Képes Sport, 1977. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1977-07-05 / 27. szám
„Két kérdéssel fordulok önökhöz. Az egyik: melyik évben játszották Szombathelyen a 6:0-ás lila-fehér győzelemmel végződött Haladás—II. Dózsa mérkőzést, s ki, vagy kik voltak a gólszerzők? A másik: az Üllői úti FTC—Vasas (0:1) pályaavatón ki lőtte a gólt? Niklai Tibor, 3600, Ózd. Az 1962 63-as bajnoki évben lejátszott 6:0-ás mérkőzésen minden gólt az akkor még tinédzserkorú Bene Ferenc szerezte. A pályaavatón — 1974 májusában — Müller volt a Vasas gólszerzője. Sok új olvasónk érdeklődik, hol szerezhetnének régi bekötött példányokat. Az ő kedvükért is közöljük az alábbi levelet. ,,1961-től, 13 éves korom óta gyűjtöm a KS példányait. Most sikerült megvásárolni megjelenésétől, 1954-től a lap öszszes példányát, de csak teljes sorozatban adták, 1977-ig. így, az 1961—1977 között feleslegessé vált bekötött sorozatomat minimális térítés ellenében átadnám érdeklődő gyűjtőknek. Fonyódi Lajos, 1926, Tüske köz 3.” „Vitánk eldöntéséhez kérem közöljék: mi különbség van a műugrás és a toronyugrás között? Kardos Ferenc, 6050, Lajosmizse.” A legdöntőbb különbség, hogy míg a műugrók 1 vagy 3 méter magas, rugalmas deszkáról ugranak, addig a toronyugrók 5 vagy 10 méter magas merev elugródeszkáról mutatják be gyakorlataikat. A műugrás öt előírt és öt szabadonválasztott ugrásból áll, míg a toronyugrásnál a férfiaknak 10, a nőknek 6 szabadonválasztott ugrást kell végrehajtania. Több olvasónk kifogásolta, hogy csak az 1970-es Liverpool—FTC EVK mérkőzések eredményeit közöltük, noha a Ferencváros többször is játszott — és sikerrel — az angol együttessel. Helyszűke miatt mi természetesen nem közölhetjük teljes terjedelmében a hozzánk írt leveleket, s csak a lényeget vesszük ki belőle. Kiskunhalasi olvasónk vitája — mint leveléből kiderült — e körül a mérkőzés körül forgott. Valóban hozzátehettük volna, hogy a zöld-fehér csapat egyébként két alkalommal is továbbjutott a Liverpool ellenében — legutóbb a KEK 1974 75-ös küzdelmeiben. Ekkor idegenben lőtt góllal. Sporttárgyú könyveket, újságokat, jelvényeket gyűjtő, sportstatisztikákat készítő fiatalokkal szeretne levelezni Stepas Misiunas, 233035, Jaunas 35, a d 693. Litván SSR. Szolnokon I. osztályú evezősversenyt rendeztek. A kétpárevezősök mezőnyében Kenderessy, Fejes (BEAC) győzött Sümeghy Zoltán felvétele. Pillanatkép a budapesti kajak-kenuseregszemle versenyéről, amelyen talán a jövő olimpiai és világbajnokai is hajóba szálltak Vízszintes — a Szelky Ottó-emlékverseny 74 kilós rangadója, Kocsis (felül) és Vámos mérkőzése Nemecz Ervin felé. BÚCSÚZUNK Gyászol az ökölvívósport: szívroham következtében, 84 éves korában elhunyt FORRAY ÁRPÁD, a sportág világszerte elismert szaktekintélye. Évtizedeken át tagja volt a MÖSZ elnökségének, bíráskodott olimpiákon, Európa-bajnokságokon. Emberi nagyságai bizonyítja, hogy tulajdonosa volt a Szovjet Harci Érdemrendnek, a Magyar Tanácsköztársasági Emlékéremnek, a Munka Érdemrend arany fokozatának. Meghalt SCHWARZENBERGER FERENC (Schwarzenberger Tordasi Ildikónak, olimpiai bajnoknőnknek édesapja) is. „Schwarzi bácsi” évtizedeken keresztül segítette a magyar sportolókat tudása''.?1. szakértelmével. Életét a versenyzők között töltötte mint elsőrangú gyúró és úszómester. A margitszigeti Sportuszoda volt a második otthona. Nagy tapasztalatával, ügyes kezével sok sérült versenyzőt varázsolt újra harcképessé. Hosszú ideje töprengek rajta, de nincs méltó szavam. Minden fajta jelzőt, dicséretet, méltatást üresnek, jelentéktelennek érzek ez esetben. Akik csak ott voltunk szombaton Tatán, a súlyemelő Fényes Kupán, megbűvölten, leesett állal csak álltunk. Igen, megjelent a dobogón, hogy ismét harcba szálljon a válogatottságért Földi Imre. Az olimpiai bajnok, minden idők egyik legnagyobb súlyemelője immár negyvenedik évét tapossa. Már az csoda volt, hogy a világ élvonalában eltöltött két évtized és több véglegesnek tervezett visszavonulás után tavaly még kiharcolta az olimpiai válogatottságot és Montrealban is nagyszerűen helytállt. Az azóta eltelt csaknem egy évben, míg ő odahaza, Tatabányán a fiatalokat oktatta, gyökerestül felfordult a súlyemelő világ; új szabályok, új csillagok, új reménységek, új hősök teremtek. Róla - ez a világ rendje - egyre kevesebb szó esett. S erre ő most, néhány hetes edzéssel, ismét megjelent a dobogón és 230 kilós eredményével a világbajnoki kiküldetés várományosai közé lépett. — Valósággal belebetegedtem abba, hogy nem emelek - mondta a verseny után. - Komolyan mondom, az edzéseken alig vártam, hogy rosszul csináljon valaki egy gyakorlatot, hogy bemutathassam, hogyan is kell jól végrehajtani. Egy idő után aztán nem is bírtam tovább, gondoltam, lesz ami lesz, ismét edzésbe állok. És éppen olyan jólesett a munka, mint bármikor korábban, éppen úgy élveztem az erőfeszítést, éppen úgy izgattak az eredmények. Kezdtem célokat kitűzni, s pár nap múlva azon kaptam magamat, hogy visszatértem. Mondom, nagyon jólesik a munka, egyre erősebbnek érzem magam, meg aztán a légsúly amúgy is elég üres idehaza! Mit kerteljek, megpályázom ismét a válogatottságot! Indulásnak a 230 kiló nem rossz, erővel nem is lesz probléma, csupán a technikámon akad még jócskán javítanivaló, hiszen jó néhány kiló amiatt most is bennem ragadt. No, de erre még van idő. Tudom, negyven évemmel szépen benne vagyok a korban. Lehet, hogy idős vagyok, de, hogy öreg-e, azt döntsék el majd az eredmények! Szegő FÖLDI - ÚJRA