Képes Sport, 1980. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-01 / 1. szám

programja. Az előterjesztést előzetesen a NOB programbi­zottsága tanulmányozza és a végrehajtó bizottságnak tesz je­lentést. Így kerül a programter­vezet a NOB tagjai elé, akiknek majd dönteniük kell. Nem lesz könnyű dolguk, mivel a helyzet minden sportágban különbözik és különbözik a nemzeti olim­piai bizottságok megítélésében és munkájában. Bár a bizottságok céljai azonosak, módszereik, le­hetőségeik és szervezettségük azonban különbözik.­­ Minden sportverseny er­kölcsi alapjait veszélyezteti, hogy mind jobban elhara­­pódzik a tiltott ajzószerek használata egyes sportágak­ban. Hogyan ítéli meg azo­kat az erőfeszítéseket, ame­lyek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és az egyes nem­zetközi szövetségek e téren eddig tettek? A tiltott, és általában az ajzószerek használata elleni küzdelem­ben nem tartana-e célszerű­nek egy olyan nemzetközi tanácskozást, amely nagy nyilvánosságot kapna. Ez­által talán gátat lehetne vetni ennek, a világ sport­mozgalmát morálisan sújtó folyamatnak.­­ Ezzel a kérdéssel az előzőek­ben már foglalkoztam, és úgy gondolom, hogy kissé korai len­ne a NOB-nak egy, pillanatnyi­lag pusztán orvosi kérdésekkel foglalkozó konferenciát össze­hívnia. Elsősorban azért, mert vannak szakemberekből álló bi­zottságaink, amelyet a NOB or­vosi bizottsága vezet és ame­lyek ezeket a kérdéseket rend­szeresen tanulmányozzák.­­ A nemzetközi sportmoz­galom egyes kérdéseit fi­gyelemmel kísérő nagykö­zönség keveset tud az olim­piai szolidaritási mozgalom­ról, annak eredményeiről. Legyen szíves, tájékoztassa erről olvasóinkat. — Az olimpiai szolidaritás cél­ja, hogy a NOB engedélyével azokat az anyagi erőket, ame­lyek elsősorban a televíziós közvetítés jogdíjaiból rendelke­zésre állanak, az egyes nemzeti olimpiai bizottságok segítésére használjuk föl. Az olimpiai szo­lidaritás még „csecsemő kor­ban” van és tapasztalataim sze­rint ebből adódnak hiányossá­gai is. Például, talán túl ma­gas azoknak az oktatóknak a száma, akiket a gyengébben fejlett országok edzői és spor­tolói megsegítésére eddig küld­tünk. Fontosnak tartom továbbá a szoros együttműködést és meg­értést abban a kérdésben, hogy mikor helyes egy tanfolyam megtartása úgy, hogy oktatót vagy oktatókat irányítunk egy olyan­ központba, ahol biztosí­tottak a megfelelő feltételek. Másfelől lehetséges, hogy egyé­neket küldjünk olyan orszá­gokba, amelyek ösztöndíjat és lehetőségeket biztosíthatnak az edzők képzésére a téli és nyári olimpiai játékok programján szereplő sportágakban. Vannak, akik több pénzt szeretnének költeni az olimpiai szolidari­tási alapból az adminisztráció­ra. Jómagam amellett vagyok, hogy a rendelkezésünkre álló pénzt azoknak a sportolóknak a felkészülésére költsük, akik­nek jövőbeni fejlődése biztató lehet az olimpiai versenyek színvonalának további emelke­dése szempontjából, akkor is, ha ma még nem érik el a kí­vánt szintet. — Az olimpiai szolidaritási alapot elnökletem alatt egy bi­zottság irányítja. Segítségül ki­neveztem a Nemzeti Olimpiai Bizottságok Tanácsát és más, szerintem e munkában segíteni tudó személyeket a különböző nemzeti olimipiai bizottságok­ból. Remélem, hogy az ilyen összetételű testület képes lesz biztosítani a szolidaritási prog­ram megvalósítását. E bizott­ság, nagyságát figyelembe véve évente csak egyszer tart ülést. De vannak földrészi képviselők, akik közben javaslatokat tesz­nek mind a tanfolyamokra, mind a rendelkezésre álló anyagi erő gazdaságos felhasz­nálására. — Általában ismert az Olimpiai Akadémia és an­nak munkája. Milyen tá­mogatást ad a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ennek az intézménynek a munká­jához? — Az Olimpiai Akadémia Gö­rögország tulajdona. A NOB az olimpiai szolidaritási alapból támogatja az egyes nemzeti olimpiai bizottságoktól kikül­dendők részvételét a tanfolya­mokon. Elsősorban a nyári hó­napokban. A NOB-nak nincs közvetlen irányító szerepe az akadémia munkájában, annak saját kormányzata van, de mű­ködik egy akadémiai bizottság, amelyben az akadémia elnöke — aki jelenleg a NOB tagja —, valamint más görög szerve­zetek képviselői is részt vesznek a NOB-tagokkal együtt. Minde­nekelőtt azért, hogy koordinál­ják a munkát és javaslatokat tegyenek a tanfolyamokat, elő­adókat illetően. Az akadémia munkája mindenekelőtt termé­szetesen elméleti jellegű. — Milyen tapasztalatokat szerzett az 1980. évi téli és nyári játékok előkészületi munkálatairól? — Minden értesülésem abban erősít meg, hogy az előkészü­letek jól haladnak a téli olim­piai játékokra, amelyet 1980. február 13-án nyitnak meg. Ha­sonlóképp jól haladnak a nyári játékok előkészületei, ez az olimpia Moszkvában kerül meg­rendezésre, első alkalommal szocialista országban. Szerintem az elkövetkezendő téli és nyári játékokon a két szuper-nagyha­talom vetélkedése újabb érdekes tapasztalatokat fog hozni. — Nyolcesztendős elnöki működésének melyek vol­tak a legkellemesebb em­lékei? — A legkedvesebb emlékeim azokhoz a barátokhoz fűznek, akikre szert tettem eddigi mű­ködésem alatt, adminisztráto­rok és versenyzők a világ min­den tájáról, bőrük színétől, po­litikájuktól és vallásuktól füg­getlenül. — Milyen támogatást vár az olimpiai mozgalom egyes kérdéseiben a tömegkom­munikációs eszközöktől és azok munkatársaitól? — A legjobb segítség, amelyet a tömegtájékoztatási eszközök­től és azok munkatársaitól az olimpiai mozgalom kaphat, hogy annak előremutató, tény­leges kérdéseit tárják a sport­­szerető közönség elé. Kritikát és javaslatokat várok tőlük a visszahúzó erőkként jelentkező jelenségek leküzdésében. Véle­ményem szerint a legnagyobb segítség, amelyet nyújthatnak , az olimpiai mozgalom esz­méjének a terjesztése. Az olimpiai mozgalom egyes kérdéseit, különösen az olimpiai játékok versenyeit figyelemmel kísérő sporszerető közönség keveset tud azokról az emberekről, akik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem könnyű munkáját végzik. Pedig a NOB tagjai között számos érdekes egyéniség, az olimpiai mozgalomért áldozatkész munkát végző személy akad. Ezek egyike Lord Killanin, aki 1952 óta tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak és 1972 óta a testület elnöke. Kevesen tudják, hogy újságíróként munkatársa volt a Daily Express és a Daily Mail tekintélyes, Angliában megjelenő újságoknak. Haditudósítóként részt vett 1937—38-ban a kínai—japán háborúban és e minőségben tevékenykedett a második világháború alatt is. Fiatalabb korában ökölvívóként és evezősként versenyzett, később lovaglással is foglalkozott. Az olimpiai játékok, mint minden más olyan társadalmi mozgalom, amely a világ szinte valamennyi országának képviselőit érinti, nem vonhatja ki magát azoknak a gazdasági, politikai és társadalmi folyamatoknak a hatása alól, amelyek a jelenkorban uralkodnak. A NOB elnöke és munkatársai nem kis erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az olimpiai játékok ideje alatt klasszikus értelemben vett béke uralkodjék és a béke időszaka alatt teljesedjen ki az olimpiai mozgalom valódi eszméje, a világ ifjúságának békés vetélkedése. Lord Kilianin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke válaszol a Képes Sport szerkesztőségének kérdéseire az olimpiai mozgalom időszerű problémáival kapcsolatban Yours yfeincerely, \\W ! KILLANI Lord KILLANIN PresidÍprfí

Next