Keleti Ujság, 1939. október (22. évfolyam, 225-249. szám)
1939-10-09 / 232. szám
XXII. ÉVF. 232. SZÁM — 1939 OKTÓBER 9. MÉIEnydsm A Nap a vádlottak padján Mit tuduunk a napfoltodról és a napfoltod hatásáról? n. Legutóbbi vasárnapi számunkban érdeselt cikket közöltünk a napfoltokról és azok hatásáról a földi eseményekre. A cikk további részét, amely további érdekes megfigyeléseket tartalmaz a napfoltokkal kapcsolatban, alább közöljük. (Szerk.): (Kolozsvár, október 7.) Az angol posta 1940 elejére az Amerikával való rádiótelefon kapcsolat biztosítására különleges intézkedéseket tett. A jelek szerint ugyanis 1939 végére, vagy 1940 elejére a Napon nagyon sok folt lesz, sőt bizonyosan napfolt-maximumot lehet várni és ez nagyon rontja a rádiótelefonálás lehetőségeit. Ezért az antenna-rendszert Beldockból elköltöztették, megfelelőbb helyre: Rochesterbe és 16 antennából egy 2 mérföld hosszú antenna-rendszert építettek, hogy a rádiótelefon beszélgetések zavartalanságát és lehetőségek szerint biztosítsák. Mindenki megállapíthatta, hogy a rádióvételek jósága az 1938—1939 években általánosságban visszaesett, sőt sokszor egészen rossz volt. Mind többen panaszkodnak zavaró zörejekről, elhalkulásokról s áthallásokról. A bajnak nagyon egyszerű magyarázata van: a rádiózavarok forrása abban keresendő, hogy a Napon sok napfolt van. Annyira sikerült az erre vonatkozó kutatások eredményeit rendszerbe foglalni, hogy napkutató csillagászok ma már a rádió jellegzetesen csoportosuló zavaraiból megállapíthatják, hogy a Napon új napfolt jelent meg. Nagyon érdekesek azok a vizsgálatok, amelyeket legújabban a rádióban jelentkező robbanásszerű ropogásokra vonatkozólag végeztek. Megállapították, hogy valamnyszor a Napon hatalmas hidrogéngáz kitörések keletkeznek, a rádióban mindig robbanás vagy lövésszerű zaj hallaszik. A napfoltok nagy száma 1—2, esetleg 3 évig fog tartani, azután fokozatosan keresbedni fognak. Valószínűleg 1943—46 években lesz a Napon a legkevesebb folt, így akkor remélhetjük a legjobb rádióvételi viszonyokat, ha ugyan addig nem tökéletesítik annyira a készüléket, hogy a napfoltok által keltett villamos zavarok semmi bajt sem fognak okozni a vérel jóságában. A napfoltok hatása az időjárásra A napfoltoknak a Föld melegháztartására nagy hatásuk van. Ebben az összes kutatók megegyeznek. Ennek és a hozzájáruló villamos hatásnak nagy jelentősége van a Föld időjárásának kialakulására. Minden ezzel a kérdéssel foglalkozó kutató azt állítja hogy napfoltmaximumok idején a Föld éghajlata csapadékosabbá válik. Arrhenius szerint már egyes napfoltok is zivatarok és pusztító viharok forrásává válhatnak. Ebben nagy jelentőséget tulajdonít a Napról a Földre jutó anyagi részecskék által keltett villamos-mágneses hatásnak. Az esős és száraz évek elrendeződése kétségtelenül rugalmasan idomul a napfoltok görbéjéhez. A nagyobb tavak vízállásának színe párhuzamosan változik a napfoltok számával. Megállapították például, hogy az Afrikában levő Viktóriává vízállása a napfoltmaximumok idején a legmagasabb. Hasonló eredményeket sejtetnek a glecser és az ezzel rokon vizsgálatok. A napfoltok 11 éves (pontosan 11 év és 40 nap) szakaszosságának közel háromszorosából nagyon érdekes, 35 éves szakasz adódik. Brückner állította fel ezt tételt, ezért Brückner-féle szakaszosságnak hívják. Brückner abból indult ki hogy Németországban, de általában Európában 1815, 1840, 1875, 1915 nedves esztendők voltak, 1835, 1860, 1890, 1925 években inkább száraz jellegű volt az időjárás. Brückner szerint ez 35 éves szkaszosság jele. A kivételek itt is erősítik a szabályt! A 11 éves szakasz mellett egy 3—4 és egy 16—17 éves ingadozás is van az időjárásban. Ez főképpen az enyhe telek és meleg nyarak szakaszosságában nyilvánul meg. Sok minden szól amellett, hogy a napfoltok rendes szakaszossága, tehát a 11 éves szakasz mellett kisebb 3—4 és nagyobb 16—17 éves ingadozások is vannak, amelyek jól magyarázzák az időjárásnak azonos időszakaszok alatt észlelhető hasonlóságait. Érdekes, hogy Brückner-féle 35 éves szakaszosság mellett az időjárásban nagyobb, évszázados szakaszosság is tapasztalható. Ez is számszerű vonatkozásba hozható a napfoltok számának ingadozásával! A történelem tanága szerint 250—260 évenként rossz termések voltak és éhínség, járványok tizedelték meg az emberiség sorait. A Nílus folyó vízállására vonatkozó feljegyzések is azt bizonyítják, hogy a folyó víz színe 250 éves ingadozásnak van alávetve. Látjuk tehát, hogy a napfoltok közvetett jelenségekkel nagyon is beleszólnak az emberiség életének folyásába , elhatározó jelenségük lehet szárazságok, árvizek okozása által is valamely nép történelmi sorsának alakulására. A napfoltok csodálatos hatásainak kutatásával kapcsolatban kiderült, hogy alig van olyan természeti jelenség, amely ne függenek a Napon lefolyó jelenségektől. Az időjárásnak a napfoltok hatása alatt való változása például érdekesen jelentkezik a növények fejlődésében. A napfoltok hatása a fák növekedésére A fák évgyűrűi napfoltmaximumok idején fellépő nedves években vastagabbak, száraz években vékonyabbak. Az Észak-Amerikában élő, óriási mammuth fák egyes példányainak életkorát több ezer évben állapították meg, így kiválóan alkalmas arra, hogy évgyűrűik vizsgálata alapján elmúlt évezredek időjárására nézve következtetéseket vonhassunk. Ezek az óriási fenyők 100 méter magasak, törzsük átmérője 16 méter. A vizsgálatok alkalmával megállapították, hogy a napfoltoknak mintegy 11 éves szakaszossága félreismerhetetlenül rányomta bélyegét a hatalmas fák évgyűrűire. A napfoltmaximumok időpontjának megfelelő évgyűrűk a csapadék bőség miatt vastagabbak. Ez a szakosság viszszamenőleg 3500 éven át megállapítható. De egyebek is kiderültek a hatalmas mammuth fenyők évgyűrűinek vizsgálatából! Krisztus születése táján általában nedvesebb volt a Föld északi féltekéjének éghajlata, mint napjainkban. Különösen a Krisztus előtti és utáni két évszázad volt nagyon esős. A Krisztus utáni hetedik és nyolcadik évszázadban szárazság uralkodott. Az 1000, 1300 és 1400-as évszázadok nedvesek voltak. Sőt azt is állítják a mamuth fák gyűrűinek kutatói, hogy az évgyűrűk szerint Krisztus előtt 3500-ban biztosan száraz időszak volt. A zsidók állítólag ekkor vándoroltak volna Egyiptomba. Az egyháztörténészek újabban a zsidók Egyiptomba való vándorlásának korát Krisztus előtt 1680-ra teszik. Ezt a dátumot is szárazság jelzi az évezredes fák évgyűrűiben. Valószínűleg Kelet-Ázsia pásztornépeinek vándorlását is egy száraz időjárási szakasz indította meg, így hát a népvándorlás is összefügg a napfoltok számának alakulásával. Bizonyító példák ezen arra, hogy régi történelmi eseményeik pontos idejének meghatározására is alkalmasak a fák évgyűrűi. A mammuth fák évgyűrűinek vizsgálatából még egy érdekes dolog derült ki. 1670 és 1720 között az évgyűrűknek a 11 éve® napfolt szakaszosság szerint való változása nincs meg. Utánakutatva azoknak, megállapították, hogy ezalatt az 50 év alatt a napfoltok 11 éves szakasza zavart volt. A más fákon végzett vizsgálatok is hasonló eredményeket adtak. A szűk és bő esztendők A napfoltok hatását a gabonaneműek terméseredményére még alig néhány évtizede figyelik. Máris megállapították, hogy legnagyobb valószínűséggel jó termések akkor várhatók, amikor a Napon a foltok száma a legmagasabbra emelkedik. Mikor a Napon kevés folt van, a gabonaneműek termése kisebb. Hangsúlyozzuk azonban, hogy csak valószínűségről beszélhetünk! Jelenleg az 1934 év körül volt a Napon legkevesebb folt, most a napfoltok száma igen nagy, sőt növekedőben van tehát ezek szerint 3—4 évig jó termésekre lehet számítani. A talajvíz színvonala a napfoltok által okozott csapadéktöbblet következtében változik. Több körülmény összejátszása a talajvíz állapotában 7 éves szakaszosságot eredményez. A napfoltok nagy számának és a talajvízszín legkedvezőbb állásának összejátszásából 1940 évre kiválóan jó termést jósolnak. Ha már most mindezt öszszegezve, azokat a számadatokat vizsgáljuk, amelyek sorozatokban kialakultak, a következőket állapítjuk meg. 1915-től 1932-ig rossz termések szakaszait értük. 1932—1949 a közepes termések korszaka és 1949—1966 évek között nagyon jó terméseket várhatunk. Kitűnik tehát, hogy 17 évig rossz, 17 évig közepes és 17 évig jó termésű évsorozatok következnek. Ezek szerint 51 évenként ismétlődnek meg a hasonló terméshozamú évek. Ugyanilyen szakaszosság van az enyhe telek és meleg nyarak megismétlődésének valószerűségében is. A jelek szertn tehát inkább a jó, mint a rossz felé haladunk. Ezt megállapították a gazdáik is, mert a tavaszi és nyári szárazság ellenére idén a termés nagyon jó volt. Íme a Biblia 7 kövér és a sovány esztendeje a tudomány megvilágításában új jelentőséget kapott!* Ezzel aztán — úgy gondolom — véglegesen helyreállítottuk a Nap becsületét! A Nap, mint hatalmas csillag éli a maga csillagéletét. A rajta lefolyó jelenségeket nem szabad emberi nézőpontból megítélni. Az igazság az, hogy minden jó és minden rossz keletkezését rajtunk kívül álló, hatalmas erők indítják meg. Nagyon kevés azoknak az eseményeknek és lehetőségeknek a száma, amelyek felett az ember az úr. Be kell látnunk, hogy a Nap gyermekei vagyunk és úgy kell mindennek történnie, ahogyan azt a Nap hatalmas ereje parancsolja. Úgy hiszem, hogy a mai nehéz időkben ez a tudat megnyugvással szolgál még azoknak is, akik eddig a természetnek ezt a hatalmas erejét nem ismerték. A Nap, mint jó édesanya, nem fogja elhagyni gyermekeit! Dr. Szász Ferenc Vadludak őszi éjjel árván nézek farkasszemet a holddal. A láp felől vadlud,csapat repül harsány sikollyal. Gondtalanok, bár messzi út vár rájuk. Ismeretlen, Mi hívja őket, nem tudom, ha szállnak szép seregben. Szemem hiába követné, s hangjuk elvész a csendben. Mint fájó búcsúzás nyomán, mélyül támad szivemben. Mennek ők s érkeznek újra, majd ismét útrakészen lalioi ösztönüktől űzve elindulnak merészen. Én maradok megkötötten, mint elhagyott jó barát, A nád susog... nemsokára már hullatja rőt haját. Ki közülünk a boldogabb: ki elment és messze jár? — vagy aki mindig csak maradt emlékezik s egyre vár? ENYINGI SÁNDOR ! 17 IDEGCSILLAPÍTÓ KESZTYŰK Nagy elmék féltékenyen vigyáznak, nehogy nyilvánosságra kerüljenek magánéletük apró mozzanatai, világért sem terhelnék velük a közvéleményt. Ezek az apró titkok haláluk után derülnek ki smint minden titok, ha már nem is titok, izgatja a fantáziákat, életrajzírók pedig a lélekartiúszis gyémánt szemcséinek tartják amiből az egyéni jellem csillámlik elő. Chopin mindig kényes volt külsejére, finom választékossággal öltözködött, anekdoták keringenek ma is róla, de glaszékesztyűiről eddig hallgatott a krónika. Pedig a fehér kesztyű csodálatos varázzsal voltak a mester diszpozíciójára nyilvános szereplésekor. Hagyatékában többszáz fehér glaszékesztyű szerepelmind. rongyos Pedig, mint az énekesnők minden föllépésük alkalmával új harisnyát húznak, Chopin minden hangversenye előtt vadonatúj, finom fehér kesztyűt vásárolt. Élete folyamán egész vagyont költött kesztyűre, ami kitűnik hagyatékából. Szereplése előtt félórával feltűnő ideges volt, lámpaláz kínozta s ekkor kezdte húzni fehér kesztyűjét, mely úgy tapadt kezéhez, mintha saját bőre lenne, egyetlen táncnak sem volt szabad rajta lenni. Mint minden zongoristának, keezei erősek voltak, de nem izmosak. Chopin híres volt asszonyosan keskeny, finom kezeiről. Megkezdte ujjgyakorlatait, eleinte a varratok utánanyitták, majd roppanni kezdtek , s mikor a mester befejezte „előgyakorlatát“, megelégülten, megnyugodva dobta le szétszakadt kesztyűjét, amit egyetlen egyszer viselt életében — ideges alapítóul.