Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-17 / 111. szám

Kiien W'^G Anglia és Amerika nemcsak a Balkánt, hanem Török©nsá­­get is ki akarja szolgáltatni a bolsevizmusnak Svédországban még mindig fo­ynak a go­­lyóscsapágy-kivitel körüli tárgyalások. Mint az angol hírszolgálat jelentette, Griffis, az Egyesült Államok gazdasági különmegbízott­­ja a svéd kormány megkerülésével egyene­sen a nagyobb svéd cégekkel bocsátkozott tárgyalásokba és különböző szankciók alkal­mazásával fenyegetőzött a háború utáni időkre. A legújabb hírek szerint a svéd fő­városban tartózkodó semleges megfigyelők csaknem biztosra veszik, hogy a tárgyalá­sok kudarcba fulladnak. A svéd és amerikai álláspont között ugyanis olyan nagy különb­ség van, hogy ezt áthidalni sem fenyegeté­sekkel, sem pedig anyagi érdekek össze­egyeztetésével nem lehet. A szombaton ki­adott svéd nyilatkozat és annak amerikai sajtóvisszhangja a fennálló ellentéteket még csak kimélyítette. A szovjet kormány még április végén diplomáciai jegyzékkel szintén beavatkozott és állást foglalt az angolszász demars mellett, de újabban nem képviseltén magát a megbeszéléseken. Anglla magatar­tása a jegyzék átadása után már nem olyan határozott, mint az Egyesült Államoké, de összegezve mégis meg lehet állapítani, hogy nem csak Washington, hanem London és Moszkva is határozottan ki akarja erősza­­■ kötni a szállítások azonnali beszüntetését. Mindennek ellenére a szövetségesek erőfe­szítései a svéd kormány határozottan sem­­­­leges magatartásán sorra meghiúsultak.­­ két londoni napilap és pedig a „Daily Mail“ és a „Daily Herald“ kairói tudósító­juktól egy szenzációs politikai okmány szö­vegét kapta. Ez a terv állítólag a mosz­kvai, kairói és teheráni értekezleteken ké­szült és egy balkáni szovjet szocialista köztársaságok uniójáról szól, amelyet szov­jet és­ angolszász szándék szerint a régi Görögország, Bulgária és Szerbia területén kellene felállítani. Az új, kisebb „Szovjet­unió“ határait a szövetségesek az említett tudósítás szerint már a legaprólékosabban­ megállapították, valamint természetesen a politikát is, amelyet ennek az Uniónak kö­vetnie kellene. Azonkívül a Dardanellák mentén Isztanbul bevonásával még egy „önálló“ szovjet köztársaság felállítását is tervezték, amelynek természetesen semmi más értelme és célja nem volna, mint Moszkva befolyásának biztosítása a Dar­danelláknál. A balkáni Unióban Titonak jutna a vezérszerep, akinek addig is az a feladata, hogy nemcsak a régi Szerbia te­rületén, hanem lehetőleg mindenütt a Bal­kánon kommunista felkelést szítson és így a talajt az egyesülésre előkészítse. Ez a terv , bár a róla szóló híreket egyelőre még fenntartással kell fogadni, egycsapásra sok mindent megmagyarázna, ami az utóbbi hónapok balkáni eseményei­ben eddig eléggé érthetetlen volt. Már az­előtt is sok jel mutatott arra, hogy az an­golszászok lemondtak a Balkánról Moszkva javára, de a közelmúlt politikai eseményei csak a fent említett terv alapján képeznek olyan összefüggő képet, amely már a bal­káni szovjet uralom első kézzelfogható bizonyítéka lehetne. Moszkva terveit azon­ban ma gazda nélkül csinálta, mivel a né­met balkáni hadseregen kívül mindenesetre Bulgária teljes katonai és Törökország min­den rendelkezésre álló politikai fegyveré­vel fogja ezen imperialisztikus szándék ke­resztülvitelét megakadályozni. Elvégre Tö­rökország egész eddigi politikája a tenger­­szorosok feletti uralmon nyugszik és a kö­zelmúltban Angliának a krómszállítások ügyében tett engedménye is alapjában véve csak erre a politikára vezethető vissza. Ha Ankara tehát most látja, hogy ilyen módon kiszolgáltatták az angolszászok Moszkvá­nak, külpolitikája meglehetősen rövid időn belül teljesen megváltozik. Hasonló lehet a többi említett balkáni állam reakciója is, mert ez a terv alkalmas arra, hogy még a németekkel szemben álló lakosság szemeit is kinyissa és őket egyenesen a német meg­szálló hatalom karjaiba űzze. A „Daily Mail“ és a „Daily Herald“ tehát nem túl­ságosan nagy szolgálatot tettek a Szov­jetnek, amikor ezt a tervet, publikálták és a legérdekesebb az egész ügyben az, hogy ők ezt talán előre is tudták már. Harminch­árom amerikai r­epülőgépet lőttek le néhány óra alatt a jap­ánok Sangh­ai, május 16. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A japán légihaderő néhány óra lefor­gása alatt háromszor támadta meg Kiangszi tartományban a szukcsuani előretolt északamerikai repülőtámasz­­pontot és megsemmisített 33 ellenséges repülőgépet. Ezenkívül japán repülők súlyosan megrongálták a repülőtér ka­tonai berendezését és kifutópályáját is. LEGÚJABB SPORTHÍREK NINCS SZÓ A SPORTEGYESÜLETEK BEOLVASZTÁSÁRÓL A MOVE­­EGYESÜLETEKBE! Budapest, május 16. A m. kir. belügy­miniszter 171.908/1944. B. M. VII/B. szá­mon a törvényhatóságok első tisztviselői­hez rendeletet intézett és ebben a MOVE egyesületekhez hasonló célkitűzésű egye­sületeknek a helybeli MOVE-egyesületekbe való beolvadását szorgalmazta. Több hely­ről érkezett panaszból az OSK megállapí­totta, hogy a törvényhatóságok vezetői a rendelet helytelen értelmezésével egyes sportegyesületeket is a helybeli MOVE- egyesületbe való beolvadásra hívtak fel. Mivel a sportegyesületek főfelügyelete az 5520/1941. M. E. sz. rendelet VI. §-a értel­mében a belügyminiszter jogköréből a val­lás- és közoktatásügyi, miniszter jogkörébe került át (amint a belügyminiszter 185.000/ 1943. B. M. sz. körrendeletével a törvény­­hatóságok első tisztviselőinek figyelmét erre külön is felhívta) a sportegyesületek esetleges beolvasztásáról csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezhetik. Ilyen rendelkezést azonban a vallás- és­ közoktatásügyi miniszter nem tervez, de nem gondol a sportegyesületeknek a­ MOVE-egyesü­letekbe való beolvasztására a belügyminiszter sem. PEAC—REAC 2:1 A főiskolai labdarúgó bajnoki mérkőzé­sek során kedden a PEAC csapata erős küzdelem után 2:1 (1:1) arányban győzött a REAC együttese ellen. Játékvezető: Ur­­bán volt,. 1000 néző. A pécsiek győzelmének értékét emeli, hogy a második félidőben 10 emberrel játszottak. A gólokat Csapó és Nagy (11-esből), illetve Köjti dr. lőtték. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Griffis a g­olyóscsapástermelést akarja felvásárolni Stockholmban Stockholm, május 16. (MTI) Semmi két­ség sem férhet hozzá, hogy az amerikai megbízott, Griffis, a svéd golyóscsapágy­­termelés felvásárlása céljából érkezett Stockholmba, hogy ezáltal a Németország­ba irányuló svéd szállításokat lehetetlenné tegye. A termelés felvásárlásának szándé­kát amerikai illetékes helyről nem tagad­ják. Griffis kijelentette a sajtó képviselői előtt, reméli, hogy stockholmi megbeszélé­seit a hét végéig befejezheti. Azután azon­nal Londonba, majd onnét Amerikába fog utazni. Amerikában északani élelmiszerkorlátozás készül LESZABÓN, május 16. (MTI) Mint a brit hírszolgálat jelenti Washingtonból, az ál­kormánybiztos lehetségesnek mondotta, hogy egy-két hónap alatt általános korlátozás lesz élelmiszerben, A kommunista bandák újabb veszteségei Berlin, május­ 16. (MTI) Mint a Né­met Távirati Iroda értesül, Nyugat- Bosznia középső részén a fegyveres SS önkéntesei a helyi önvédelmi kötelékek­kel együtt napok óta keményen szoron­gatják és súlyosan megverték a kom­munista bandákat. Egy kis helységnél 18­ elesett banditát számoltak össze, m­íg egy másik helységben egy mene­külő banda 60 halottat, 180 sebesültet és 30 foglyot hagyott hátra. Linkem­i­i­e bátorta állását Stockholm, május 16. (MTI) A Finn Távirati Iroda cáfolja azt a Stockholmban napvilágot látott hírt, amely szerint Lin­­kemies finn miniszterelnöknek vissza kel­lene lépnie. § 1314. MÁJUS 11. Petsamo és Narvik Azok között a fegyverszüneti és béke­­feltételek között, amelyeket a szovjet kormány nyújtott át a finneknek, sze­repelt a Szovjetnek Petsamóra, Finn­ország egyetlen északi kijáratára való igénye. Ebből az alkalomból a finn sajtó emlékeztetett arra, hogy a Szov­jet politikája mindig azon fáradozott, hogy Északfinnországra rátehesse kezét. Ennek az igyekezetének okát azonnal elárulja egy pillantás a Jeges-tenger körtékének térképére. Petsamótól már nincsen messzire Kirkenes, Norvé­gia legészakibb kikötője, és Kirkenes, valamint Petsama birtoka a Szovjet ré­szére az Északi Jeges-tenger feletti egyeduralmat jelentené- De Észak-Finnország birtokában a Szovjet közelébe kerülne Észak-Svédor­­szág minden érctelepe és a híres érc­kikötő, Narvik is. Az pedig mindenki előtt nyílt titok, hogy a Szovjet hadi­iparának ezekre az ércbányákra sürgő­sen szüksége volna a délolaszországi bányák termelésének kiegészítése céljá­ból. Stratégiai szempontból is fontos megállapítanunk, hogy Észak-Finnor­­szág birtokában a szovjet seregek nagy nyomást tudnának gyakorolni Norvé­giára és Svédországra. Éppen ezért ne­hezen érthető, hogy a svéd újságok és politikusok legalább is nagyrészben nem látják ezt a veszedelmet és a fin­neknek azt tanácsolták, hogy fogadják el a szovjet feltételeket. A finnek azon­ban, akiknek mind a cári, mind a bol­sevista Oroszországgal kapcsolatban sok és keserű tapasztalatuk van, na­gyon jól tudják, hogy ezzel az ősellen­séggel szemben minden engedékenység katasztrófához vezet. Ezért utasította vissza a finn nemzetgyűlés az elfogad­­hatatlan moszkvai feltételeket. Az angolszászok nem akarnak, de nem­ is tudnak a bolsevizmus ellen gátat emelni Berlin, május 16. (MTI) Horn Siegfried, a Német Távirati Iroda diplomáciai munka­társa írja: Mértékadó berlini körökben politikai szempontból jelentősnek tartják azt az egyezményt, amelyben Görögország és Bul­gária kommunista pártjai kötelezték magu­kat egy „balkáni szovjet köztársasági unió“ felállítására. Anglia­ és Amerika sem nem akarnak, sem nem tudnak szembeszállni Eu­rópa és a közelkelet bizonyos részeinek bol­­sevizálásával. A bolsevizmus valójában sa­ját területének akarja nyilvánítani a Bal­kánt, ahonnan tovább akar előre nyomulni Európa és a Földközi-tenger felé. Jellemző a moszkvai politikára az is, hogy az egyez­mény ötödik pontjában a tengerszorosok kérdését is érinti. Eszerint a tengerszorosok Isztanbul hozzácsatolásával külön köztár­sasággá alakulnának közvetlen szovjet­orosz ellenőrzés alatt. A Wilhelmstrasse vé­leménye szerint ezzel Törökország helyzete különös megvilágításba kerül. Ennek az ok­iratnak az időszerűségét főleg akkor értjük meg, ha kapcsolatba hozzuk azokkal az ul­timátumszerű fenyegetésekkel, amelyeket a szövetségesek Németország szövetségeseihez intéztek. A bolsevista balkáni tervek lep­lezik le legjobban, hogy milyenek is lehet­nének azok az állítólag enyhébb feltételek, amelyeket Németországtól való elszakadá­suk és ellenségeik támogatása esetére bl­­bizonytalanul ígérgetnék. Mindez meggyő­zően bizonyítja a közös európai védelmi és el­hárítő akarat szükségszerűségét. Világuralmi célok szolgálatoként A Szov­j­­r Norvég menekültekkel tárgyal Helsinki, május 16. (MTI.) A finn sajtót élénken foglalkoztatják a norvég-orosz tár­gyalásokról szóló hírek. Mint az Unsi Suo­mi írja, a nyugati hatalmakat minden bi­zonnyal váratlanul érte a legújabb orosz igénybejelentés, hiszen ezek a hatalmak, — legalább is e pillanatban úgy néz ki a do­log, — lemondtak a balkáni partraszállás tervéről, mert ezt a területet szovjet érdek­területnek ismerték el, de nyilván abban a reményben, hogy engedményeik nyomán megfelelő tartózkodást várhatnak Mosz­kvától Észak-Európában. A szovjet kor­mány azonban nem hajlandó tevékenysé­gét Kelet- és Délkelet-Európára korlátozni. Erről már több bizonyíték került nyilvá­nosságra. Ha a szovjet csapatok behatolná­nak Észak-Norvégiába, a szovjet kormány­nak alkalma nyílnék megvalósítania még a cári időkből örökölt terjeszkedési törek­vését, illetve az Atlanti-óceánra utat nyitó kikötő megszerzését. Az orosz csapatok, ha egyszer bevonulnak valahova, nem tá­voznak el olyan könnyen. A norvég mene­kült kormány Oroszországban folyó ta­nácskozása komoly figyelmeztetés tehát nemcsak Finnország számára, amelynek figyelmeztetésére nincs már szüksége, ha­nem Norvégia és Svédország számára is. Figyelmeztetés azokra a nagy veszélyekre, amelyek a háború utolsó szakaszában egész Európa területi épségét és függetlenségét fenyegetik — írja végül a lap. A Warn» szob­raiS m­agyomd­aS ££őia$»*az Bt. aromása, & Major József* A szerkesztésért és kiadásért felel: JENEY LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai­ utca 7. sz. Telefon: 15­ 08. Pos­ta takarékpénztári csekkszámla száma: 73148. Postafiók: 71. szám. Kéziratokat nem adunk vissza.

Next