Képes Sport, 1962. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1962-06-19 / 25. szám

Vasárnap két jugoszláv csa­pat vendégszerepelt a Népsta­dionban. Előbb a Partizan az MTK, azután a Vojvodina a Vasas ellen. Nem hisszük, hogy a nézők közül bárki is va­lami különleges futballcseme­­gére számított volna, így hát nyilván nem is csalódott sen­ki. Viszont a Vasas a Vojvodina első félidejét nem számítva, mégis csak akadt, amit meg­tapsolhattak, ami miatt bosz­­szankodhattak, sőt olyan is, amin nevethettek. Az MTK az első félidőben okozott nagyon kellemes meg­lepetést. Számos szép, lendü­letes támadást vezettek Milo­­radovicz kapuja ellen és egy­másután három gólt is szerez­tek. A belgrádi együttes tar­talékos védelme valóságos át­­járóhéz volt. A szurkolók vér­szemet kapva, gólzáporos győ­zelmet reméltek­, az MTK azonban a továbbiakban nem tudta javítani a szünetig el­ért eredményt, ami a meccs Kupa-hullal­m - zuhogó estben A pécsi pálya hétezres néző­serege csak mintegy negyed­órán át élvezhette zavartala­nul a kitűnőnek ígérkező mér­kőzést. Ekkor megeredtek az ég­csatornái és vízözönszerű felhőszakadás zúdult a szur­kolók nyakába. Aki tehette, fedett helyre menekült, de kö­zel kétezer mindenre elszánt szurkoló bőrig ázott a korlát mögött. Ha jutalmakat oszto­gattak volna, azt ők érdemel­nék ... Amikor a kis Dunai szép góljával 3:2-re fordult a már vesztettnek hitt mérkőzés, a bőrig ázottak harsány diadal­­ordítására merészkedtek csak elő búvóhelyeikről a többiek, hogy még néhány gólnak és az értékes győzelemnek szem­tanúi legyenek. A Mecsekalján egyébként jó képességű, okosan és sportsze­rűen futballozó együttest is­mertek meg a wildesheimi csapatban. Nagy tapsot kapott például a nyúlánk fiatal Wiesenmüller, aki balhátvéd létére két szép gólt szerzett csapatának. A Pécsi Dózsa kitűnő küz­dőszellemét nemcsak a győze­lem dicséri, hanem az a 20 per­ces igen lendületes, „huszáros” játék is, amivel 1:2-ről, szinte pillanatok alatt 4:2-re fordítot­ták a mérkőzést. Igazi kupa­küzdelem folyt Pécsett, amely­ben a bőri­gázott nézőket 8 gól és egy igen értékes 5:3-as arányú, szép győzelem kárpó­tolta a felhőkből érkező vi­szontagságokért. Tóth Zoltán végébe 4:1-re alakult Pedig a kék-fehér csatároknak leg­alább még egy féltucat „ha­­jlál­biztos” gólhelyzetük akadt, de mind kihagyták. A legna­gyobbat Povázsai, aki — mi­után a kapust is kicselezte — két lépésről a kapu mellé „he­lyezte” a labdát. Nem minden­napi kihagyás volt.­­ A Vasas háromgólos előny­nyel és csoportjának már elvi­tathatatlan első helyén indult a Vojvodina elleni mérkőzés­re. Talán nem is csoda, hogy álmosan kezdte a játékot. Csak akkor riadt fel, amikor a novi­­szádi középcsatár, Milics belőt­te a mérkőzés első gólját. A többit aztán a Vasas lőtte, a második félidőben. Hármat. Akkor ugyanis már az igazi Vasas játszott, ha válogatottjai nélkül is.♦ Mind a két mérkőzést olasz futballbíró vezette. Mind a kettő nagyon határozottan, de elég sok tévedéssel. A közön­ségnek különösen az tetszett, hogy sok játékosnak felírták a számát. A második mérkőzé­sen Griff­ard ki is állította nevét a Vojvodolinából. Bíró sér­tés­i kísérletéért. A játékos egy ítélkezése miatt feldühöd­ve, a bíróhoz akarta rúgni a labdát. Szóval, végül is mind a két meccsen a magyar csapat győ­zött. Szép gólaránnyal, helyen­ként jó játékkal. Mit is kíván­hattunk volna többet?... (szebenyi) Povázsai (a képen nem látható) bombagólja ellen nincs orvossága Miloradovicsnak, a Partizán kapu­sának. Jobboldalt Kuti Bundzsák fut a labdának a megítélt 11-es nyomán s biztos lábbal lő a jobb alsó sarokba Machos a 11-es vonala előtt kapura bombáz, Nikolics középhátvéd benyú­­lása egy tizedmásodperccel elkésik (Képes Sport — Hemző Károly és Komlós Tibor felvételei) Lacikó mellel stoppol le egy beadá­st, hogy a következő pillanatban kapura húzzon a labdával MTK— Partizán 1ú­ Vörös, a Vojvodina kapusa látvá­nyos védéssel tisztáz egy jobboldali beadást. Vasas—Vojvodina 3:1

Next