Keleti Ujság, 1939. október (22. évfolyam, 225-249. szám)

1939-10-09 / 232. szám

XXII. ÉVF. 232. SZÁM — 1939 OKTÓBER 9. MÉIEnydsm A Nap a vádlottak padján Mit tuduunk­ a napfoltodról és a napfoltod hatásáról? n. Legutóbbi vasárnapi számunkban érde­selt cikket közöltünk a napfoltokról és azok hatásáról a földi eseményekre. A cikk további részét, amely további ér­dekes megfigyeléseket tartalmaz a nap­­foltokkal kapcsolatban, alább közöljük. (Szerk.): (Kolozsvár, október 7.) Az angol posta 1940 ele­jére az Amerikával való rádiótelefon kapcsolat bizto­sítására különleges intézkedéseket tett. A jelek szerint ugyanis 1939 végére, vagy 1940 elejére a Napon na­gyon sok folt lesz, sőt bizonyosan napfolt-maximumot lehet várni és ez nagyon rontja a rádiótelefonálás le­hetőségeit. Ezért az antenna-rendszert Beldockból el­költöztették, megfelelőbb helyre: Rochesterbe és 16 antennából egy 2 mérföld hosszú antenna-rendszert építettek, hogy a rádiótelefon beszélgetések zavartalan­ságát és lehetőségek szerint biztosítsák. Mindenki megállapíthatta, hogy a rádióvételek jó­sága az 1938—1939 években általánosságban vissza­esett, sőt sokszor egészen rossz volt. Mind többen pa­naszkodnak zavaró zörejekről, elhalkulásokról s áthal­lásokról. A­ bajnak nagyon egyszerű magyarázata van: a rádiózavarok forrása abban keresendő, hogy a Napon sok napfolt van. Annyira sikerült az erre vo­natkozó kutatások eredményeit rendszerbe foglalni, hogy napkutató csillagászok ma már a rádió jellegzete­sen csoportosuló zavaraiból megállapíthatják, hogy a Napon új napfolt jelent meg. Nagyon érdekesek azok a vizsgálatok, amelyeket legújabban a rádióban jelentkező robbanásszerű ropo­gásokra vonatkozólag végeztek. Megállapított­ák, hogy valamnyszor a Napon hatalmas hidrogéngáz kitörések keletkeznek, a rádióban mindig robbanás vagy lövés­­szerű zaj hallaszik. A napfoltok nagy száma 1—2, eset­leg 3 évig fog tartani, azután fokozatosan keresbedni fognak. Valószínűleg 1943—46 években lesz a Napon a legkevesebb folt, így akkor remélhetjük a legjobb rádióvételi viszonyokat,­­ ha ugyan addig nem töké­letesítik annyira a készüléket, hogy a napfoltok által keltett villamos zavarok semmi bajt sem fognak okozni a vérel jóságában. A napfoltok hatása az időjárásra A napfoltoknak a Föld melegháztartására nagy ha­tásuk van. Ebben az összes kutatók megegyeznek. En­nek és a hozzájáruló villamos hatásnak nagy jelentő­sége van a Föld időjárásának kialakulására. Minden ezzel a kérdéssel foglalkozó kutató azt állítja hogy napfoltmaximumok idején a Föld éghaj­lata csapadékosabbá válik. Arrhenius szerint már egyes napfoltok is zivatarok és pusztító viharok forrásává válhatnak. Ebben nagy jelentőséget tulajdonít a Nap­ról a Földre jutó anyagi részecskék által keltett villa­mos-mágneses hatásnak. Az esős és száraz évek elren­deződése kétségtelenül rugalmasan idomul a napfoltok görbéjéhez. A nagyobb tavak vízállásának színe pár­huzamosan változik a napfoltok számával. Megállapí­tották például, hogy az Afrikában levő Viktóriává víz­állása a napfoltmaximumok idején a legmagasabb. Ha­sonló eredményeket sejtetnek a glecser és az ezzel ro­kon vizsgálatok. A napfoltok 11 éves (pontosan 11 év és 40 nap) szakaszosságának közel háromszorosából nagyon érde­kes, 35 éves szakasz adódik. Brückner állította fel ezt tételt, ezért Brückner-féle szakaszosságnak hívják. Brückner abból indult ki hogy Németországban, de általában Európában 1815, 1840, 1875, 1915 nedves esztendők voltak, 1835, 1860, 1890, 1925 években in­kább száraz jellegű volt az időjárás. Brückner szerint ez 35 éves szkaszosság jele. A kivételek itt is erősítik a szabályt! A 11 éves szakasz mellett egy 3—4 és egy 16—17 éves ingadozás is van az időjárásban. Ez főképpen az enyhe telek és meleg nyarak sza­kaszosságában nyilvá­nul meg. Sok minden szól amellett, hogy a napfoltok rendes szakaszossága, tehát a 11 éves szakasz mellett kisebb 3—4 és nagyobb 16—17 éves ingadozások is vannak, amelyek jól magyarázzák az időjárásnak azo­nos időszakaszok alatt észlelhető hasonlóságait. Érdekes, hogy Brückner-féle 35 éves sza­kaszosság mellett az időjárásban nagyobb, évszázados szakaszos­ság is tapasztalható. Ez is számszerű vonatkozásba hozható a napfoltok számának ingadozásával! A tör­ténelem tan­­ága szerint 250—260 évenként rossz ter­mések voltak és éhínség, járványok tizedelték meg az emberiség sorait. A Nílus folyó vízállására vonatkozó feljegyzések is azt bizonyítják, hogy a folyó víz színe 250 éves ingadozásnak van alávetve. Látjuk tehát, hogy a napfoltok közvetett jelenség­­ekkel nagyon is beleszólnak az emberiség életének folyásába , elhatározó jelenségük lehet szárazságok, árvizek okozása által is valamely nép történelmi sor­sának alakulására. A napfoltok csodálatos hatásainak kutatásával kapcsolatban kiderült, hogy alig van olyan természeti jelenség, amely ne függenek a Napon lefolyó jelensé­gektől. Az időjárásnak a napfoltok hatása alatt való változása például érdekesen jelentkezik a növények fejlődésében. A napfoltok hatása a fák növekedésére A fák évgyűrűi napfoltmaximumok idején fellépő nedves években vastagabbak, száraz években vékonyab­bak. Az Észak-Amerikában élő, óriási mammuth fák egyes példányainak életkorát több ezer évben állapítot­ták meg, így kiválóan alkalmas arra, hogy évgyűrűik vizsgálata alapján elmúlt évezredek időjárására nézve következtetéseket vonhassunk. Ezek az óriási fenyők 100 méter magasak, törzsük átmérője 16 méter. A vizs­gálatok alkalmával megállapították, hogy a napfoltok­nak mintegy 11 éves szakaszossága félreismerhetetlenül rányomta bélyegét a hatalmas fák évgyűrűire. A nap­foltmaximumok időpontjának megfelelő évgyűrűk a csapadék bőség miatt vastagabbak. Ez a szakosság visz­­szamenőleg 3500 éven át megállapítható. De egyebek is kiderültek a hatalmas mammuth fe­nyők évgyűrűinek vizsgálatából! Krisztus születése tá­ján általában nedvesebb volt a Föld északi féltekéjé­nek éghajlata, mint napjainkban. Különösen a Krisztus előtti és utáni két évszázad volt nagyon esős. A Krisz­tus utáni hetedik és nyolcadik évszázadban szárazság uralkodott. Az 1000, 1300 és 1400-as évszázadok ned­vesek voltak. Sőt azt is állítják a mamuth fák gyűrűi­nek kutatói, hogy az évgyűrűk szerint Krisztus előtt 3500-ban biztosan száraz időszak volt. A zsidók állító­lag ekkor vándoroltak volna Egyiptomba. Az egyház­­történészek újabban a zsidók Egyiptomba való ván­dorlásának korát Krisztus előtt 1680-ra teszik. Ezt a dátumot is szárazság jelzi az évezredes fák évgyűrűi­ben. Valószínűleg Kelet-Ázsia pásztornépeinek ván­dorlását is egy száraz időjárási szakasz indította meg, így hát a népvándorlás is összefügg a napfoltok szá­mának alakulásával. Bizonyító példák ezen arra, hogy régi történelmi eseményeik pontos idejének meghatáro­zására is alkalmasak a fák évgyűrűi. A mammuth fák évgyűrűinek vizsgálatából még egy érdekes dolog de­rült ki. 1670 és 1720 között az évgyűrűknek a 11 éve® napfolt szakaszosság szerint való változása nincs meg. Utánakutatva az­oknak, megállapították, hogy ezalatt az 50 év alatt a napfoltok 11 éves szakasza zavart volt. A más fákon végzett vizsgálatok is hasonló ered­ményeket adtak. A szűk és bő esztendők A napfoltok hatását a gabonaneműek termésered­ményére még alig néhány évtizede figyelik. Máris meg­állapították, hogy legnagyobb valószínűséggel jó ter­mések akkor várhatók, amikor a Napon a foltok száma a legmagasabbra emelkedik. Mikor a Napon kevés folt van, a gabonaneműek termése kisebb. Hangsúlyozzuk azonban, hogy csak valószínűségről beszélhetünk! Jelenleg az 1934 év körül volt a Napon legkeve­sebb­ folt, most a napfoltok száma igen nagy, sőt nö­vekedőben van tehát ezek szerint 3—4 évig jó termé­sekre lehet számítani. A talajvíz színvonala a napfoltok által okozott csapadéktöbblet következtében változik. Több körül­mény összejátszása a talajvíz állapotában 7 éves sza­kaszosságot eredményez. A napfoltok nagy számának és a talajvízszín leg­kedvezőbb állásának összejátszásából 1940 évre kivá­lóan jó termést jósolnak. Ha már most mindezt ösz­­szegezve, azokat a számadatokat vizsgáljuk, amelyek sorozatokban kialakultak, a következőket állapítjuk meg. 1915-től 1932-ig rossz termések szakaszait értük. 1932—1949 a közepes termések korszaka és 1949—1966 évek között nagyon jó terméseket várhatunk. Kitűnik tehát, hogy 17 évig rossz, 17 évig közepes és 17 évig jó termésű évsorozatok következnek. Ezek szerint 51 évenként ismétlődnek meg a hasonló terméshozamú évek. Ugyanilyen szakaszosság van az enyhe telek és meleg nyarak megismétlődésének valószerűségében is. A jelek szertn tehát inkább a jó, mint a rossz felé haladunk. Ezt megállapították a gazdáik is, mert a tavaszi és nyári szárazság ellenére idén a termés nagyon jó volt. Íme a Biblia 7 kövér és a sovány esz­tendeje a tudomány megvilágításában új jelentőséget kapott!* Ezzel aztán — úgy gondolom — véglegesen helyre­állítottuk a Nap becsületét! A Nap, mint hatalmas csillag éli a maga csillag­életét. A rajta lefolyó jelen­ségeket nem szabad emberi nézőpontból megítélni. Az igazság az, hogy minden jó és minden rossz keletkezé­sét rajtunk kívül álló, hatalmas erők indítják meg. Nagyon kevés azoknak az eseményeknek és lehetősé­geknek a száma, am­elyek felett az ember az úr. Be kell látnunk, hogy a Nap gyermekei vagyunk és úgy kell mindennek történnie, ahogyan azt a Nap hatalmas ereje parancsolja. Úgy hiszem, hogy a mai nehéz idők­ben ez a tudat megnyugvással szolgál még azoknak is, akik eddig a természetnek ezt a hatalmas erejét nem ismerték. A Nap, mint jó édesanya, nem fogja el­hagyni gyermekeit! Dr. Szász Ferenc Vadludak­ őszi éjjel árván nézek farkasszemet a holddal. A láp felől vadlud,csapat repül harsány sikollyal. Gondtalanok, bár messzi út vár rájuk. Ismeretlen, Mi hívja őket, nem tudom, ha szállnak szép seregben. Szemem hiába követné, s hangjuk elvész a csendben. Mint fájó búcsúzás nyomán, mély­ül támad szivemben. Mennek ők s érkeznek újra, majd ismét útrakészen l­alioi ösztönüktől űzve elindulnak merészen. Én maradok megkötötten, mint elhagyott jó barát, A nád susog... nemsokára már hullatja rőt haját. Ki közülünk a boldogabb: ki elment és messze jár? — vagy aki mindig csak maradt emlékezik s egyre vár? ENYINGI SÁNDOR ! 17 IDEGCSILLAPÍTÓ KESZTYŰK Nagy elmék féltékenyen vigyáznak, nehogy nyilvánosságra kerüljenek magánéletük apró mozzanatai, világért sem terhelnék velük a köz­véleményt. Ezek az apró titkok haláluk után de­rülnek ki s­­mint minden titok, ha már nem is ti­tok, izgatja a fantáziákat, életrajzírók pedig a lélekartiúszis gyémánt szemcséinek tartják amiből az egyéni jellem csillámlik elő. Chopin mindig kényes volt külsejére, finom választékossággal öl­tözködött, anekdoták keringenek ma is róla, de glaszékesztyűiről eddig hallgatott a krónika. Pe­dig a fehér kesztyű csodálatos varázzsal voltak a mester diszpozíciójára nyilvános szereplésekor. Hagyatékában többszáz fehér glaszékesztyű sze­repel­­mind. rongyos­ Pedig, mint az énekesnők minden föllépésük alkalmával új harisnyát húz­nak, Chopin minden hangversenye előtt vadonat­új, finom fehér kesztyűt vásárolt. Élete folyamán egész vagyont költött kesztyűre, ami kitűnik ha­gyatékából. Szereplése előtt félórával feltűnő ide­ges volt, lámpaláz kínozta s ekkor kezdte húzni fehér kesztyűjét, mely úgy tapadt kezéhez, mintha saját bőre lenne, egyetlen táncnak sem volt sza­­­­bad rajta lenni. Mint minden zongoristának, ke­­e­zei erősek voltak, de nem izmosak. Chopin híres volt asszonyosan keskeny, finom kezeiről. Meg­kezdte ujjgyakorlatait, eleinte a varratok utána­­nyitták, majd roppanni kezdtek , s mikor a mes­ter befejezte „előgyakorlatát“, megelégülten, megnyugodva dobta le szétszakadt kesztyűjét, amit­ egyetlen egyszer viselt életében — ideges a­­lapítóul.

Next