Keleti Ujság, 1944. szeptember (27. évfolyam, 198-218. szám)

1944-09-01 / 198. szám

1944. SZEPTEMBER 1. Kelmi MAGYAR UJSÁG13 Honfoglaláskori leletekre bukkantak a Méhes- és Kalevala-utcai bekötőút építésénél Eddig három sírt tártak fel : Kardok és edények a sírban Kolozsvár, aug. 31. Kolozsvár ezeréves magyar múltját bizo­­nyítóan újabb „adalékok“ kerültek felszínre. És ezek az „adalékok“ valóban megcáfolha­­tatlanok: kilencszáz esztendővel eltemetett magyar­­harcosok sírjai!... Hogyan kerültek napvilágra ezek a sírok? arról az alábbiakban számolunk be. — A város vezetősége elhatározta, hogy a Méhes-utcát összekötteti a Kalevala-utcá­­val. Szükség is volt erre az intézkedésre, mert eddig a Pillangótelepre járművel csak nagy kerülővel lehetett feljutni, míg ezzel az alig néhányszor tíz lépésnyi hosszú be­­kötő­ úttal rendkívül megrövidül a közleke­dési lehetőség. A Kalevala­ utca végén domb van, a „Fel­legvár­-terrasz“ utolsó nyúlványa, utána pe­d­ig az úgynevezett „Városi-terrasz“ követ­kezik. Jellegzetes külvárosi táj ez. A há­zak valósággal az úttest alatt vannak, a domb oldalában. Ha lakóival szóbaáll az ember, nyomban megered­­­ nyelvük, külö­nösen az asszonynépségnek s elmondják, hogy az ők fiuk a tavaszon, amikor a kis­kertben ásott, egy nagy rozsdás kardot ta­lált alig fél méterre a föld felszínétől. És ha megkérdezed, hogy hol van az a rozsdás kard, akkor egykedvűen válaszolják: — Tudja a csoda. Akkor még tüzelnünk kellett, mert hideg volt s a kardot befog­tuk piszkavasnak s aztán, hogy nem kel­lett többet tüzelni, piszkavas sem kellett. Valahova elkallódott már az a kard, a többi „lim-lommal" együtt, ami időnként a fel­színre került, alig néhány lépésnyire rábukkantak két sírra, illetőleg csontvázra. A két csontváz közül az egyiket barna esik veszi körül, jól kivehető, hogy ezt a színeződést az el­korhadt koporsó deszkája okozza. A két csontváz minden egyes része még meglehetősen „jó állapotban“ van. Mindkét csontváz lábánál jellegzetes edé­nyeket találtak, míg az egyik sírban kard is volt. A honfoglaláskori leletek körül nagy buz­galommal folyik a méricskélés A hozzáértő szakemberek pontosan tudják mi a csalha­tatlan jellegzetessége a honfoglaláskori te­metkezéseknek s ezek a jellegzetességek itt mind feltalálhatók. Eddig egyébként már három honfoglaláskor­­sírt tártak fel arány­lag kis területen, amiből minden bizonnyal arra lehet következtetni, hogy itt valóban temető és nem ötletszerű temetkezési hely volt. Az ásatásokat végző szakemberek a csontokat nagy körültekintéssel felfejtik az alájuk szabályszerűen lerakott „kavicságy­­ról“ s a leleteket a múzeumba, a csontokat az embertani intézetbe, a ló „földi marad­ványait“ pedig az állattani intézetbe szállít­ják s majd gondos vizsgálat alá vetik. Amint mondják, még a koporsótörmelékeket és fa­széndarabkákat is alaposan megvizsgálják, hogy milyen fa adta az anyagukat. . Itt említjük meg, hogy a múzeum em­berei — hiába kérdezzük és faggatjuk őket — nem adnak semmi felvilágosítást, mert amint mondják, az Erdélyi Nemzeti Mú­zeumnak az a tiszteletreméltó felfogása, hogy kutatásai eredményeiről csak akkor ad ki közlést és akkor lép nyilvánosságra eredményeivel, ha azok már megdönthetet­­lenül véglegesek és a „kétszerkettő" erejé­vel bebizonyítottnak vehetők. Ettől eltekintve, az ásatások Színhelyét bárki megtekintheti s meggyőződhetik arról, amiket a fentiekben elmondtunk. Annyit azonban „illetékes helyen“ is elárultak, hogy valóban honfoglaláskori leletről van szó s­­ ez éppen elég a nagy nyilvánosság számára. A többi a tudósokra tartozik... Ké. Ezeréves magyar tem­pé A kultikusok, akik az összekötő­ utat ásták a kicsi domboldalban a Méhes- és Kalevala­­utca között, alighogy bevágták kővágóikat a földbe, ugyancsak ilyen „lim-lomokra“ bukkantak. De mert a csontokkal együtt szabályszerű fegyvertöredékeket, csinolóva­­sat és egyéb vastöredékeket dobott ki a földhányó lapát, azokat szépen összeszedték és beszállították az Erdélyi Muzeum­ Tör­téneti Tárának. Onnan nyomban a helyszín­re szálltak s a nyomokból megállapították, hogy minden kétséget kizáróan honfoglalás­­kori leletről van szó! ... Igen, ezen a környéken valóban rendszeres te­metkezésről kell beszélnünk. Emlékezetes, hogy néhány évvel ezelőtt a mostani le­letektől alig 100—110 méterre, a Zápolya­­utca egyik kertjében ugyancsak honfog­­laláskori temetőt tártak fel Minden valószínűség szerint ez a két te­metőrész évszázadokkal ezelőtt összefüggött, illetőleg egy temető lehetett. Ha pedig a temető területének a nagyságát is számba­­vesszük, meg kell állapítanunk, hogy már ezer esztendővel ezelőtt nagy magyar településnek kellett lennie a mai Kolozs­vár helyén. A lovas mellett pihen lova is Amint a kubikusok tovább fáradoztak a bekötő­ út ásásán, új csontokban akadt meg csákányuk. Most már sokkal körültekintőb­ben dolgoztak, mert minden ásónyomra féltő gonddal őrködött az Erdélyi Nemzeti Mú­zeum jelenlévő szakembere. És az ásás nyo­mán nemsokára fehéres-barna csontok kezd­tek kibontakozni. Alighogy jobban lefejtették a leletről a porhanyós földet, mindjárt jól láts­zott­, hogy Itt a föld nem emberi csont­vázat takar. A körülálló csodálkozók és bá­mészkodók közül lelkendezve kiáltott fel valaki: — Ez is honfoglaláskor i sír, mert a lovas mellett pihen a lova is... És amint az emberek alaposabban lefej­tették a földet a ló csontvázáról. 3 miniszterelnök távirata Hitlerhez BUDAPEST, aug. 31. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vitéz Lakatos Géza m. kir. miniszterel­nök hivatalbalépése alkalmából szívélyes­­hangú táviratban üdvözölte Hitler Adolfot, a Nagy-Német Birodalom vezérét, Benito Mussolinit, az olasz szociális köztársaság államfőjét és miniszterelnökét, továbbá a japán és finn miniszterelnököt. Vitéz Heny­­nyey Gusztáv m. ldr. külügyminiszter hiva­talbalépése alkalmából hasonlóképpen üd­vözlőtáviratot intézett Ribbentrop német, Sigemicu japán külügyminiszterhez, Maz­­zolini olasz külügyi államtitkárhoz, továbbá a finn, a szlovák és horvát külügyminisz­terhez. H­árom hónapra szétféi& *a Fourlocatinál Kolozsvár, augusztus 31. Csütörtökön délelőtt gyorsított eljárással büntető egyesbíró elé állították Szűcs Gyula kolozsvári vasesztergályossegédet. Az alig húszéves fiatalember ellen a királyi ügyész lopás bűntettéért emelt vádat. A tárgyalá­son megjelentek a vádlott szülei és azzal próbálták mentegetni gyermeküket, hogy az rossz társaságba keveredett. A vádira­tokból kiderül, hogy Szűcs Gyula folyó hó 25-én és 26-án a városi strandfürdőben két kabint felnyitott és a fürdőzök ott elhelye­zett ruháit kifosztotta. 25-én dr. Hegedűs Sándor kabinjába ment be és onnan egy csomag Darling cigaret­tát és 200 pengő készpénzt lopott el. 26-án pedig ugyancsak az előző napon kifoszott kabin közelében tört fel egy zárat és a ru­hazsebekből 100 pengő készpénzt, egy pénz­tárcát és egy karikagyűrűt lopott. A lopott holmi összértéke körülbelül 500 pengő. Az előző napon azonban bejelentették a városi fürdő vezetőségének a Jónást, így valaki fi­gyelte Szűcsöt, és amikor a fiatalember kijött az idegen kabinból, azonnal l elül­­ték. Szűcsnek még arra sem volt ideje, hogy tüzetesen megvizsgálja a pénztárca tartalmát. A csütörtöki előállítás alkalmával a vád­lott mindent bevallott. A büntető egyesbíró Szűcs fiatal korára és büntetlen előéletére való tekintettel háromhavi fogházbüntetést és egyévi jogvesztést szabott ki reá. Az ítélet jogerős. Minden síkgyermekes család egy tagját ipari pályára kell nevelni! Mozgalmat kezdeményezett az tmt az ipari Brattpffliás biztosítására Kolozsvár, augusztus 31. A rendkívüli történelmi idők ellenére is tovább folytatja kulturális munkáját az Er­délyi Magyar Közművelődési Egyesület. Az egyesület központi vezetősége a megyei vá­lasztmányokkal karöltve igyekszik elháríta­ni a nemzetépítő munka elé tornyosuló aka­dályokat. A meseautó néven közkedveltté vált népművelési szerelvény a nehéz viszo­nyok ellenére is tovább folytatja falu­jár­ó körútját. Legutóbb a Somkeréken tartott lövésztáborozáson vett részt az egyesület népművelési szerelvénye, ahol három film­­bemutatót tartottak. Macskássy Attila besz­tercei gimnáziumi igazgaó, az EMKE besz­­tercenaszód megyei választmányának társ­elnöke tartott a lövésztáborozáson értékes előadást. A népművelési szerelvény ezután Sajóud­­varhelyen, majd Magyarberéte községben fordult meg. A közművelölési munkával párhuzamosan tovább folyik az EMKE könyvtárakciója. Az elmúlt napokban Háromszék vármegye­­ tíz községében állított fel az egyesület könyvtárat. Felsősófalva-Békás-Tanya, Ko­ronás, Szentegyházasfalu, Bögöz, Bardácz, Kápolnásfalu,­­Bogárfalva-Szencsed, Cserhát­falva, Székelybetlenfalva és Oroszhegy községek kaptak újabban könyvtárt. Emel­lett az összes könyvtáraknak juttatott az EMKE ismeretterjesztő füzeteket. Igen figyelemreméltó az egyesület veze­tőségének az a mozgalma, amelyet az ipari nevelés érdekében fejt ki. Megkeresést in­tézett az összes megyei és városi választ­mányokhoz: szorgalmazzák azt a gondolatot, hogy minden sokgyermekes családban leg­alább egy gyermeket ipari pályára ne­veljenek a szülők. Az ipari pályára szánt fiúkat a besztercei állami tanoncotthonban ingyenesen helyezik el és ellátásukról gondoskodnak. Az EMKE nagy jóteretőségű mozgalmának előrelátható­lag meg is lesz a kellő visszhangja. Sarkku­s a technika legyabb eszközeivel Érdekes könyv jelent meg Berlinben a Déli Sark felkutatásának legújabb eredmé­nyeiről. A háború kitörése előtt zárult le az­­eddigi kutatómunka fele­olgozása. Valóság­gal nemeztközi versenyfutás indult az utób­bi néhány évben a­ Déli Sark felé. Különbö­ző területeken különböző nemzetek zászlóit lengette a szél és a világ legkiválóbb tudó­sai hajókon, repülőgépen, a legkitűnőbb műszerekkel felszerelve vizsgálták az örök jég birodalmát. — Napokon át keringtünk gépünkkel a a jégmezők felett — meséli az egyik pilots ! — Néha hi­rtelen jéghegyek tornyosultak f fel előttünk és génem orrát a magasba kel­l­ett rántanom, nehogy nekimenjünk. Való­si joggal borzadály fogott el bennünket ebben a jégsivatagban. Elképzelni is szörnyű, micsoda sors vár azokra, akik társaiktól elszakadnak és felszerelés nélkül állnak szemben a kegyetlen magánnyal. Pedig hány régi sarkutazó járt itt, aki kutyaszán­nal, kezdetleges felszereléssel indult neki. — Mennyivel egyszerűbb a mai sarkku­tatónak. Legmodernebb Telefunken-műsze­­reink segítségével állandó rádióösszekötte­tésben állunk hajónkkal és ha szükség van rá, azonnal segítségünkre siet. Még akkor sincs baj, ha gépünk megsérül és a rádió­adó tönkremegy. Bizonyos várakozási idő után útnak indul a segélygép, felkeresi utolsó üzenetünk helyét és innen kiindulva könnyen megtalál bennünket. Hajónkkal, vagy akár otthonmaradt családunkkal bár­mely percben telefonon beszélhetünk! Rádió útján közvetíti üzenetünket hajónk a leg­közelebbi nagy rádióállomásnak, ott átveszi a telefondiót és továbbítja a kért számra. Csak azok, akik embernem­ akta helyen küzdenek a tudomány haladása érdekében tudják igazán megbecsülni a technika vív­mányait , amelyek ma már szinte a cso­dával határosak. JÓ ABU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Bulldog-boxer tigristarka kutya elveszett Jutalom ellenében Timkó állatorvos nevén leadandó Bástya­ utca 12. szám. A miiniszterelnök meglátogatta Sziójay Dömét BUDAPEST, aug. 31. Vitéz Lakatos Géza miniszterelnök teg­nap délelőtt hivatalos látogatást tett. Először Sziójay Döme volt miniszterel­nököt látogatta meg a szanatóriumban, majd Tasnádi-Nagy Andrásnál, a képvi­selőház, majd báró Perényi Zsigmondnál a Felsőház elnökénél és József főherceg­nél tett látogatást. Az új kormány máso­dik minisztertanácsát pénteken délelőtt tartja meg. Lemondott Vuszelosz­­miniszterelök és a görög kormány telk­i tagja Amszterdam, augusztus 31. A Német Távirati Iroda közli: Mint a brit hírszolgálat jelenti Kairó­ból, a görög menekült kormány lemon­dott. A lemondottak között van Venize­­losz helyettes miniszterelnök is. Hivata­losan nem adtak magyarázatot a lemon­dás okáról. Feltételezik, hogy Papan­dreu visszatérése a Churchllel folyta­tott megbeszélésről idézte elő az ellenté­tet a Rómában kötött egyezmény kérdé­sében. (MTI.) Szintjé­nnyitás Désen Olvasom a falragaszon, hogy Jakabfy Dezső szatmári színháza, mely Kölcsey ne­vét viseli, szeptember ötödikén idényt kezd a végvidéki Désen, ahol most a magyarság a közeledő viharban összeszorított szájjal állja a vártát és a Bocskaiakra, Bethlenek­re gondol, akik Erdély földjén a szabadsá­got, az emberi életet jelentették..A­ szemek­ben józan tűz és megannyi magyar ember­ben a tett- 3 készség. Ezek a sok nyomorú­ságot látott magyarok készek Itt az élet­halál mesgyéjén most odaállni a vihar elé, mert a Bethlenek példája örök magyar példa. Olvasom a falragaszon, hogy a művészet ad most rugalmasságot, és derűt». A művészet... De alább azt olvasom, hogy megnyitó elő­adásul, Kölcsey nevét viselve Egy boldog pesti nyár című operettet tűzték ki, mely­ben főhercegek és limonádé szerelmek len­genek három felvonáson át. A bejelentés azt mondja, hogy a darab ennyi és ennyiszer ment... Igaz. A tegnap. Most azonban ma van és Erdélyben va­gyunk, a végvidéken.... Arra kérjük tehát, hogy más darabbal nyisson... Hol vagyunk mi már a táncoskomikus békebeli élceitől, a cukrozott egykori szín­padi ledérségektől, ami ellen, mint súlyta­lan ellen annak idején sokan szót emeltek... A művészet melegére van ma szükség. És nem a zagyva holdfényvilág, ami ezek­ből az operettekből árad... amikhez a béke felhőtlensége sem elég már egy kulturép előtt előadási oknak. Igen, az élet-halál pe­remén, beszéljünk nyíltan. Hozzon a színház igazgatósága művésze­tet, szép fajsúlyos színjátszást, higgye el, nem fog ráfizetni és nemzetszolgálatot is végez... Kölcsey és a Boldog pesti nyár Salvator főhercege? No, nem. Arra hivatkozik, hogy fizetnie kell színé­szeit és csak az operett a pénz. De van klasszikus, finom operett is, hozzon reprize­­ket. És miért tud a többi vidéki igazgató is Hamlet-et adni, Moliéret, az Ember tragé­diáját? A finom szórakoztatás és a fajsú­lyos darabok­ összeegyeztethetők. Nagy csend üli meg a végvidéket... Uram, ide nem „derű“ kell, az operett lengesége, a lélek vár erősítést és ezt most csak a mindenkit egybefogó művészet hozhatja. Valószínű talán, a pesti nyaracska is telt házat hozna, hiszen akadnak, ugye, köny­­nyebb lelkek is. De azokra itt mi úgyse számítunk a vi­harban... Ezelőtt százhatvan évvel Erdélyben az el­ső vándorszínészek, az úttörők, esőben, fagyban szolgálták a magyar lelket. Nézze meg színlapjukat, csupa komoly, szép darab, Hamlet, Moliére stb. Az akko­ri napok legszebb darabjai. Hozzon valamit a régi fényből, amit az egykori actorok rajongó hittel hordoztak, a nemzet műveltségéért, lelkéért. Lenge ope­rettekre pedig nincs semmi szükség. CS*. L-)

Next