Keleti Ujság, 1940. május (23. évfolyam, 98-122. szám)

1940-05-01 / 98. szám

19 4 0M ÁJ V & 1 Míjeg'&psí.fr&Jtn „A szövetségesek tengeri ereje olyan nagy, hogy egyidőben hatásosan működhetik úgy északon, mint délen" — írja egy francia lap Olaszországgal kapcsolatban PARIS, á április 30. (Rador.) Több kedd reggeli francia lap vizsgálja Olaszország várható magatartását a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Az „Excetesior“ azt írja, hogy Olaszországnak nincs mi tartania a szövetségesek részéről. Olaszország egyébként tudja, — írja a lap, — hogy sem a habom­ban, sem a békében nem várhat semmit Németországtól és eddig is a néme­teken múlt, hogy Olaszországnak nem volt különösebb haszna az erőszakon alapuló cselekedetekből. Felteszi a lap azt a kérdést, hogy váljon Olaszor­szág hajlandó-e feláldozni magát a német törekvések megvalósításáért. Az olasz politika élén — írja az Excelsior meggondolt és határozott emberek állanak, akik nem tűrnek el kényszerítést. Az „Ordre“-ban Pertinax megál­lapítja, hogy a fasiszta politika alakulása nagy mértékben érdekli a nem­zetközi köröket. Két tény jellemzi ezt a politikai fejlődést, az egyik An­­saldo vasárnapi beszéde, a másik Hi­go Alfierinek, a Berlini Róma ten­gely fanatikus hívének berlini olasz nagykövetté való kinevezése. Az Or­dre ezekben a tényekben, különösen A Ifi­éri kinevezésében a németbarát olasz politika hangsúlyozását látja. Mi­ndez azonban nem akadályozhatja meg a szövetségeseket abban, hogy teljes eréllyel folytassák a norvégiai hadjáratot. A szövetségesek tengeri ereje olyan nagy,­­ írja a lap, hogy egyszerre hatásosan működhetik úgy északon, mint délen. Olaszország ma­gatartását nagy mértékben határozzák meg az északi események. Eltávolították a svéd partok egy pontján az aknákat (STOCKHOLM, április 30.) Rador.­ A Havas-iroda jelentése szerint svéd halászok megállapították, hogy a Bohus svéd tartomány partvidéke menén elhelyezett aknákat eltávolították. A tengeren élénk tevékenységet észleltek. A part közelében hadihajótól kisért csapatszállító hajók vonultak el Emel­lett sok repülőgép szállott el a vidék felett. arányok közzététele halálos döfést adott Angliának. Az okmányok bebizonyították az ango­l hivatalos közlések valótlan vol­tát és meghiúsította a szövetségeseknek azt a kísérletét, hogy tényeket cáfolja­nak meg. Berlin■­ április 30. (Rador.) A német légierők sikeresen bombáztak négy an­gol cirkálót és tizenegy szállító­hajót, — állapítják meg a német lapok. A n­émet sajtó ezenkívül megállapítja, hogy az új német Fehérkönyv nagy hatást tett a külföldön és azt állítják, hogy az ok ­ Ribbentrop-beszéd v­isszhangja Angol Hivatalos London, április 30. (Rador.) A Reu­­ter-ügynökség Ribbentrop német kül­ügyminiszter beszédével kapcsolatban a következő hivatalos megállapításo­kat teszi: A világ közvéleményére ne­hezen­ fognak hatást gyakorolni Rib­bentrop kijelentései, amelyeket elejé­től végig a valóságtól való eltérés aka­rata jellemzett. A német külügymi­niszter kijelentette, hogy semmi ok sem volt a háborúra. Ez az ok a Len­gyelország elleni szándékos támadás volt, amelyet Lengyelországhoz Fran­ciaországot és Angliát szerződések kö­töttek. Semmi igazság sincs Ribben­­tropnak abban az állításában, hogy a szövetségesek a német nemzet szét­­szaggatását­ terveznék. Chamberlain angol miniszterelnök is hangoztatta, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Arra nézve, hogy az an­golok már régen tervezték Norvégia megtámadását, Ribbentrop vád­jait Churchill és mások kijelentéseivel tá­mogatja. A tények azonban önma­gukért beszélnek. Igaz az, hogy az an­gol és francia kormány, amint azt nyíltan meg is mondották, elhatároz­ták, hogy megakadályozzák a norvég területi vizeknek Németország részé­ről való törvénytelen használását és ezért rakták le itt aknáikat. A szövet­séges kormányok az érdekelt államok beleegyezését kérték, hogy segélycsa­­patokat küldhessenek a finneknek Norvégián és Svédországon át és amikor ezt megtagadták, tervüket nem valósították meg. A norvég kor­mány nemhogy elhatározta volna a szövetségesek melletti háborúba lépé­sét, ahogyan azt Ribbentrop állította, hanem megtagadta hozzájárulását a Finnország segítségére siető csapatok átvonulásakor. Végül, h­a a szövetsé­ges csapatok készen állottak volna a norvégiai partraszállásra, úgy nem történt volna semmi késedelem Nor­végia megsegítésében, kétségtelen azonban, hogy a szövetségeseknek előbb még össze kellett gyűjteniök a megfelelő haderőt. A német korpedi­­ciós haderő, amint azt később a német rádió is elismerte, néhány nappal az aknák elhelyezése előtt elindult már a kikötőikből. Ismert dolog, hogy a néme­­tek norvégiai partraszállását a német titkos ügynökök tevékenysége tette le­hetővé. Az angol kormány fontosnak tartja, hogy a semlegesek legyenek közlés a besx£drQt felkészülve egy esetleges német táma­dással szemben, de valótlan az, hogy a szövetségesek a háború kiterjeszté­sét óhajtják. A semlegesek felfogá­sára jellemző, hogy egyikük sem moz­gósított a szövetségesektől való félel­mében. A németek igazolni akarják a norvégiai cselekedeteiket, de egy szót sem beszélnek Dániáról s a Dánia el­leni támadásról. A norvég hülyetyminiszter szerint nem volt tudomásuk az angolok aknalerakási tervéről London, április 30. (Rador.) Kohl, norvég külügyminiszter kijelentette, hogy nem felel meg a valóságnak Rib­bentrop német külügyminiszternek az az állítása, hogy a norvégek előze­tesen tudomással bírtak arról, hogy az angolok aknákat akarnak elhelyezni területi vizeiken és beleegyeztek ebbe. Ezzel az állítással Németország csu­pán indokot akart találni Norvégia el­leni támadására. Az aknaelhelyezés meglepetésszerűen érte a norvég kor­mányt, mely azonnal tiltakozott és követelte azok eltávolítását. Senki sem bizonyíthatja be, hogy Norvégia bármilyen kérdésben is eltért volna semlegességi kötelezettségeitől, sőt annyira tiszteletben tartotta azokat, hogy egyes államok elégedetlenségü­ket fejezték ki emiatt. Svédországban bizonyos foku megnyugvást keltettek* Ribbentrop kijelentései Stockholm, április 30. (Rador.) A Ha­vas távirati ügynökség közli a svéd la­pote egyes cikkeinek kivonatát, amelyek­ben nagy elégtétellel emlékeznek meg Ribbentrop német külügyminiszter be­szédének arról a részéről, amelyben ki­jelentette, hogy Svédország komolyan veszi semlegességének ügyét. Iván Iraalus szenátor, aki Svédország egyik legismertebb külpolitikai szakértője, az egyik lapban kiemeli, hogy Ribbentrop beszédéből világosan meg lehet állapí­tani, miszerint Svédországnak nincs mi­től tartania. Bármennyire is akar hinni Svédország ebben a reményben, nem le­het elhallgatni Dánia esetét, amelyet Németország ugyancsak nem vádol az­zal, hogy segítséget nyújtott volna a szövetségesek terveinek megvalósításá­hoz, azonban semlegességét megsér­tették s most területét és polgári köz­­igazgatását teljesen német irányítás alá vették. A „Stockholm Tidningen" szintén hasúlyozza, hogy Németország ugyan nyilvánosan elismerte a svéd politika lojális voltát, de Svédország egyetlen pillanatra sem fogja abbahagyni, vagy beszüntetni katonai előkészületeit japán vélemény lokre, április 30. (Rador.) A Reuter ügynökség jelentése szerint az „Asaki Sinbun" című japán lap Ribbentrop né­met külügyminiszter kijelentéseit csak német belföldi használatra szántaknak minősíti. A német hadiipar írja a japán lap, a háború elhúzódásával növekvő nehézségekkel találja magát szemben és ez nehéz helyzetet teremt. A német ve­zetőknek tehát állandóan szítaniuk kell a német nép harci kedvét és így kell erősíteniök a német szolidaritást. Hoare: „Kivesszük Norvégiát a németek kezéből" London, április 30. (Rador.) Sir Sa­muel Hoare angol légügyi miniszter rádióbeszédet mondott. Először élese­n támadta Ribbentropot s azzal vádolta a német külügyminisztert, hogy előkészí­tette, vagy végrehajtotta Csehszlovákia és Lengyelország megsemmisítését, majd a norvégiai hadjárattal foglalkozva meg­állapította, hogy az fontos fejezethez érkezett. A németek kímélet nélkül foly­tatják a háborút, a szövetségesek azon­ban­ nem fogják utánozni ezt a módszert. Mi, — mondotta Sir Samuel Hoare — nem hagyjuk sorsukra, segítség nélkül a tengerészekét­ és nem akarjuk úgy le­győzni a németeket, hogy bombázzuk nyílt városaikat és~ rémületbe ejtjük asz­­szonyaikat és gyermekeiket, de­­ fog­juk venni Norvégiát a németek kezéből, eltávolítjuk a kikötőkből és a repülő­­támaszpontok­ról és ezeket visszaadjuk a norvégeknek. Ezt a feladatot nem hajt­hatjuk végre egy nap alatt és áldozatok nélkül, de a világ legjobb hajóhada az angol, legjobb hadserege a francia és a legtökéletesebb légi haderő, a miénk,, szavatolják Norvégia felszabadulását. A „Völkischer Beobachtei" Hoare beszédéről Berlin, április 30. (Rador.) A „Völki­­scher Beobachtei"* című nagy német lap foglalkozik air Samuel Hoare beszédé­nek azzal a mondatával, hogy az ango­lok nem hagyják segítség nélkül a baj­bajutott tengerészeket. A lap felhívja az angol minisztert, mondjon­­egyetlen határozott esetet, amikor a német kato­nák ilyen cselekedetben tennének vétke­sek. A la­p megállapítja, hogy az angol repülők három kis német helységet bom­­báztak és hogy Anglia folytatja a blo­kádháború­t, már pedig a blokád kisér­let arra hogy a fegyverrel legyőzhetet­len Németországot ezzel az alacsony esz­közzel kényszerítsék térdre. Iyozza a vásár Önálló életre berendezett és megszervezett nagyváros jellegét. És persze minden csarnokban, de miég a külterületi?!) is lépten nyomon a meglepő újítások szenzációs és végtelen sorozata. Péntek délelőtt a meghívott előkelősé­gek nézték meg a vásárt, amely a tavaszi pompába burkolózó Városliget fái kö­zött, a pavilonokon lobogó zásdóerdő alatt káprázatosan szép parádéja, a ma­gyar iparnak és nyolc ország kiösései­nek Budapest forgalma megint békebeliem élénk, ezt a forgalmat is a vásár terem­tette meg, de megélénkül az idegenforga­lom országszerte, hiszen a vásár látoga­tói vásárigazolványukkal még egy külön kedvezményes ut­azást is tehetnek, Buda­pesten való tartózkodásuk alatt bármely állomásra ér- onnan vissza Budapestre. A kedvezmények igénybevételére jogosító vásárigazolványt az utolsó percig lehet, váltani minden utazási és imianetjegyiro­­dában és a vásár minden tb. képvisele­ténél. A vásár május 6-án este zárul, tehát a látogatóknak legkésőbb májú® 6-ának déli 12 órájáig kell megérkezniük Buda­pestre, ahol a kedvezményekkel május 13-ig tartózkodhatnak. K­isefyffyminisz­ter és szigorú i­­etlenellen­­őrzési remdeletet adott ki Budapest, április 30. (Rador.) A ma­gyar belügyminisztérium rendeletet adott ki az idegeneknek Magyarország területén való tartózkodásával kapcsolat­ban. A rendelkezés meg akarja akadá­lyozni a nemkívánatos idegeneknek az országba való be­özimlését, valamint in­­tézke?dik a már Ma­gyarországon tart­óz­­kodó f? mi est­i - tor cujkáló idegesnek kilé­tének megállapításáról. Azok az idege­nek, akik az ország területén tartózko­dási engedély nélkül laknak, huszonnégy óra alatt kötelesek jelentkezni a rendőr­ségen, azoknak pedig, akik a rendelet megjelenése után lépnek az ország terü­letére, megérkezésük után huszon­­égy órával jelentkezniük kell. Az idegenek nem utazhatnak más helységbe a rendőr­ség engedélye nélkül. A jelentkezési kö­telezettség alól kivételek azok az idege­nek, akik diplomáciai küldetésben, vagy valamely idegen kormány hivatalos megbíz­ottjaként utaznak. A szállodák nem fogadhatnak be olyatt idegent, aki­nek nincs tartózkodási engedélye. A ren­delet ellen vétőket megbüntetik, azokat a magyar állampolgárokat pedig, akik idegeneknek lakást adnak tartózkodási engedély nélkül, internálják. ---------i-----i—niiMffliTIHTRMN­WBffilW WKKKKUKKKKHBmnmmmmmmmnmmmm­tm \ Megnyit­ pénteken a Budapesti Nemzetközi Vásár Pénteken, április 26-án megnyílt az idei és immár 35. Budapesti Nemzetközi Vásár. Már a kerete is más az idei vá­sárnak, mint az eddigieké: területében és kiállítóinak számában lényegesen nö­vekedett, kiállítási csarnokai is még mo­­nument­á­lts­abb­ak, széles útjai és tévéi pedig most már valóságos vásári mét­ropo­liszá fejlődtek ki. Csillogó, fényes fémekkel díszített üvegpalotái nem kevesebb, mint három filmszínház, két divatszínház, külön pos­tahivatal, kollektív bankpalota, minden­­rangú közhivatal, rendőrség, tűzoltóság, mentők, külön vasútvonal, sőt még kü­­lön rádióállomás is markánsat! kihangja­ A legjobb műkedvelői egye­sületek vendégszereplése a Magyar Színházban Nagysikerű darabokat mutatnak be szombaton és vasárnap a műkedvelők Cluj (Kolozsvár), április 30. Érdekes szín­­házi eseménye lesz szombaton és vasárnap a kolozsvári Magyar Színháznak. Régi, ked­­ves tervét váltva valóra a színház igazgató­­sága, kétnapos vendégszereplésre meghívta Kolozsvár legjobb műkedvelő egyesületeit, amelyek a legutóbbi műkedvelő versenyen nagy sikerrel szerepeltek és kitűnő előadáá­saikkal díjat nyertek. A szombati és vasár­­napi előadások során felvonul a színházban mindegyik serleget nyert egyesület: az ,,Orip­­heus", a ,,Székely Alkalmazottak Műkedvelő Csoportja", valamint a ,,Kerekdombi Római Katolikus Kápolna" műkedvelő gárdája óta a ,Munkás Atheneum" műkedvelői. Pompá­san összeválogatott , a közönség minden ré­­tegét kielégítő slágerműsoruk a következő: Szombat este 9 „Cserebere-szobalány". Zenés, énekes, táncos operett, Tarr Kázmér rendezésében előadja az Orpheus műkedvelő egyesület. Az ének­ és zeneszámokat beta­­nította és vezényel Rezik Károly. Rendes helyárak. Vasárnap délután 3. Parasztkisasszony", énekes népszínmű. Kun Béla rendezésében előadja a Munkás Atheneum műkedvelő gár­­dája. Olcsó helyárakkal. Vasárnap délután 6. „Ida regénye", Gár­­donnyi világhirű színműve. Balázs Györgynő rendezésében előadja a Kerekdombi r. k. kápolna műkedvelő együttese. Vasárnap este 9. ,Nótás Kata". Boné* nép­színmű Hetényi Elemér rendezésében játesai, a Székely Alkalmazottak Társaságának mű­­kedvelői. Olcsó helyárakkal.

Next