Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-17 / 111. szám
Kiien W'^G Anglia és Amerika nemcsak a Balkánt, hanem Török©nságet is ki akarja szolgáltatni a bolsevizmusnak Svédországban még mindig foynak a golyóscsapágy-kivitel körüli tárgyalások. Mint az angol hírszolgálat jelentette, Griffis, az Egyesült Államok gazdasági különmegbízottja a svéd kormány megkerülésével egyenesen a nagyobb svéd cégekkel bocsátkozott tárgyalásokba és különböző szankciók alkalmazásával fenyegetőzött a háború utáni időkre. A legújabb hírek szerint a svéd fővárosban tartózkodó semleges megfigyelők csaknem biztosra veszik, hogy a tárgyalások kudarcba fulladnak. A svéd és amerikai álláspont között ugyanis olyan nagy különbség van, hogy ezt áthidalni sem fenyegetésekkel, sem pedig anyagi érdekek összeegyeztetésével nem lehet. A szombaton kiadott svéd nyilatkozat és annak amerikai sajtóvisszhangja a fennálló ellentéteket még csak kimélyítette. A szovjet kormány még április végén diplomáciai jegyzékkel szintén beavatkozott és állást foglalt az angolszász demars mellett, de újabban nem képviseltén magát a megbeszéléseken. Anglla magatartása a jegyzék átadása után már nem olyan határozott, mint az Egyesült Államoké, de összegezve mégis meg lehet állapítani, hogy nem csak Washington, hanem London és Moszkva is határozottan ki akarja erősza■ kötni a szállítások azonnali beszüntetését. Mindennek ellenére a szövetségesek erőfeszítései a svéd kormány határozottan semleges magatartásán sorra meghiúsultak. két londoni napilap és pedig a „Daily Mail“ és a „Daily Herald“ kairói tudósítójuktól egy szenzációs politikai okmány szövegét kapta. Ez a terv állítólag a moszkvai, kairói és teheráni értekezleteken készült és egy balkáni szovjet szocialista köztársaságok uniójáról szól, amelyet szovjet és angolszász szándék szerint a régi Görögország, Bulgária és Szerbia területén kellene felállítani. Az új, kisebb „Szovjetunió“ határait a szövetségesek az említett tudósítás szerint már a legaprólékosabban megállapították, valamint természetesen a politikát is, amelyet ennek az Uniónak követnie kellene. Azonkívül a Dardanellák mentén Isztanbul bevonásával még egy „önálló“ szovjet köztársaság felállítását is tervezték, amelynek természetesen semmi más értelme és célja nem volna, mint Moszkva befolyásának biztosítása a Dardanelláknál. A balkáni Unióban Titonak jutna a vezérszerep, akinek addig is az a feladata, hogy nemcsak a régi Szerbia területén, hanem lehetőleg mindenütt a Balkánon kommunista felkelést szítson és így a talajt az egyesülésre előkészítse. Ez a terv , bár a róla szóló híreket egyelőre még fenntartással kell fogadni, egycsapásra sok mindent megmagyarázna, ami az utóbbi hónapok balkáni eseményeiben eddig eléggé érthetetlen volt. Már azelőtt is sok jel mutatott arra, hogy az angolszászok lemondtak a Balkánról Moszkva javára, de a közelmúlt politikai eseményei csak a fent említett terv alapján képeznek olyan összefüggő képet, amely már a balkáni szovjet uralom első kézzelfogható bizonyítéka lehetne. Moszkva terveit azonban ma gazda nélkül csinálta, mivel a német balkáni hadseregen kívül mindenesetre Bulgária teljes katonai és Törökország minden rendelkezésre álló politikai fegyverével fogja ezen imperialisztikus szándék keresztülvitelét megakadályozni. Elvégre Törökország egész eddigi politikája a tengerszorosok feletti uralmon nyugszik és a közelmúltban Angliának a krómszállítások ügyében tett engedménye is alapjában véve csak erre a politikára vezethető vissza. Ha Ankara tehát most látja, hogy ilyen módon kiszolgáltatták az angolszászok Moszkvának, külpolitikája meglehetősen rövid időn belül teljesen megváltozik. Hasonló lehet a többi említett balkáni állam reakciója is, mert ez a terv alkalmas arra, hogy még a németekkel szemben álló lakosság szemeit is kinyissa és őket egyenesen a német megszálló hatalom karjaiba űzze. A „Daily Mail“ és a „Daily Herald“ tehát nem túlságosan nagy szolgálatot tettek a Szovjetnek, amikor ezt a tervet, publikálták és a legérdekesebb az egész ügyben az, hogy ők ezt talán előre is tudták már. Harminchárom amerikai repülőgépet lőttek le néhány óra alatt a japánok Sanghai, május 16. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A japán légihaderő néhány óra leforgása alatt háromszor támadta meg Kiangszi tartományban a szukcsuani előretolt északamerikai repülőtámaszpontot és megsemmisített 33 ellenséges repülőgépet. Ezenkívül japán repülők súlyosan megrongálták a repülőtér katonai berendezését és kifutópályáját is. LEGÚJABB SPORTHÍREK NINCS SZÓ A SPORTEGYESÜLETEK BEOLVASZTÁSÁRÓL A MOVEEGYESÜLETEKBE! Budapest, május 16. A m. kir. belügyminiszter 171.908/1944. B. M. VII/B. számon a törvényhatóságok első tisztviselőihez rendeletet intézett és ebben a MOVE egyesületekhez hasonló célkitűzésű egyesületeknek a helybeli MOVE-egyesületekbe való beolvadását szorgalmazta. Több helyről érkezett panaszból az OSK megállapította, hogy a törvényhatóságok vezetői a rendelet helytelen értelmezésével egyes sportegyesületeket is a helybeli MOVE- egyesületbe való beolvadásra hívtak fel. Mivel a sportegyesületek főfelügyelete az 5520/1941. M. E. sz. rendelet VI. §-a értelmében a belügyminiszter jogköréből a vallás- és közoktatásügyi, miniszter jogkörébe került át (amint a belügyminiszter 185.000/ 1943. B. M. sz. körrendeletével a törvényhatóságok első tisztviselőinek figyelmét erre külön is felhívta) a sportegyesületek esetleges beolvasztásáról csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezhetik. Ilyen rendelkezést azonban a vallás- és közoktatásügyi miniszter nem tervez, de nem gondol a sportegyesületeknek a MOVE-egyesületekbe való beolvasztására a belügyminiszter sem. PEAC—REAC 2:1 A főiskolai labdarúgó bajnoki mérkőzések során kedden a PEAC csapata erős küzdelem után 2:1 (1:1) arányban győzött a REAC együttese ellen. Játékvezető: Urbán volt,. 1000 néző. A pécsiek győzelmének értékét emeli, hogy a második félidőben 10 emberrel játszottak. A gólokat Csapó és Nagy (11-esből), illetve Köjti dr. lőtték. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Griffis a golyóscsapástermelést akarja felvásárolni Stockholmban Stockholm, május 16. (MTI) Semmi kétség sem férhet hozzá, hogy az amerikai megbízott, Griffis, a svéd golyóscsapágytermelés felvásárlása céljából érkezett Stockholmba, hogy ezáltal a Németországba irányuló svéd szállításokat lehetetlenné tegye. A termelés felvásárlásának szándékát amerikai illetékes helyről nem tagadják. Griffis kijelentette a sajtó képviselői előtt, reméli, hogy stockholmi megbeszéléseit a hét végéig befejezheti. Azután azonnal Londonba, majd onnét Amerikába fog utazni. Amerikában északani élelmiszerkorlátozás készül LESZABÓN, május 16. (MTI) Mint a brit hírszolgálat jelenti Washingtonból, az álkormánybiztos lehetségesnek mondotta, hogy egy-két hónap alatt általános korlátozás lesz élelmiszerben, A kommunista bandák újabb veszteségei Berlin, május 16. (MTI) Mint a Német Távirati Iroda értesül, Nyugat- Bosznia középső részén a fegyveres SS önkéntesei a helyi önvédelmi kötelékekkel együtt napok óta keményen szorongatják és súlyosan megverték a kommunista bandákat. Egy kis helységnél 18 elesett banditát számoltak össze, míg egy másik helységben egy menekülő banda 60 halottat, 180 sebesültet és 30 foglyot hagyott hátra. Linkemiie bátorta állását Stockholm, május 16. (MTI) A Finn Távirati Iroda cáfolja azt a Stockholmban napvilágot látott hírt, amely szerint Linkemies finn miniszterelnöknek vissza kellene lépnie. § 1314. MÁJUS 11. Petsamo és Narvik Azok között a fegyverszüneti és békefeltételek között, amelyeket a szovjet kormány nyújtott át a finneknek, szerepelt a Szovjetnek Petsamóra, Finnország egyetlen északi kijáratára való igénye. Ebből az alkalomból a finn sajtó emlékeztetett arra, hogy a Szovjet politikája mindig azon fáradozott, hogy Északfinnországra rátehesse kezét. Ennek az igyekezetének okát azonnal elárulja egy pillantás a Jeges-tenger körtékének térképére. Petsamótól már nincsen messzire Kirkenes, Norvégia legészakibb kikötője, és Kirkenes, valamint Petsama birtoka a Szovjet részére az Északi Jeges-tenger feletti egyeduralmat jelentené- De Észak-Finnország birtokában a Szovjet közelébe kerülne Észak-Svédország minden érctelepe és a híres érckikötő, Narvik is. Az pedig mindenki előtt nyílt titok, hogy a Szovjet hadiiparának ezekre az ércbányákra sürgősen szüksége volna a délolaszországi bányák termelésének kiegészítése céljából. Stratégiai szempontból is fontos megállapítanunk, hogy Észak-Finnország birtokában a szovjet seregek nagy nyomást tudnának gyakorolni Norvégiára és Svédországra. Éppen ezért nehezen érthető, hogy a svéd újságok és politikusok legalább is nagyrészben nem látják ezt a veszedelmet és a finneknek azt tanácsolták, hogy fogadják el a szovjet feltételeket. A finnek azonban, akiknek mind a cári, mind a bolsevista Oroszországgal kapcsolatban sok és keserű tapasztalatuk van, nagyon jól tudják, hogy ezzel az ősellenséggel szemben minden engedékenység katasztrófához vezet. Ezért utasította vissza a finn nemzetgyűlés az elfogadhatatlan moszkvai feltételeket. Az angolszászok nem akarnak, de nem is tudnak a bolsevizmus ellen gátat emelni Berlin, május 16. (MTI) Horn Siegfried, a Német Távirati Iroda diplomáciai munkatársa írja: Mértékadó berlini körökben politikai szempontból jelentősnek tartják azt az egyezményt, amelyben Görögország és Bulgária kommunista pártjai kötelezték magukat egy „balkáni szovjet köztársasági unió“ felállítására. Anglia és Amerika sem nem akarnak, sem nem tudnak szembeszállni Európa és a közelkelet bizonyos részeinek bolsevizálásával. A bolsevizmus valójában saját területének akarja nyilvánítani a Balkánt, ahonnan tovább akar előre nyomulni Európa és a Földközi-tenger felé. Jellemző a moszkvai politikára az is, hogy az egyezmény ötödik pontjában a tengerszorosok kérdését is érinti. Eszerint a tengerszorosok Isztanbul hozzácsatolásával külön köztársasággá alakulnának közvetlen szovjetorosz ellenőrzés alatt. A Wilhelmstrasse véleménye szerint ezzel Törökország helyzete különös megvilágításba kerül. Ennek az okiratnak az időszerűségét főleg akkor értjük meg, ha kapcsolatba hozzuk azokkal az ultimátumszerű fenyegetésekkel, amelyeket a szövetségesek Németország szövetségeseihez intéztek. A bolsevista balkáni tervek leplezik le legjobban, hogy milyenek is lehetnének azok az állítólag enyhébb feltételek, amelyeket Németországtól való elszakadásuk és ellenségeik támogatása esetére blbizonytalanul ígérgetnék. Mindez meggyőzően bizonyítja a közös európai védelmi és elhárítő akarat szükségszerűségét. Világuralmi célok szolgálatoként A Szovjr Norvég menekültekkel tárgyal Helsinki, május 16. (MTI.) A finn sajtót élénken foglalkoztatják a norvég-orosz tárgyalásokról szóló hírek. Mint az Unsi Suomi írja, a nyugati hatalmakat minden bizonnyal váratlanul érte a legújabb orosz igénybejelentés, hiszen ezek a hatalmak, — legalább is e pillanatban úgy néz ki a dolog, — lemondtak a balkáni partraszállás tervéről, mert ezt a területet szovjet érdekterületnek ismerték el, de nyilván abban a reményben, hogy engedményeik nyomán megfelelő tartózkodást várhatnak Moszkvától Észak-Európában. A szovjet kormány azonban nem hajlandó tevékenységét Kelet- és Délkelet-Európára korlátozni. Erről már több bizonyíték került nyilvánosságra. Ha a szovjet csapatok behatolnának Észak-Norvégiába, a szovjet kormánynak alkalma nyílnék megvalósítania még a cári időkből örökölt terjeszkedési törekvését, illetve az Atlanti-óceánra utat nyitó kikötő megszerzését. Az orosz csapatok, ha egyszer bevonulnak valahova, nem távoznak el olyan könnyen. A norvég menekült kormány Oroszországban folyó tanácskozása komoly figyelmeztetés tehát nemcsak Finnország számára, amelynek figyelmeztetésére nincs már szüksége, hanem Norvégia és Svédország számára is. Figyelmeztetés azokra a nagy veszélyekre, amelyek a háború utolsó szakaszában egész Európa területi épségét és függetlenségét fenyegetik — írja végül a lap. A Warn» szobraiS magyomdaS ££őia$»*az Bt. aromása, & Major József* A szerkesztésért és kiadásért felel: JENEY LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai utca 7. sz. Telefon: 15 08. Posta takarékpénztári csekkszámla száma: 73148. Postafiók: 71. szám. Kéziratokat nem adunk vissza.