Képes Sport, 1971. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1971-07-06 / 27. szám

KILENC hasonló zivatarok és vi­harok a múltban. Éppen ezért most következzék valami szívmelegítő is, s bár a „vízből még nem vagyunk kint", viszont a lubickoláson már túljutot­tunk. Ezzel természetesen nem a nagyszerű eredmé­nyekre utalunk , mert nemzetközileg nem is azok!­­ hanem a „telt házak”-ra. Mert valameny­­nyi versenyszám döntőjé­nek valamennyi rajtkövé­re akadt versenyző. A kétszáz méteres női pillan­gó úszásban Andrea egye­dül indult a múlt héten. Most nyolcan versenyeztek a döntőben. És senki sem „fulladt meg" közülük ... Van már lendület, kedv és lelkesedés. És ez - fi­gyelembe véve az előzmé­nyeket - nem kis dolog. Ami pedig ennél is derű­sebb volt: Szentirmay vízi­bemutatója. A víz tetején lebegett, szépen, mutató­san, mintha nem is érde­kelné az eredmény, csak a mozdulat szépsége és szabályossága... Aztán: 53,7. Pedig elképesztően lassan kezdett. Nem is olyan elérhetetlen az az ötvenhárom ... Andrea tíz számban in­dult, közte nyolc egyéni­ben, s természetesen mind a nyolcat megnyerte. Ket­tőt csúccsal. Aztán Har­­gitay is rátett egy csú­csot - ne vacogjanak a nézők! Ők ketten - raj­tolnak, versenyeznek, nyer­nek és kész. Ez a Bandi ráadásul még el sem tud fáradni! És a negyedik főszereplő: Cseh László. Száz háton elért országos csúcsa már külhonban is figyelmet keltő. És ennél is örvendetesebb: a két­száz háton elért győzelme. Hosszú ideje kínlódik a kettőtizenhéttel, egy csi­petnyivel sem tudta lej­jebb adni. Most egyszer­re: 2:14.9. Szép volt... Jó rendezés, kedves ver­seny és lelkes részvevők. Az eredmények? Jövő hé­ten megrendezik a már hagyományos nemzetközi versenyt Santa Clarában. Mindenkit óvunk az ösz­­szehasonlítástól. Mindez azonban nem jelenti, hogy leértékeljük a mos­tani eredményeket. De­hogy! Sőt. Derűsek va­gyunk - de mértékkel... (andrás) A háromnapos úszó­­verseny főszereplője: Szentirmay István. Há­rom új országos csúcs... Közelebb az „ötven­­hez”. Kiss Éva 2:50.3-ra javította Kaczander 2:50.6-os csúcsát ! Varga Zsolt felvételei Kegyetlen kerékpár A­z Olimpiai Kupa kerékpárosverseny második napján történt. Székesfehérvár után Debreczeni, Gera, Fülöp, Hirt, Szemet!, a magyar „A” és „B” válo­gatott tagjai,, a román Tudor Vasile, a bolgár Sztanov és Kiss J. sikeres szökést kíséreltek meg. Egyre nagyobb előnyre tettek szert rendkívül nagy iramot diktálva. Elsőként a bolgár versenyző ké­szült el erejével, majd a lelkes Kiss is leszakadt. Szakvezetői utasítás sze­rint a győri cél előtt 15 ki­lométerrel kellett elkezde­ni az egyetlen „idegen”, a román Vasile módsze­res fárasztását. A román fiú roppant veszélyes és kemény ellenfélnek bizo­nyult, nem adta meg könnyen magát. Vasile kü­lönben az idei Békever­senyen sokáig hatodik helyen hajtott, az utolsó szakaszokon esett vissza a 13. helyre, ami szintén előkelő eredmény a leg­jobb amatőrök küzdelmé­ben. Elkezdődött tehát a harc. A magyar túlerő az előzetes terv szerint dol­gozott. Kitartóan és ke­gyetlenül. A hatos boly élén levők egyenként pró­báltak megszökni, elhúzni társaiktól, akik szinte kö­tőféken tartották az árva Vasilét. A román ebben az időszakban már nem is vállalkozhatott vezetés­re. Először Geza robban­tott, de a boly hamaro­san elérte. Debreczeni sem járt több szerencsé­vel. Egységben az erő, nemsokára ismét próbál­koztak, de most már­­ ketten. És végre sikerült. Fülöp és Hirt maradt hát­ra Vasilével. Szemeti le­maradt, kereket cserélt. Géza és Debreczeni el­lenállhatatlanul tört a cél és a győzelem felé. Sike­rült végrehajtani a hadi­tervet. A célban Debreczeni két méterrel verte a mis­kolci Gézát és az előző napi csapatgyőzelem után nyakába vehette az egyé­ni győztesnek járó babér­­koszorút is. - Jó kis hajtás volt - mondta a verseny után a győztes és porlepte arca árulkodását meghazudtol­va hozzátette: Még fáradt sem vagyok. Zs. Zs.

Next