S résztvevője, tekintélyes tényezője, egyik út.ürgje szintén egy új irodalmi iránynak. Jósika és Kemény történelmi regényei, Eötvös társadalmi regényei. Jókai romantikája után Mikszáth már a palócokat és a tót atyafiakat viszi bele az irodalomba s bár legtöbbször vidáman rajzolt életképei már előre vetítik a fényét az újabb irányzatnak, amely bővebben és szabadabban, tudatosan és célzatosan helyet fog adni a magyar lélek és magyar szellem eddig feltáratlan kincseinek, a nép valóbb meglátásának és életnyilvánulásainak. Justh Zsigmond erősen realisztikus regényeiben a magyar faj újjászületését várja a fejlődés eme új vonalától, a parasztság értékeinek és érdemeinek felismerésétől s megbecsülésétől. Pételni is feltűnést kelt hasonló megérzésü kisebb írásaival. S amíg Petelei novelláinak a gyökere itt nő ki a földből közöttünk, addig Baksay az Alföld s a többiek a dobói magyar táj szépségeit viszik bele irodalomunkba, lélekkel mutatja s örökíti meg a későbbi korok számára. A tanító igaz szive, örök jósága, áldó szeretete faragja és kiséri minden figuráját s ez az örök üde tisztaság emeli minden más magyar írók, korabeli" naturalisták és realisták fölé. Nem célom irodalmi ismertetést, és értékelést adni e néhány röppenő sorral. Csak éppen rá akartam mutatni a múlt század együtt induló KnmMjsm 1938 AUGUSZTUS 8- — XXI. ÉVF. 176. SZAM Megállt a Szahara homoksivalagánakk terjedése (Paris, augusztus hó.) Az utolsó két évben nagy aggodalmat keltett a francia gyarmati szakértők között az, hogy a Szahara homoksivatagja elkezdett dél felé vándorolni és hatalmas erdőségeket és szépen termő vidékeket hódított el a kultúrától. Ez annál veszedelmesebbnek látszott, miiden sokmillió benszülött megélhetését fenyegezte a Szahara homokjának terjedése. " A francia és angol hatóságok közös vizsgálóbizottságot küldtek ki, amely hónapokon át pontos méréseket végzett a Szahara szélén. A tudományos bizottság most hozta nyilvánosságra jelentését, amely megállapítja, hogy az utolsó évek folyamán a Szahara homoksivatagja hatalmas termőterületeket nyelt el és legelők, sőt őserdők tűntek el a homok alatt, azonban a tudósok szerint ez a folyamat az idén — éppen olyan titokzatosan, mint ahogy megindult — hirtelen megállt. Mint örvendetes tényt, közli a jelentés azt, hogy egyes helyeken a homokhegyek között már ismét a vegetáció nyomai kezdenek mutatkozni, úgy, hogy a Szahara homoksivatagának növekedésétől a legközelebbi évtizedben előreláthatólag nem kell tartani. Az expedíció, ideje jelentékeny részét a Szahara Untjainak vizsgálatára fordította. Ezek a kutak a sivatag szélén fekvő oázisokban találhatók, a bennszülöttek jelentése szerint kiszáradóban vannak és éppen ez az egyik fő oka a homok terjedésének. Az angol és francia tudósok ezzel szemben megállapították, hogy ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak, sőt az utolsó évek folyamán a vízállás még némiképp emelkedett is a kutakban. Igaz, hogy a Glad-tó vízállása nagyon alacsony, de még mindig sokkal magasabb, mint az 1903-as szárazság idején volt. A bizottság szerint az egyetlen veszedelmet az jelenti, hogy a Szahara szélén az erdőállomány egyre csökken, mert a termita-hangyák, a tűzvészek és mindenek fölött az erdők kíméletlen irtása megnyitja az utat a Szahara homokja előtt. A bizottság szigorú rendszabályokat javasol, hogy minden kivágod fát azonnal új palánta ültetésével pótoljanak. N NE HIÁNYOZZÉK]’ ASZTALÁRÓL TRANSILVANIA" ? PASZTŐRÖZÖTT SZÖVETKEZETI VAJ Készítik a Gazdasági Hitelszövetkezetek Szövetségének tejfeldolgozótelepei Tg.-Mures és I. G. Duca.J !