Képes Krónika, 1936 (18. évfolyam, 3-52. szám)

1936-07-19 / 29-30. szám

­­anyai tanító. — A­gyüttmentő, Géczy Ist­ván egyfelvonásos nép­színműve, a Jegyzők Or­szágos Árvaház Egyleté­nek a kiadásában jelent meg (Budapest, VIII., Jó­­zsef­ körút 4.), ára 60 fillér. Az előadási jog a kiadónál szerezhető meg öt példány megvásárlásá­val! A szín parasztszobát ábrázol. Két férfi- s há­rom nőszereplőre van szükség, öltözék: falusi. A darab tartalma a követ­kező: A szülők nem akar­ják fiuknak megbocsátani, hogy orosz nőt vett fele­ségül s követelik a vá­lást. A fiú nem enged, végül is a kis unoka bé­­kíti meg az öregeket. Gazdaköri titkár: — Tár­nai István «A harmadik» című népszínműve Gár­­dosnál jelent meg Debre­cenben, ára 60 fillér, az előadási jog is ott sze­rezhető meg. A cselek­mény parasztszobában ját­szódik le; öltözék: falusi. Két férfi- és három nő­szereplőre van szükség. A darab tartalma a követ­kező: Két testvér egy leányt szeret. A fiatalabb fegyvert is fog bátyjára, a leány azonban egy har­madikhoz megy feleségül. A közös veszteség kibé­kíti a testvéreket. Falusi műkedvelők. — Csite Károly «A levente rózsája» című színműve a szerző kiadásában jelent meg Körmenden. Ára 1.80 pengő. Az előadási jogot három példány megvásár­lásával lehet megszerezni. A szín cigánykunyhó bel­sejét ábrázolja. Három férfi- és két nőszereplőre van szükség. Öltözék: fa­lusi. A darab tartalma a következő: A cigányasz­­szony és fia becsapja Pál gazdát, akit végül is fiá­nak és a szép cigány­leánynak, Lórinak sze­relme békít meg. Leventekör. — «A sifó­­nér», Tárnai István szín­műve, Debrecenben Gár­­dosnál jelent meg. Ára 60 fillér. Az előadás joga is ott szerezhető meg. A szín falusi udvart ábrá­zol. Egy férfi- és két nő­szereplőre van szükség, öltözék: falusi. A darab tartalma a következő: Az asszony szeretné meg­venni a tanítóék eladó si­­fonérját. A vásárról haza­térő férj elhiteti vele, hogy a haszontalanságra köl­tötte pénzét. A pénz azon­ban megvan, a tréfa ki­derül s az asszony meg­veheti a sifonért. L. P. titkár: — Megtérő bűnös alakját rajzolja meg Tarnai István «Bűnbocsá­nat» című egyfelvonásos színművében. A mű Gár­­dos Józsefnél kapható Debrecenben, ára 60 fil­lér. Az előadási jog is ott szerezhető meg. A szín erdei ösvényt ábrázol fe­születtel. Két férfi- és egy nőszereplőre van szükség, öltözék: falusi. A darab tartalma a következő: Az öreg betyár bűnbocsá­­natért imádkozik, amikor egy fiatalember vetődik el hozzá, hogy beálljon be­tyárnak. Az öreg úgy te­szi próbára, hogy egy ár­tatlan leány megölésére biztatja. A legény vissza­riad, sőt az öngyilkos­ságra készülő leányt meg­menti. Az öreg betyár bűnbocsánatot nyer, ke­zéről lemossa a vért két megmentett élet. Kultúregyesület. — Szi­lárd János «Megyen a nyáj» című színműve Kó­kai kiadásában jelent meg Budapesten (IV., Kamer­­mayer Károly­ u. 3.), ára 1.50 pengő, az előadási jog is ott szerezhető meg hét példány megvételével. A szín falusi házat ábrá­zol udvarral. Négy férfi- és három nőszereplőre van szükség, öltözék: fa­lusi. A darab, tartalma a következő: Fábián Julit anyja a gazdag Berecz Sándorhoz akarja felesé­gül adni. Juli azonban Ferkót, a szegény juhász­legényt szereti. A kikosa­razott Berecz meg akarja ölni Ferkót, de ő sebesül meg halálosan. Az aggódó leánynak a hegyekből fel­hangzó tilinkószó adja tudtul, hogy Ferkó él. A mezőkeresztes J­urilányok Mária kongregációja nagy sikerrel adta elő Erős István prézes rendezésében „A vértanú anya" c. őskeresztény drámát. Kép a thierseei passiójátékokról. Solymosvára. A móri kongregánisták előadása. (Mencz Alajos felvétele.)

Next