Képes Európa, 1996. április-június (5. évfolyam, 14-26. szám)

1996-06-05 / 23. szám

7 N­AP ALATT A FÖLD KÖRÜL BILINCS ÉS MOSOLY BRIT LÉGIKÍSÉRŐK FOGSÁGÁBAN Egy zömében üdü­lőjáratokat indító brit légitársaság úgy döntött, hogy a stew­­ardesseit - az ittas és garázda utasok megfékezése érde­kében - kézibi­linccsel látja el. A Laisure Internatio­nal Airways szóvivője közölte, hogy az első bilincseket a Földközi-tenger térségébe, a Karib-szigetekre és a Floridába tartó üdülőjáratokon „ve­zetik majd be”. A szóvivő azt is el­mondta, az intézkedésre azért van szükség, mert a személyzet már több­ször kifejezte aggodalmát, hogy nem tudnak mit kezdeni az „egyre fo­kozódó fedélzeti erőszakoskodás­Az amerikai bíróságok ítéletei gyak­ran jelentenek sajtószenzációt, és többnyire tanulságosak. Ott van pél­dául annak a zongoratanárnak az ese­te, aki fiatalkorú tanítványait mo­lesztálta. Őt arra kötelezték, hogy táblán hirdesse ezt a rossz szokását a lakása ajtaján, és eltiltották a fia­talkorúak oktatásától... Nemrégi­ben töltötte le kétnapos börtönbün­tetését Christopher Decker huszon­hét éves, delaware-i illetőségű ku­tyatulajdonos is, akinek előtte még százötven dollár pénzbüntetést is le kellett szurkolnia. Büntetésének ki­egészítő része ezután kezdődik: a bíróság elrendelte, hogy további két évig nem tarthat háziállatot... Az történt ugyanis, hogy Decker vásárolt egy keverék kutyát, éj -sal és a szóbeli durvaságokkal”. A Britannia Airways légitársaság - amely szintén üdülőjáratokra sza­kosodott - Ausztráliába tartó útjain már egy ideje ellátja stewardesseit kézibilinccsel, s ezzel az ausztrál kormány ide vonatkozó rendeletei­nek tesz eleget. „A bilincsek hasz­nálatának kiterjesztését egyelőre csak fontolgatjuk, bár nagy súlyt helyezünk arra, hogy utaskísérőink nagyon gyorsan elejét vegyék az esetleges incidenseknek” - közölte a Britannia szóvivője. E bejelentéseket a légitársaságok azután tették, hogy garázda angol fociszurkolók Kínában és Hong­kongban rendezett mérkőzésekről hazatérőben mintegy ötezer font kárt okoztak a légitársaságoknak, mivel négynapos kirándulásra in­dult - a konyhai sütő ajtajához kö­tötte a mindössze négy hónapos ebet. Annak is megvolt a magához való esze: szünet nélküli ugatásba fogott, amit a szomszédok nem tudtak el­viselni. Egy idő után kivonult a hely­beli rendőrség, és behatolt a lakás­ba. Pontos jegyzőkönyvet vettek fel, ebben a rendőrtiszt leszögezte: a ku­tyának már nem volt mit innia, és mozdulni sem tudott attól a kötél­től, amivel Decker megkötötte, any­­nyira belegabalyodott. Az eljárás a gazda ellen „állatokkal szembeni kegyetlenkedés” címén indult meg, és ebben vétkesnek is találta a bí­róság. A kiskutyát a helyi humán tár­saság vette gondjaiba, és máris befo­gadta egy család. Amerikai és kanadai tudósok egy csoportja azt tervezi, hogy kihan­­tolja néhány norvég bányász fagyos földbe temetett holttestét, és így próbálják kideríteni, miért szedett közel húszmillió áldozatot az első világháború végén pusztító spanyol­­náthajárvány. A New Scientist brit tudomá­nyos folyóirat legújabb száma sze­rint a kutatók megpróbálják megta­lálni azt a kórokozót, amely a járványt előidézte. Bár abban az időben még nem léteztek antibiotikumok, a szak­értők szerint ez nem indokolja a spa­nyolnátha ilyen mértékű pusztítását. A járvány 1918-ban tört ki és a tü­netei - fej- és végtagfájás, valamint láz - kezdetben nagyon hasonlítot­tak az influenzáéhoz. Ám gyorsan kifejlődött belőle a tüdőgyulladás, és az ezzel együtt fellépő tüdővize­nyő már végzetes volt. Két eszten­dő alatt így többen haltak meg spa­nyolnáthában, mint amennyien az első világháború harcterein elestek. A tudósok nem értik, miért volt ilyen pusztító a spanyolnátha, és ed­dig nem is találhattak rá magyart­Három belga hőlégballonos a kö­zelmúltban fennakadt a genti temp­lom tornyán. A szivárvány színei­ben pompázó hőléggömb elsodró­dott, megakadt a tető fémdíszítésé­ben és leeresztett, kosara pedig há­rom utasával együtt mintegy negy­ven percig himbálózott hatvanmé­teres magasságban. A kaland akár szerencsétlenül is végződhetett vol­na, mivel a léggömb anyaga szakad­ni kezdett, és a gondola vészjóslóan félrelibbent. A tűzoltók óriásdaru segítségével megállították a szaka­dást, társaik pedig lyukat vágtak(l) a templomtetőn át és kiszabadítot­ták a három férfit, akiket sokkos állapotban kórházba szállítottak. zatot, mert nem maradt fenn sejtszö­vet azokból az időkből. A kutató­­csoportot alkotó amerikai és kana­dai tudósok most azonban rábuk­kantak a sarkkörtől északra fekvő Spitzbergákon egy bányászközös­ségre, amelynek hét tagja halt meg spanyolnáthában a járvány idején. Minthogy a térségben a talaj hőmér­séklete soha nem emelkedik jelentő­sen fagypont fölé, Kirsty Duncan, az ontariói Windsor Egyetem taná­ra, a csoport vezetője reméli, hogy sikerül megtalálniuk a vírust, még­pedig az akkor elhunytak tetemé­nek fagyott szöveteiben, így izolál­hatják a spanyolnáthajárvány kór­okozóját, történelmünk eddigi leg­hatékonyabb tömeggyilkosát... BÖRTÖNBEN A KEGYETLEN GAZDI A KUTYÁNAK VOLT SÜTNIVALÓJA BELGA BALLONOSOK BIZARR BEREPÜLÉSE LEBEGÉS ÉLET ÉS HALÁL KÖZÖTT NORVÉG BÁNYÁSZOK „TUDJÁK" A TITKOT A SPANYOLNÁL* NYOMÁBAN

Next