Képes Sport, 1970. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-02 / 22. szám

Dr. Szilágyi György válaszol A játékszabályok világszerte egységesek és ezeket minden játékvezető, Tokiótól Londonig, Stockholmtól Lisszabonig egy­aránt jól ismeri. Eltérés bizo­nyos értelmezésbeli kérdések­ben mutatkozik, mint például a szándékosság elbírálásában, a testi erő kihasználásának meg­ítélése tekintetében stb. A já­tékvezetők részére rendszeresen szervezünk továbbképző tanfo­lyamokat, amelyeknek központi tárgya éppen azoknak az ese­ményeknek, mozzanatoknak a megítélése, amelyekben legin­kább hiányzik az egység. A FIFA játékvezető bizottsá­ga is nagy erőfeszítéseket tesz, hogy nemzetközi szinten meg­közelítse az egységes felfogást. Legutóbb a VB előtt több na­pos egységesítő tanfolyamot tartottak a résztvevő 30 játék­vezető számára. Jómagam négy országban — Ausztria, Ghana, Libéria, Nigéria — tartottam a FIFA megbízásából játékveze­tői tanfolyamokat. Hazai viszonylatban ma még sajnos, az a helyzet, hogy élvo­nalbeli játékvezetőink úgyszól­ván különböző „iskolákat” kép­viselnek. A testi erő maximá­lis — sőt talán túlzott — ki­használását megengedő angol iskolától kezdve a túl finom, mindent lefújó közép-európai (vagy inkább csak osztrák— magyar) iskoláig a skála szin­te minden árnyalata megtalál­ható. Fő feladatunknak tekint­jük, hogy ezt a nagyon széles skálát ésszerű méretűvé szűkít­sük le. Ezzel a célkitűzéssel aránylag rövid ideje, három­négy hónapja léptünk a játék­vezetők elé s ezért semmikép­pen sem várhatunk máris tel­jes eredményt. De már e rövid idő alatt is sikerült a szélsősé­gekből sokat lefaragnunk s ez biztató lehet a további mun­kánkban. Fiatalok — öregek Külön kérdéscsoportot alkot azoknak a hozzászólásoknak, leveleknek a tömege, amely a fiatal játékvezetők , öreg já­tékvezetők problémáival, illet­ve az utánpótlással foglalkozik. Sokan sürgetik az élvonalbeli játékvezetők körében történő fiatalítást, mások nehezménye­zik, hogy a fiatal játékvezetők­nek hosszú időt kell alacso­nyabb osztályokban eltölteniök, amíg felkerülhetnek. Ismét má­sok azt mondják: nem a kor számít, hanem a teljesítmény. Nos, a játékvezető bizottság igen tehetséges és ígéretes utánpótlás-gárdával rendelke­zik. A fiatalok megfigyelése és felhozása mindennapi mun­kánk alapvető része. Az azon­ban, hogy milyen ütemben „dobjuk” be a fiatalokat egy­­egy nagy mérkőzésre, igen sok tényező megfontolása alapján alakul ki. A játékvezetők be­­érési ideje valamivel hosszabb, mint a játékosoké. Ne felejt­sük el, hogy a játékvezető egyedül van a mérkőzésen, esetleges hibáját, vagy rossz formáját társai nem egyenlít­hetik, nem javíthatják ki. Ezen túl nem is feledkezhetünk meg a jelenlegi élvonal idősebb tag­jairól, akik évtizedes munkával érdemesítették magukat az él­csoport-tagságra és ma is meg­állják a helyüket. Ez nemcsak az én véleményem, hanem a leginkább érdekelteké, az egye­sületi képviselőké és az edző­ké is. Végül egy egyszerű matema­tikai tény: az NB III-ban 72 mérkőzést játszanak hetenként, az NB I-ben nyolcat. Sokkal több játékvezetőre van tehát szükség a piramis alsó és kö­zépső részén, mint a csúcsán. Ezért aztán a csúcsra feljutni nagyon nehéz. Több fokozatú szelekciót alkalmazunk és eze­ken csak a legjobbak jutnak keresztül. A kiválasztásban egyébként óriási feladat hárul a megyei játékvezető bizottsá­gokra, mert az országos JB csak azokkal a fiatalokkal fog­lalkozik, akiket a területi szer­vek felterjesztenek, illetve a fő­városban a budapesti JB fel­terjeszt. A játékvezetők díjazása A játékvezetők díjazása felől is sokan érdeklődnek. Néhá­­nyan — akik ismerik a díja­zást — megjegyzik, hogy ez roppant alacsony. Nem titok, elmondom a díjazást, amely in­kább csak költségtérítésnek mondható. Az első szám a já­tékvezető forint­összegét, a má­sodik a partbírákét (személyen­ként) jelenti. NB I.: 140—80. NB I/B.: 110—70. NB II.: 90— 55. NB III., valamint NB I., NB I/B, NB II. tartalék: 60— 35. Megyei, budapesti I. osz­tály, NB III. tartalék, NB I. ifjúsági: 40—25. Járási, városi, Budapest II—IV. osztály: 25. Egyéb: 20. Úttörő: 15. A barát­ságos mérkőzésekért a fenti összeg felét kapják. A játékve­zető-ellenőrök díjazása 25 fo­rint. Utazás esetén természete­sen jár az utazási költség, a szállásköltség és a 31­ forintos napidíj. A játékvezetők ala­csony díjazása különösen az al­sóbb osztályokban okoz nehéz­ségeket és gátja az utánpótlás jelentkezésének. A kérdés meg­oldása egyébként túlnő a JB hatáskörén. gorú szankciót a mérkőzések eredményeit szándékosan meg­hamisító játékvezetőkkel szem­ben, egészen a minősítéstől való­­ megfosztásig. Az igazi, minden­napi problémát azonban nem ez, hanem a játékvezetés mi­nősége okozza. Minden NB I. NB I­. és NB II. mérkőzést el­­­­lenőriztetünk és a játékvezető­ket részben az ellenőri jelen­­tések, részben a játékvezetők megállapítható képességei, for­mája alapján működtetjük. Kérdik néhányan: lehet-e­ egy mérkőzést játékvezetői té­vedés alapján megóvni? Nos, játékvezetői tévedés miatt a­­ mérkőzés eredményét még ak­kor sem lehet megsemmisíteni,­­ ha a tévedés kimutatására film, vagy más ilyen bizonyító esz­köz áll rendelkezésre. A sza­­bály ugyanis kimondja, hogy a játékvezetőnek a játékkal és a­­ mérkőzés eredményével kap­csolatos döntései véglegesek. Más kérdés viszont a játékve­­ji­zetői műhiba. A műhiba az, amikor a játékvezető helyesen észleli a szabálysértést, de nem­ a szabályoknak megfelelő dön­tést hozza. $TV VITA *TV VITA há­z Büntető szankciók, óvások Igen sok kérdés a játékveze­tői hibákat, tévedéseket teszi szóvá ilyen vagy olyan formá­ban. Ilyesmik ellen persze min­den igyekezetünk ellenére sem vagyunk felvértezve. Sokan va­lamiféle „vidék-ellenességet” tételeznek fel. Ilyen egész egy­szerűen nincs. Egyébként az 54 fős NB I—NB I/B játékvezetői keretnek mintegy a fele vidé­ki, de a budapesti játékveze­tőket sem lehet vidék-ellenes­­séggel vádolni. A sokat emle­getett példáról, a Honvéd—Du­naújváros mérkőzés büntetőrú­gásáról teljes világossággal ki­derült, hogy a játékvezető azért ítélte meg, mert szabálysértés történt és nem azért, mintha valamiféle hátsó gondolat ve­zette volna. Persze a fegyelmi szabályzat tartalmaz, méghozzá igen szi­ És még néhány kérdés Hány éves kortól lehet val­­laki játékvezető? Általában 18 évtől, de terü­l­­eti szervek fiatalabbak vizs-­ gáztatását is engedélyezhetik és­ vannak is ilyen akciók. A 181 éven aluliak persze nem a fel­nőtt mérkőzéseken működnek­­ közre. Vétó-jog ... Mérkőzésenként­ nincs vétó-joguk az egyesüle­teknek, minden idény elején­ azonban kérhetik, hogy X vagy­ Y játékvezetőt ne küldjük új mérkőzéseikre. Az ilyen kérést­ a JB méltányolja, mint ahogyy az olyan játékvezetőkét is, akik­­ azt kérik, őket viszont nem küldjük V vagy Z csapat mér-­­kőzéseire. Ezek azok a legfontosabb­­ kérdések, amelyekre a tévében­ már nem tudtam válaszolni .. Erősen hiszem, hogy sem az,­­ sem ez a beszélgetés és a ren-­ geteg hozzászólás sem volt hiá-­­bavaló. Segítségünkre lesz ab-­­ ban, hogy játékvezetésünk szín­vonalát még magasabbra emel­jük. Úgy véljük, az öt ismert nevű szakember válaszai kielégíthetik széles körű olvasótáborunk érdeklődését, a tévénézők millióit. Az év elején megindult végre valami a magyar labdarúgó-sportban, s ez a megmozdulás azt ígéri, hogy ráléptünk a fejlődés útjára. A fejlő­dést szolgálta a tévé kerekasztal-konferenciája, s ezt igyekeztünk elősegíteni mi is azzal, hogy helyet adtunk hasábjainkon válaszok­nak.

Next