Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-04 / 101. szám

t€mx*afImMSk 19 41. MAJ ¥ $ 4 t türken am ofatz partokig. t. 81W(JB. Délolaszország, Albánia, * gö. *6g félsziget, valamint Rhodos és Ijeros szi- Sfetek légi és tengeri kikötőit össze lehet for­rasztani Kirenaika és Benghazi állon­ásaival, ami újabb jelentős hadászati előnyt biztosít. S. Mtükf 'ij dem' ,­ssef» és a teetett folrközltengeri hajózás biztosítása lehetővé teszi, hogy tengeri utón jelentős mennyiségű utánpótlást kényelmesen lehessen hozni haszd­aságba. (MTI.) Amerika tám­ogatása nem menti meg Angliát A brit birodalom az Egyesült Államok segítségében bízik és azért könyörög. Stock­holmi jelentés szerint az angol kormány közölte Washingtonnal, hogy Anglia a 1941. évet, csak akkor élheti tú, ha Amerika segítsége közvetlenebb és hathatósabb lesz. Az angol kérdés legfőbb oka az, hogy Anglia eddig már hét millió tonna hajótérnél többet vesztett. Az alábbiakban a német és japán illetékes véleményt közöljük az amerikai segítség vár­ható hatásáról: A Newyork Times Göbbels dr. német birodalmi miniszter nyilatkozatát közli. Göbbels dr. miniszter kijelentette, hogy nem becsüli le az Egyesült Államok hadba­lépési lehetőségének jelentőségét, de a hábo­rúban való részvételének katonai hatásától Németország nem fél. Ez mindenesetre a há­ború meghosszabbítására vezetne és a világ­gazdaság megzavarása és fokozódó szegény­ség lenne a következménye. Göbbels dr. bí­zik Németország hatalmi fölényében a szá­­razföldön, valamint a német haderő képessé­gében, hogy uralkodó helyzetét korlátlanul megtartja. Katonailag biztos, hogy Angliát megverik, mielőtt m­ég Észak­amerika hadi­­ere­jét a háborúban hatásosan belevethetné. A Németország és az Egyesült Államok kö­zötti mostani kapcsolatokért Németországot nem terheli felelősség. Németország a hata­lom átvétele óta egyetlen barátsági ad­ó gesz­tust sem tett az Egyesült Államok felé. Göb­bels dr. a német csapatoknak amerikai terü­leten való partraszállásának gondolatát fan­tasztikusnak nevezi és azt visszautasítja. A német vezérkarnak — mondotta Göbbels dr. — meggyőződése, hogy semmiféle amerikai hadsereg sem vethetné meg a lábát az euró­pai szárazföldön, mivel a La Manch-csatorna kikötői német kézen vannak. (MTI.) A háború egyre nagyobb területre való kiterjedésével s különösen Amerika mindin­kább háborús jellegű magatartásával kapcso­latban egyre nagyobb szerep vár Japánra és így különös érdekességű az a nyilatkozat, amelyet Shiratori, Japán volt római követe, a japán külügyminisztérium jelenlegi tanács­adója tett. Shiratori megállapította, hogy ma az angolszász birodalom életre-halálra mérkőzik a tengelyhatalmak által vezetett Európával és az angolok azt hangoztatják, hogyha szükséges, feladják az anyaországot is és a gyarmatokról, Amerikával együtt folytatják a háborút a végső győzelemig. Ja­pán ezt a szándékot déli politikája elleni fe­nyegetésnek tekinti. Csodálatos egyébként, hogy Anglia a 48 millió angol által lakott terület átengedésére gondol és a gyarma­tokért akar tovább harcolni. Nyilvánvaló, hogy Angliában reménykednek abban, hogy­­ Amerika újra felszabadítja az angolokat. ( Föltehető azonban, hogy Amerika az An-­­­gliának nyújtandó segítséggel csak időt akar­­ nyerni és igy az angol államférfiaknak nem­­ lehet sok okuk arra, hogy nagy reményeket­­ fűzzenek az USA támogatásához Washing-­­­ton annak idején visszautasította az össze­ ,­omlás előtt ál­ló Franciaország követeléseit , és hogy az európai háborúból lesz-e világhá­ború, vagy sem, az dönti el, hogy Anglia esetében mi lesz a helyzet. — A világ liberálisai számára — mondot­ta Shiratori — az Egyesült Államok jelentik az utolsó mentsvárat. Washington a háború mozgató ereje és az USA már túlságosan benne is van a háborúban. Az amerikai köz-­­­vélemény szerint ellenzéki irányzatának nem lehet nagy jelentőséget tulajdonítani, hiszen, ha a nép egészséges ösztöne szerepet játsza­na, sem Anglia, sem Franciaország nem kez­dett volna háborút. A demokrata országok kormányai azonban a plutokrácia uralmát képviselik s kétségtelen, hogy Roosevelt és környezete már kezdettől fogva elhatározták a h­ábornbi­n való részvételt. Anglia és Franciaország — folytatta a japán szakértő — együttesen sem tudták megverni a tengelyhatalmakat és elképzelhe­tetlen, hogy ez Eoosceek­nek a legyőzött An­glia közreműködésével sikerüljön. Amerik­a háborúbalépése tehát csak ürügy lesz az an­gol uralkodó osztálynak, hogy hajóhadával a gyarmatokba meneküljön. Valószínűleg a brit világbirodalom ázsiai maradványait akarják megvédeni és folytatni ak­arják az ázsiaiak kizsákmányolását. A világ­ közvéle­ménye azonban nem tűr el egy ilyen szé­gyent­eljes üzletet. Ebben a gazdasági hábo­rúban azonban döntő fontosságú, hogy kinek az oldalán áll az emberben és nyersanyagban gazdag Ázsia. Németország és Olaszország Japán sikerét óhajtják a keletázsiai nagy érdekterületen. Anglia és az Egyesült Álla­mok viszont minden eszközzel fel akarják tartóztatni Japán előrenyomulását dél felé. Mindez azt mutatja, hogy Japán szerepe a világ újjárendezésénél a legnagyobb jelentő­ségű. Ipari mozgósítás Amerikában Washingtonból közüli, hogy Roosevelt -­ nök elrendelte a technikai mozgósítást, amely alatt a­ gyáripar igényeinek eddiginél sokkal jobb kihasználását és a 24 órás heti hét na­pos munkaidőt kell érteni. Tervbe vették az ország különböző részeiben lévő kihasználat­lan gépek azonnali üzembe helyezését mm-ec TECHNIKA ,­­ TOLLAL : SCHULER JÓZSEF RT Az angol hajók védése háborús cselekmény Az amerikai őrjáratok a jelek szerint máris útban vannak a hadianyagot szállító angol hajók kíséretében és így nem lehet tudni, mikor következik be olyan esemény amelyet az Egyesült Államok ürügyül fog felhasználni a nyílt beavatkozásra- A kérdésről a Messager­o című­ olasz lap tengerészeti szakértője a következőket írja: Roosevelt bejelentette, hogy az angol hajó­kat amerikai hajók fogják kisérni. A világ­háborúban a tengeralattjárók harcának vál­takozó eredménye volt az ellenséges hajókkal szemben, mert a hadvezetésben nela volt meg az egység. Amerika nem ringatózhatik illú­ziókban, hogy bejelentése megfélemlíti a ten­gelyhatalmakat. Ez a bejelentés azt is jelenti hogy meg akarja erősíteni a kihívásokat a­nélkül, hogy nyíltan vállalná a felelősséget a háromhatalmi szerződéssel szemben. Ami az őrjáratokat illeti, nemcsak az angol hajók kí­sérete jelent tényleges háborús tevékenységet, hanem még jelenlétük az amerikai hajóknak is háborús tevékenységnek minősül. (MTI.) Newyork, május 3. (T­NB.) Gompbell an­gol nagykövet beszédében további amerikai szállítmányokat kért, amelyekre Angliának nagyon sürgősen és gyorsan van szüksége. Az Egyesült Államoknak önmaguknak kell d­ön­teniük arról, részt vesznek-e a háborúban, vagy nem. Ez az Egyesült Államok érdekének kérdése, s ebben érzelmek nem játszhatnak szerepet, mivel az Egyesült Állam­ok nőne több fajból tevődik össze. (MTI.) Génfbe érkezett jelentés szerint Menzies, Ausztrália miniszterelnöke, Londonból a kö­zel­jövőben az Egyesült Államokba utazik, ahol elmondja, mit látott Angliában­. Ezenkí­vül értésére adja az Egyesült Államoknak, milyen segítségre van Angliának szüksége. Je­lenleg szerinte az ellenség technikai fölény­ben van, de a brit birodalom katonája jobb katonáimak mutatkoznak. Egyenlő értékű felszerelés esetén nem kétséges az angol győ­zelmek sorozata Amerika azonban nincs ilyen jó vé­lemény­­nyel Angliár­ól. A Newyork Journal Americasban Tiearst élesem megtámadta Churchill hadvezetését. Churchill legutóbbi beszéde — írja Hearst — nemi győzelmet, vagy békét kérő volt, humora inkább azt kérte, hogy a Churchill -kormány­­zatot te­­rtsák meg és Gallipoli, valamint Dün­kirchen megismétlését hagyják jóvá. Ez a beszéd olyan volt, hogy a túlságosan „kevés“ é­s a jóságáram „leeső“ politikáját folytatni lehessen. Ha az Egyesült Álalmok belépnek a háborúba — folytatja Hearet — akkor az Egyesült Államok népének tudnia kell, mi­lyen mértékben függ olyan vezetéstől, amely Chur­chilléhez­ hasonló. Tudnia kell, hogy mennyi új lengyel, dán, norvég katasztrófát, kell elszenvedni s hányszor kell jóváhagyni hollandok, franciák és belgák cserbenhagyá­­sát. Hányszor fognak megismétlődni a görög­­országihoz és Jugoszláviához hasonló vissza­vonulások. Hány olyan kiváló „kiürítés“ kö­vetkezik Tlég el, mint a narviki, dünkircheni és pireusi volt, amely általa megtévesztette szövetségeseket Anglia támogatás nélkül hagy­ta cserben. Churchill legutóbbi beszédéből idézve He­­arsie rámutat arra, hogy Roosevelt elnök nem tájékoztatta az Egyesült Államok választóit arról, hogy milyen mértékben kötelezte el Amerikát, de tény az, hogy midőn a jugoszlá­­vok az angol- a­erikai biztosítékokban bízva önként ismert álláspontjukra helyezkedtek, akkor Anglia már feladta Jugoszláviát. (M. T. I.) Kormányválság Egyiptomban Róma, május 3. (DNB.) A „Messager©“ bei­ruti jelentése szerint öt egyiptomi minisz­ter nem értett egyet a kormány politikájával és lemondott. A miniszterek lemondása a parlamenti pártokra támaszkodó kormány megalakítását lehetetlenné tette. Mint már jelentették, Faruk király megkísérelte a Vájd párttal megegyezésre jutni, kölcsönös enged­mények alapján. A Vájd párt új választá­sok kiírását követeli a közreműködés előfel­tételéül. (MTI.) Ujabb Viszonyítékok Krt szerb-angol mesterk­esléseiéről SZÓFIA, május 1. (DNR) Szkoplje, illet­­ve uszku­b mellett egy községben újabb bi­zonyítékot találtak arra, hogy a szerbek romboló tevékenységet folytattak Bulgáriá­ban. Gurovo községben a bolgár katonaság a szerb határőrségen az iratok között ok­­iratot talált, amelyből kitűnik, hogy dr. Dimitrov bulgáriai angol-szerb ügynököt a szerb hatóság a legmelegebb védelembe ajá­n­lotta. Dimitrov neve az angol—szerb kémke­dés és rombolá­s ügyeire vonatkozó legutób­bi leleplezésekkel vált ismeretessé. (MTI) Egy és egynegyed millió tonna angol hálótér pusztult el áprilisban Berlin, május 3. (DNB) A véderőfőpa­rancsnokság közli: Április havában különösen sikeresen folyt az ellenséges hajók elleni harc. Légi erőink, valamint hadihajóink és tengeralattjáróink ebben a hónapban összesen 1.211.000 tonna angol, vagy angol szolgálatban álló keres­kedelmi hajóteret sü­lyesztettek el, ebből kereken 400.000 tonnát a görög vizeken. Ezenkívül megrongáltak 250 más hajót. E számokban nem foglaltatik benne a hadi­tengerészet, és a légi haderő tevékenysége folytán elsülyedt, megrongált ellenséges há­lótér. Légi haderőnk jó látási viszonyok mellett az elmúlt éjszaka is bombázta a Mersey folyó vidékét. Liverpool kikötőjében na­gyobb tüzek keletkeztek és hatalmas robba­nások tá­madtak. Támadások folytak még Dél- és Dél­kelet anglia tengerpartjainál hadi célpontok ellen is. Cromer előtt elpusztítot­tunk egy 3000 tonnás kereskedelmi hajót. Északafri­­ában a német afrikai hadtest csapatai egy helyi jellegű támadás során mélyen benyomultak az angol csapatok ál­tal szívósan védett tobruki erődítményvo­­nalakba. Elfoglaltak nagyobb számú kís­érődét és több száz foglyot ejtettek. Koraiak a kolozsvári rádióleadó felállításáról elterjedt hírek Kolozsvár, május 3. Az egyik budapesti napilap legut­óbbi számában cikk jelet meg arról, hogy rövidesen sor kerül Kolozsváron a tervbe vett rá­dióleadóállomás felállítására. A lap szerint a rádiótársaság szakemberei már helyszíni szemlét is tartottak és kijelölték azt a helyet, amely legalkalmasabb a leadóállo­más felállítására. A lap azt is tudni vélte, hogy a rádióstúdiót a Mátyás-házban helye­zik el, amely erre a célra legmegfelelőbb. A hírrel kapcsolatban kérdést intéztünk Vásárhelyi László dr. h. polgárié­ .­terhez, aki kérdésünkre a következőket mondotta: — Bármennyire is kívánatos Kolozsvár kul­turális életének fellendítése érdekében a rá­dióleadó felállítása, erre nézve eddig semmi el­határozó lépés nem történt. A budapesti rá­diótársaság, ha komoly formában meg akar­ja valósítani a­ rádióle­adó­ felállítását, úgy bi­zonyára bennünket is értesít. Kiszállásokról, előzetes mérésekről nincs tudomásunk, de ar­ról sem, hogy a rádióstúdiót a hl atyáé-házban ak­ar­ják elhelyezni. Erről, ha komoly dologról van szó, annál is inkább tudnunk Italiene, mert a Mátyás-ház a város Mitardom. D. L. — Vájjon mit jelenthet ez a két betű en­nek a kisleánynak a sapkáján! Divatos mo­­nogramm, vágja valami új sportügyfét? Nem tdja, mit jelent? — Fogalmam sincs, nem ismerem. De talán kérdezzük meg magától a kisleánytól. —• örülök, hogy éppen én fejthetem meg Önöknek az értelmetlen két betű titkát és éppen én ismertethetem a mi D. L. mozgal­munkat. A D. L. megfejtése egyszerű, azt jelenti: dolgozó leány. Hétköznapi két szó, de ha föl­fűzzük a sapkánkra, a zászlónkra, ünnep lesz belőle: D. L. mozgalom, dolgozó lányok lel­kes csapata, öntudatot, serege. Egész nap és egész héten idegölő mimikában töltik sokszor még éjszakájukat is, mert szükség van otthon a kenyérre. Az alig 15—16 éves leányok ko­moly, felnőtt munkát végeznek. Szürke Iris verébkéi az életnek, kiket csak akkor veszünk észre, ha nélkülük megakad a munka, ideges lesz a főnök, türelmetlen a vevő, mert az egyik leány ma nincs a helyén. Csodálatos kis hősnői a munkának! Szürke sorkatonákból most előlépnek és beszéltetnek magukról. Rájöttek, hogy „egy dolgozó leány egymagában semmi“ és most mindannyian összefogtak, egyesültek és építik a szebb mun­kás jövőt s csak ak­kor hallatnak magukról, ha ünnepük van. Ők, a szürke kis dolgozó hangyák is, tudnak szépek, fényesek, csillogók lenni, hiszen ők is leányok! Hetenfé­nt egyszer a napi robot után fárad­tan szívesem jönnek össze gyűléseikre, hogy lelküket gazdagítsák, nemesítsék, műveltségü­ket gyarapítsák, szakképzettségüket tökélete­­dtsék. Iyenkor készülnek ünnepeikre is és ké­szülnek énekkel, szavalattal, mozdulni művé­szettel kapjenai törekvéseiket. Most is ünnepre készülnek! Május 4-én dél­után fél 5 órakor a piarista gimnázium daaz­­tennébrn lesz tagatható ünnepségük. A vissza­csatolás­ után azonnal megkezdődött Erdélyben is a D. L. mozgalom szrvezése, egymásután nyíltak ki a virágzó D. L. csoportok. Hosszú hónapok kitartó szervező munkája után most a nyilvánosság elé állnak , bemutatkoznak. Talán most mér önöket is érdekli, hogy ho­gyan él, mivel szórakozik, miről gondolkozik, mik a vágyai, örömei, céljai egy dolgozó leánynak, ha hazamegy, kitapcsol­ódik a mun­kából , éli a maga, fiatal­ leány életét. Jöjjenek el Önök is — minél többen jöjj© nek —, ne hallgassák meg május 4-én, vasár­nap d. u. fél 5 órakor a piarista gimnázium dísztermében a tagavató ünnepséget. MOLNÁR PIROSKA Nem történt letartóztatás a százezer lejes sorsjegynyere­mény ügyének újabb fejezetében Kolozsvár, május 3. A százezer lejes sors­­jegynyeremény ügyében bekövetkezett újabb fordulatról közölt tudósításunk két vonatko­zásban helyesbítésre szorul. Baurazweig Andor sors­jegyügynököt a rendőrség csak szakértőként hallgatta ki 6 ügynök, minőségben az egész ügyben semmi­féle szerepe nem volt. Az újabb nyomozás rendjén a rendőrség csak kihallgatta a szereplőket, egyébként pe­dig letartóztatás nem történt. REGGELI­­ KELETI ÚJS­ÁG DÉLBEN, MAGYAR ÚJSÁG

Next