Képes Figyelő, 1948 (4. évfolyam, 3-52. szám)
1948-01-17 / 3. szám
Keresztessy Ernő osztályfőnök) nagyfontosságú bejelentései az Ügyvédi Kamarában Nagy érdeklődés mellett tartotta meg előadását az ádázás aktuális problémáiról dr. Kuresztessy Ernő miniszteri osztályfőnök, a pénzügyminisztérium egyik legkiválóbb szakembere, az Ügyvédi Kamarában. Előadásában mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a stabizációs adóreformokat számos újabb rendelettel kellette kiegészíteni. Maradéktalanul megásatták helyüket a házadóról, az illetményadóról és vagyonadóról szóló rendeletek, itt csupán olyan lényegtelen módosításokra van szükség, amelyek a vitás kérdéseket tisztázzák. Ilyen módosító intézkedés lesz is illetményadónál az a rendelkezés, amely adómentessé teszi a munkáltatóra áthárított közmunkaváltságot, továbbá a munkavállaló nyugdíjpénztári járulékának munkáltatóna eső részét. Legfontosabb módosítása lesz a rendelkezésnek az a része, amely adómentessé tasál * szociális természetű segélyeket» így a szülés, házasságkötés alkalmával nyújtott segélyeket és a k«rU*-nyi segélyt, végül a termelés raeiomatizálása és fokozása érdekében kifizetett rendkívüli jutalmakat. Az illetményadó lerovásánál kialakult új rendszer mind az adózó, mind pedig az állam szempontjából kívánt legjobb eredményt hozta meg. Lényeges különbséget jelent ez a régi bürokratikus rendszerrel szemben. Csupán a bejelentések esetleges elmulasztását akarja kiküszöbölni az a módosítás, amely a munkaadót kötelezi a bejelentés megtételére, az adók levonására és befizetésée. A több helyről jövedelmet ötvösök a jövőben összevontan fognak adózni és pedig a legnagyobb fizetést nyújtó munkáltatónál. Az adózás terén a stabilizáció óta életbeléptetett rendelkezések nemcsak adóigazgatási szempontból jelentethetik lényeges egyszerűsítést, hanem véglegesen megoldották az egyenlő teherviselés régen vajúdó problémáját is. A fővárosi és vidéki adókivető bizottságok azonban még mindig kifogásolják a szellemi foglalkozást űzők csekélymérvű adózását. Számos konkrét esetből leszűrt tanulság alapján az adózás mérvének megun kásánál szigorú intézkedésem várhatók. A szabad foglalkozást űzők részéről sok panasz hangzott el, hogy a szellemi és fizikai dolgozók 1500 forint jövedelemig semmi adót nem fizetnek, mert azok a munkáltatót terhelik, míg a többi adóalanyok jövedelmüfe összegére tekintet nélkül feltétlenül kötelesek adót fizetni. Ilyen jelentős adókedvezményt valóban egyetlen országban sem nyújtottak a szolgálói illetményből élő rétegeknek. Milyen új adóügyi intézkedések várhatók? — erre a kérdésre adta meg ezután a választ Keresztessy Ernő. Az együttes kereseti és jövedelemadó, társulási adó és a jövedelemadó terén várhatók lényeges rendelkezésmótoatások. Rövidesen megtörténnek a intézkedések az üzleti nyereségek megadóztatására. Az adóköteles üzleti nyereség megállapításánál kiindulópontul nem a nyersbevétel, hanem a mérlegszerű eredmény szolgál, amelyhez a rendeletben megállapított tételeket hozzá lehet adni is. le lehet vonni. A társulati adó alanyai közé besorolt nagyobb adóalanyaiknál a társulati adó helyett »vállalati«dóénak elnevezett új adót javasolnak életbeléptetd. Veszélytelenül azonban nem lehet rátérni arra az útra, hogy adót csak akkor vessenek ki, ha az üzlet, illetve más kereső foglalkozás jövedelmet eredményez. Éppen ezért kívánatos a jelenlegi minimális adók rendszerének a kiépítése, illetve tökéletesítése. Csökkentik az adókulcsot A folyó évtől kezdődően a nyerebevételre megállapított hatszázalékos adót négy százalékra mérséklik, s ennek aányában fogják mérsékelni az egyes lektorokban már eddig is csökkentett adókulcsokat. Előreláthatólag 10 százalékra fogjáik módosítani a járadékszerű jövedelmekből ,szabadalmakból, jogok használatából, külföldi munkaadótól élvezett illetményből és egyéb kereseti forrásból származó nyers bevételek 15—70 százalékig emelkedő adókulcsát, mert az erősen progressív jövedelemtöbbletadó mellett elviselhetetlen. Mérséklik az ügynökök és alkuszok jelenleg 15 százalékban megállapított adókulcsát is. A társulati adónál elvben visszatérnek az adóköteles nyereség megadóztatására, fenntartva a jelenlegi minimális adóztatás rendszerét. Folyó évtől kezdve visszaállítják * tenth*». adóra vonatkozó U4. évi VII. tc. rendelkezéseit. Az igazgatósági jutalékok mellett a túlzott mértékben meghonosított bizalmas kiadásokat újból tandlemadó alá fogják vonni. Együttes kereseti és jövedelemadónál, valamint a társulati adónál ismét rátérnek az éves kivetés rendszerére és ezáltal megszüntetik az előleg fizetését és az ezzel kapcsolatos sok vitát. A jövedelem többletadónál az adómentes minimumot 100 forintról 150 forintra emelik fel. Tervbe van véve az adómentes alapnak a gyermekek számára tekintettel történő emelése is. Az elv már két gyermek esetében is érvényesül. Itt is az éves kivetés rendszerére térnek vissza. Keresztessy Ernő előadását hatalmas tapsviharral fogadta a hallgatóság. (**• !■) Dr. Ktrazseny Ernő miniwkrl osztályfőnök (középen) «Vadag* kW«. Mi 11t te jobbról dr. Ladányi Annin, az Ügyvédi Kamara elnöke, balról dr. Hód? lmes Kairói követünk átadta megbízólevelét Csornoky Viktor, Magyarország kairói követe átnyújtotta megbízólevelét Farok egyiptomi királynak Balrólobbra : Ibrahim Abdel Hadi pasa, a király kabinetfőnöke, Abdel Azi; Badr bej, a király jószágkormányzója, Oionsoky Viktor követ, Nagy Péter követségi attasé, Abdel Latif Talaat pasa, »udvarmester, a király »hadsegéde és Mahmoud El Siufl bej, udvarmester