Keleti Ujság, 1940. július (23. évfolyam, 147-172. szám)
1940-07-16 / 159. szám
rádió. 10: Szórakoztató zene. 10.30: Tarka félóra kicsinyeknek. 12: Déli zene. 12.30: HÍREK. 14: A német és olasz harctéri jelentés. 14.15: Hangverseny. 15: A harctéri jelentés megismétlése. 15.15: Dalok. 16: Délutáni zene. 17: HÍREK. 18.30: Időszerű események. 19: Helyszíni közvetítés a harctérről. 19.45: Politikai, vagy katonai tárgyú előadások. 20: HÍREK. 20.15: Szórakoztató zene. 20.50: A politikai helyzet. 21: A harctéri helyzet. 21.15: Hangverseny. 22: HÍREK. 22.15: Esti zene. 0: HÍREK. OLASZ MŰSOR.20 óráig minden műsor közös. 20-tól zárásig két párhuzamos műsor van. Az első műsort 420.8 m., 491.8 m.-en és 230.2 m.-en adják, a második műsort 263.2 m.-en és 221.1 m.-en adják. VASÁRNAP. 19.15: Fúvós.együttes. 19.40: Lemezek. I. műsor. 20.30: Puccini. Tosca. 23: Vegyes zene. II. műsor. 21.45: HÍREK magyar nyelven. 22.40: Cetra-zenekar. 0: Szimfonikus zene. HÉTFŐ. I. műsor. 21.15: Operett-jelenetek. 22: Klementis Klára zongorázik az olasz-magyar cserehangverseny keretében. II. műsor. 22.10: Rádiózenekar. 23: Lemezek. 0: Operalemezek. KEDD. I. műsor. 20.30: Vonószenekar. 21: Szimfonikus hangverseny. 23: Vegyes zene. II. műsor. 22.10: Operettrészletek. 0: Bagni szoprán és Felicioli tenor hangversenye. SZERDA. I. műsor. 19.15: Kamarazene. 20.30: Operettrészletek. 21.35: Cetra-zenekar. 22.45: HÍREK. 23: Vegyes zene. II. műsor 22.10: Szimfonikus zene. 0: Vegyes zene. CSÜTÖRTÖK. I. műsor. 20.30: Szimfonikus hangverseny. 23: HÍREK magyarul. 23: Vegyes lemezek. II. műsor. 22.10: Rádiózenekar. 0: Szórakoztató zene. PÉNTEK. 19.45: Kamarazene. I. műsor. 20.30: Szórakoztató zene. 21.20: Kamarazene. 22.20: Népzene. 23: Vegyes zene. II. műsor. 22.10: Szimfonikus zene. 0: Operettrészletek. SZOMBAT. I. műsor. 20.30: Operalemezek. 21: Zenés, dalos jelenetek. 22: Hangverseny. 23: Vegyes zene. II. műsor. 22.10: Kamarazene. 0: Éneknégyes és énekhármas. RÁDIÓ SZÓFIA VASÁRNAP. 20: Balett részletek. 20.50: Könnyűzene. 21: Dalok lemezen. 21.30: Marchinkov Szvetoszlav gordonkaművész. 22: Éneknégyes. 22.25: Tánczene. HÉTFŐ. 20.50: Könnyűzene. 21: Szimfonikus zene. 22.20: Tánczene. KEDD. 20: Paganini művek. 21: Tabacova Liliana énekesnő. 21.30: Orgonaverseny. 21.45: Tiroli dalok. 22: Citera-hangverseny. 22.25: Tánczene. SZERDA. 20: Tanú, burin hangverseny. 20.50: Mozart: Szöktetés a szerályból. 23: Gépies zene. CSÜTÖRTÖK. 21: Népies zene. 12.30 : Svéd és finn zene. 21.47: Ravel: Spanyol rapszódia. 22.05: Karének. 22.25: Könnyű, és tánczzíne. PÉNTEK. 21: Puccini, Manón. 22.45: Tánczene. SZOMBAT. 21: Corova Constanta és Petrovskva énekesnők. 21.30: Könnyű zene. 23: Népies zene. BELGRÁD VASÁRNAP. 14: Népdalok. 14.30: Lemezek. 17.15: Népies műsor. 18: Tánczene. 21.40: Rádiózenekar. 23Vendéglői zene. 23.50: Tánczene. HÉTFŐ. 14.50: Lemezek. 18.45: Népszerű zene. 19.20: Rádiózenekar. 20.40: Hawai négyes. 23: Popova Lisa énekesnő. KEDD. 19.20: Lemezek. 20.40: Rádiózenekar. 21.10: Népdalok. 21.40: Nemecsek hegedűművész. 22.10: Rádiózenekar. Marzinec zongoraművésznővel. 23: Lemezek. SZERDA. 19.05: Orosz dalok. 19.35: Lemezek. 21: Verdi, Aida. Csütörtök. 20.40: Matievics dalok. 22: Népdalok. 23: Tánclemezek. PÉNTEK. 18.45: Népdalok. 17.20: Lemezek. 20.40: Orosz dalok. 21.10: Matetics Tvka hárfaművésznő. 23: Lemezek. SZOMBAT. 18.45: Népies zene. 19.20: Lemezek. 20.40: Népdalok. 23: Rádiózenekar. 0: Tánczene. Európai rádió-hírszolgálat Román nyelven: 18.45: Német Duna_adó. 18.45: Zeesen. 19.50: Tirana. 20.15: Zeesen. 20.15: Róma. 20.15: Bari. 20.30: Német Duna. adó. 21 35: Belgrád. 22.15: Német Duna.adó 22.30: London. 22.30: London 22.30: Daventry. 23: Zeesen. Magyar nyelven: 18: Német Duna.adő. 18.50: Pozsony. 19.30: Német Duna.adő. 19.55: Bucuresti. 21.15: Német Duna.adó 21.45: Róma II. 21.15: London National. 22.45: Belgrád. 13.45: Pozsony. 23.50: Besztercebánya Német nyelven: 6: Daventry. 6.30: Moszkva. 7: Zeesen. 11.30: Zeesen. 13: Moszkva. 14.30: Daventry. 15: Bucuresti. 15: Zeesen. 15.30: Davetry. 18.30: Moszkva. 19.45: Zeesen. 20: Összes német adók. 20: Moszkva. 20.15: Róna. 21: Newyork. 21.35: Tokió. 22: London. 12: Összes német adók. 22.05: Belgrád. 23: Dergomünster. 23.15: London és Daventry. 13.30: Bucuresti. 0: összes német adók, 0: Budapest. 1.15: Daventry. Francia nyelven: 7.15: Daventry. 8: Moszkkva, 9.30: ama. 12: Vatikáni Rádió,. 13.15: Daventry. 13.25: Moszkva. 13.45: Ankara. 15: Bucuresti 16: Moszkva 16 55: Róma 1815: • • • • • Moszkva. 18.40: Róma. 19.15: Daventry. 20.50: Sottens. 20.57: Moszkva. 21: Róma, Ankara és a Vatikáni Rádió. 21.15: Frankfurt és Daventry. 21.30: Ruyseelede és Vatikáni Rádió. 22: Svork és Zeesen. 22.15: Köln, Stuttgfund, Lipcse és Frankfurt. 22.35: Tokio, ■ 1. Belgrád és Szófia. 23: Daventry és Moszkva. 23.15: Köln, Róma és Stuttgart. 23.20: Sottens. 23.30: Bucuresti és Moszkva. 0: Budapest. 1.45: Daventry. - 1940. JD ~C"1 1/ S IS Egész könyvtárt kitevő kiadatlan műve van Rass Károlynak, a tudós tordai irodalomtörténésznek Látogatás a kiváló pap-tanár csendes otthonában ,torda, július 15. Ma délelőtt elindultam felkeresni Hass Károly pap-tanár urat, a széles körökben ismert tordai irodalomtörténészt. Nem tudtam pontosan, hol lakik. Csupán annyit tudtam hallomásból, hogy „valahol" a gimnázium környékén . . . Már egész közel jártam lakásához, amikor egy öreg nénitől megkérdeztem: — Nem tudná megmondani, hol lakik Kass tanár úr? — Dehogyisnem, lelkem, hát ki ne tudná Jordán? Menjen csak szépen itt előre s ahol erős verébcsiripolást hall, ott álljon meg s nyisson be, mert ott lakik. Azt hittem, hogy az öregasszony — bocsánat a kifejezésért — megzavarodott, hiszen furcsa útbaigazítás ez, de aztán csak tovább mentem. Tovább, amíg erős verébcsiripolást nem hallattam. S aztán benyitottam az uccaajtón. A 7. udvaron egy magas, őszülő urat találtam. Epperi akkor emelkedett fel egy ■kicsi tehéntejő székről, mert addig azon ülve gyomlálgatta a porcsfüvet az udvar kövei közül. Későn nagy szalmakalap volt s a kalap karimáján vagy tíz—tizenkét veréb sütkérezett az áldott nyári napfényben. Csiripoltak, izegtek-mozogtak a kalap karimáján s még az se zavarta őket, hogy Kass tanár ur közben csöndes, hosszú léptekkel felém közeledett. — Isten hozta, kerüljön bennebb, — köszöntött. — Mi járatban van? — kérdezte, akár a mesében. Előadtam, hogy valami ,,időszerűtlen" dologról szeretnék elbeszélgetni vele, ha volna ráérő ideje. — Van, hogyne volna. Időm s gyomlálnivalóm még mindig van. — De én egyébről is hallottam, — mondom a tanár úrnak, — még pedig arról, hogy van egy könyvtárra való könyve is s az mind kiadatlan. Szeretek azonnal a dologra térni púden alkalommal, de ezúttal láthatólag rosszul cselekedtem. Mert Hass tanár úr jóságos, rózsaszínű papi arca egy árnyalattal elhalványult . . . — Ha erről akar, akkor hagyjuk, igaz, hogy ez csakugyan ,,időszerűtlen", de mégis, hagyjuk. Igaz, van, mert az ember amíg él mindig dolgozik. Csupán a vége felé jut eszébe a nagy kérdés, hogy „miért"?, hogy „kinek”? . . . Látja, igy vagyok én is. Ne gondolja, hogy~..él szemrehányást akarok tenni valakinek. Dehogy. Még magamnak sem. Csupán mondom. Aztán lekerül fejéről az óriási szalmakalap. A verebek szerte röppennek s röptükben még élesebb lesz csiripolásuk, mintha szemrehányást akarnának tenni a tanár úrnak, hogy még náluknál is van valami előbbre való, többre becsült dolga .,,* benyitunk a tágas, teremszerü dolgozószobába. A szoba közepén íróasztal, rajta teher, szép gyöngybetűkkel beírt lapok. Az egyik tál mellett mennyezetig érő könyvtárszekrény. Könyv hátán könyv. Az egyik polcon egymásután sorakoznak félarasznyi vastagságú kemény fedőlapok. Mindegyiknek sarkán ott a címe. Valamennyi irodalomtörténeti munka s mind Hass Károly kiadatlan műve. Itt sorakozik fel szerényen az egész magyar irodalom a legrégibb kortól — korok szerint — napjainkig. Kass tanár ur előhúz találomra egyet s felüti. Hat oldal — úgy a könyv közepetáján — már nyomdafestéket látott. Egyik szabadegyetemi előadásán olvasta fel Kass tanár úr s az Erdélyi Múzeum kiadta, mint külön tanulmányt. A többi lap, — sokszáz, kéziratban van. 14 (tizennégy! ) kötet egy sorban . . . És ott vannak a „fekete könyvek". Négy, vagy öt kötet. Esztétikai tanulmányok. Ezek is kéziratban. Még külföldi egyetemi hallgató korában kezdte irni őket Kass Károly s ma már befejezetten állanak a többivel egy sorban, — egy sorsban. Arról beszélgetünk Hass tanár úrral, hogy milyen szempontok vezették •— nagy minkája megírása közben? — Azok, amelyeket tényleges tanár koromban is és ma is vallok. A magyar irodalmat világirodalmi miliőben kell bemutatni s tanítani. Azért, hogy tisztán lássuk és tudjuk, mit csinált más nemzet irodalma, amig mi elmaradtunk s miért maradtunk el mi, vagy ha világirodalmi szempontból is értékeset tudtunk alkotni, ami nem is egy ízben történt, miért volt ez? (Gyulafehérvári gimnáziumi tanár koromban is ezt kutattam s tanítottam, ma is ezt vallom helyes tanítási módszernek.* Más könyv kerül elő. Ez is irodalomtörténeti munka. Vaskos kötet. Címe: ,,A magyar szabadságharc a világirodalomban". — Ezt is feldolgoztam, mert látja, kevesen tudják, hogy a 48-as szabadságharc még Izland szigetének íróit is megihlette. "lessék, itt van tíz vers. Izland akkori költői írták. Valamennyi a magyar szabadság és hazaszeretetnek hódol. És itt vannak a német poéták művei. Tudjuk, hogy a magyar és a német nemzet akkoriban nem a legjobb egyetértésben volt, de a 48-as harcok mégis megihlették még a legnagyobb német írókat is. Műveikkel, lelkeikkel tanúskodnak róla. Ebben a kötetben meg lehet találni minden számottevőbb, a magyar szabadságharccal összefüggő költeményt. Egy életen át kutattam utánuk s most itt van ... — Kiadóm ugyan nincs, de tudja, mit szeretnék megirni? Eöz is irodalomtörténet volna, mégpedig a népnek szólna. A falu egyszerű gyermekének- ■ -cipa és lehetne az igazi kapocs a nép és nagyjai között . . . Ismerem igényeit, tudom, hogy szüksége van rá és tudom, hogy milyen formában kellene megirni. Dehát minek? Hogy felrakjam ide a többi közé? ... Nem látom értelmét s az időmből sem futja már ilyen fényűzésre. Hatvan’r - - mégis szeretnék megirni még ezen felül is egy könyvet. A család számára való irodalomtörténetet. Merem állítani, hogy olyan építő és nevelő hatással semmi nem volna a családra, mint egy ilyenfajta irodalomtörténet. Tudom, szívesen forgatnák vasárnap délutánonként s még esős időkben is előszednék. Nagyapó, a szülők s a gyermekek mind megtalálnál, benne, ami nekik kell. Csakhogy megint azt kérdezem: kinek? Ki adná ki? ... Az asztal balsarkán egy szürke, vastag füzet hever. Amíg a tanár úr félrenéz, hirtelen fellapozom. — Egész bátran, — biztat — nézze csak meg. Azoknak a könyveknek a jegyzéke, amelyeket 1907-től eddig olvastam. Lássuk csak ,hány ---- —»n?... ! 2%86 damb. Nem is egy, amelyet scéfcsserh'Sromszor is elolvastam azokat. Ez az esztendő ideges esztendő volt, de azért az Olvasás csak ment valahogy,lég menekülésinek, fedezékmagisí'ja volt a betűi sokmimden elől. Negyvenhat könyvet olvastam már ebben az évben. Mivel tudom, hogytudóstanár úr elismert kritikus, a legújabb könyv termés értékéről akaróra vallatni, de nem beszél. — Hagyjuk. Nem szeretik ma már a kritikát. Tömjénezni kell mi. Azt pedig az ilyen magamfajta papi ember elvégzi a templomban ...* Meg szerettem volna egyről s másról elbeszélgetni, de megzavartak.,,,Tátikó" jött haza, az öreg veréb s félbe kellett hagyni a beszélgetést. ,,Tátikó menni kért, sőt követelt, Kass tanár ur pedig házikabátja zsebéből kenyérmorzsát szedett elő s a földre szórta. A vén veréb elégedetten szedegette a morzsát, majd a térdére szállt. Erre-arra illegette-bilegette magát s aztán kiröppent a szobából. És már a tanár urat sem lehetett , többé a szobában tartani. Kiment a madaraihoz. Szép fehér fejére újból felkerült a nagy szalmakalap. Aztán leült a kicsi tehéntejő székre s tovább gyomlálta késével a kavicsok közül a porcstüvet... Amikor kijöttem az Uccaajtón, még egyszer visszanéztem, az udvarra. ideztem Kass tanár urat, amint gyomláló verebek csirpálnak a kalapján, vállán, előtte, mögötte, mindenütt. Kissé furcsának, szinte meseszerűnek tetszett környezete. És az jutott eszembe, mennyivel szerencsésebb dolog lenne népünk számára, ha a tanár úr gyomlálás helyett vethetne ... De kinek? — de hova?*• jutottak eszembe kérdései. Vigasztalan kérdés ez, s csak azok adhatnának rá feleletet s lehetőséget, akiket illet . . . BÍRÓ JÁNOS Katonai övezetben lakó köz- és magántisztviselők figyelmébe! KOLOZSVÁR, július 13. A kolozsvári rendőrkresztina MONT ügyosztálya annak közlésére kéri fel lapunkat, hogy a katonai övezetekben lakó kiíz- és magánhivatalnokoknak, a jelzett helyen való lakhatáshoz, megtfelelő engedéllyel kell rendelkezniük. Ennek érdekében valamennyi köz- és magánhivatalnoknak öt napon belül kérvényt kell benyújtania a rendőrség 60. számú szobájában levő MONT-iroda utján a kolozsvári térparancsnoksághoz s ahhoz mellékelni kell a népesedési hivatal személyazonossági igazolványát, hogy a személyazonossági igazolványukat a térparancsnokság is irmamozhassa. A közleményt Horvát Tosif dr refnlőrkvesztor és Pop Vasile- a MONT-iroda főnöke írták alá. !..." Népünk III Népünk gazdasági rw$zpnm7p$parancsoló kötelesség! Szervezze mén a községi Iji'j liH ¡ Ili,; i „Hangya" Fogyasztás! Szövetkezetét! Útmutatással és a szervezéshe* szükséges propaganda anyag* gal a legnagyobb készséggel, díjmentesen segít a „HANGYA** SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGE AZUDA NAGYENYED Forduljon Szövetségünkhöz bizalommal !