Képes Sport, 1981. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-21 / 51-52. szám

Ketten a dobogó tetején Nem lehet azt mondani, hogy a magyar atléták eredményeikkel túlságosan elkényeztették az utóbbi években a sportág kedvelőit. Éppen ezért érthetően nagy örömet váltott ki, hogy két fiatal atlétánk - Bereczki József és K. Szabó Gábor az Utrecht­ben megrendezett ifjúsági Európa-bajnokságon aranyérmet nyert. Elsők lettek, még pedig két olyan versenyszámban, amelyben talán a legnagyobb a vetélkedés világszerte: a 800, illetve az 5000 méteren. Két futószámban ! Futósikert világversenyen utoljára 1954-ben ért el magyar versenyző ... Bereczki József igazán kisgyerek volt még, ami­kor megismerkedett az atléti­kával Edelényben, szülőfalujá­ban. 1976-ban iratkozott be a miskolci Bláthy Ottó szakközép­iskolába, s 1977 végén került jelenlegi egyesületébe, a mis­kolci VSC-be. Edzője, Schweick­­hardt Gyula szerint már akkor elsősorban céltudatosságával tűnt ki a többiek közül. Akko­riban még úgy tervezték, inkább a hosszabb távok felelnek meg a 178 centiméter magas, vékony fiúnak, ám gyorsasága hamaro­san megmutatkozott. A 800 és 1500 méter mellett döntöttek. Talán nem érdektelen meg­nézni, hogyan fejlődtek ered­ményei a legutóbbi négy évben ezen a két távon. 800 m 1500 m 1978: 2:05,0 4:10,2 1979: 1:55,81 3:57,7 1980: 1:50,3 3:47,9 1981: 1:46,17 3:43,67 Közel húsz másodperces fej­lődés 800 méteren négy év alatt — nem éppen lebecsülendő. Hogyan is alakult az utrechti döntő? — Hallatlan iramban kezdett a két brit futó. Négyszáz mé­ternél Elliott vezetett, szorosan ott volt a nyomában honfitársa McGeorge. A részidő 51,88 má­sodperc volt. Mi Szalai Pistá­val egy kicsit lemaradtunk, de nem volt vészes a távolság. A szemben levő egyenesben egy­re jobban megközelített­em őket, a célegyenesben pedig már vezetőként többször oldal­ra is tekintettem. Nem futot­tam ki magam teljesen, s ép­pen ezért hallatlanul megle­pődtem, amikor megtudtam, jobb időt értem el, mint Coe vagy Ovett ugyanebben a kor­ban — emlékszik vissza győ­zelmére a miskolci versenyző. Igen, jobb időt ért el, mint Coe és Ovett 19 éves korában. S azóta tudjuk, ők meddig ju­tottak el. Lehet, hogy ebben is követi példájukat? Bereczki József K. Szabó Gábor Esélyesként érkezett Utrechtbe, s ennek megfelelően szerezte meg az aranyérmet. 1980-ban három számban állt az ifjúsági európai ranglista élén, s egyike volt azoknak a versenyzőknek, akiket a külföldi sportsajtó már egy évvel a verseny előtt nagy esélyesnek kiáltott ki. K. Szabó felkészülése nem volt zavarta­lan az EB előtt. Mint legjobb hazai futónak, ezeken a távokon a felnőtt válogatottban is helyt kellett állnia az Európa Kupa viadalokon, s tervezettnél több versenyen indult. Aztán az EB előtt kisebb sérülés akadályozta felkészülését. Az utrechti döntő csak 2200 méterig volt többesélyes. Akkor aztán K. Szabó meglódult, hir­telen ritmust váltott, s pillana­tok alatt mintegy harminc mé­teres előnyt szerzett ellenfelei­vel szemben. Attól kezdve már csak saját iramára kellett fi­gyelnie. A versenyt 13:56,42 perces idővel nyerte, s ő volt a mezőny egyetlen tagja, akinek sikerült 14 percen belül futnia. — Nagyon vártam ezt a si­kert — mondja. — Az utóbbi években az Ifjúsági Barátság versenyeken aranyérmeket sze­reztem, s 1979-ben Bydgaszcs­­ban, az ifi EB-n ötödik lettem. Ez a siker újabb erőt ad s hitet, hogy érdemes dolgozni. Mert azt tudom, enélkül nincs ered­mény. Biztató bronz... Nem úgy kezdődött ez az év a vízilabdázóknál ahogy sze­rették volna. Az új kapitány, dr. Mayer Mihály és az új csapat vereséggel mutatkozott be a Komjádi uszodában. Igaz, az ellenfél az olimpiai baj­noki cím védője, a Szovjet­unió válogatottja volt. Mégis,­ i­tthon ... Áprilisban az óceán túlsó oldalán, Long Beach-ben a Világ Kupán következett az újabb kellemetlen meglepetés. A kupaőrző magyar együttes csak a hatodik helyen végzett, és hogy torlódjanak a gondok, két éljátékos lemondta a vá­logatottságot, szóval zűrzava­rossá vált a helyzet. September, Split, Európa­­bajnokság. Első mérkőzés: Szovjetunió—Magyarország. Az eredmény: 8-8, és ez az olimpiai bajnokra nézve volt hízelgő. A torna végén a ma­gyar csapat játékosainak nya­kába akasztották a bronzér­met. Ez volt az év kellemes meglepetése. Bronzérem. Nem is oly ré­gen a világversenyen elért harmadik helyezés szegényes eredménynek számított. Az 1981-es Európa-bajnokság bronzérme viszont reménykel­tő a jövőre nézve. Már az év elején elindult a sportágban egy kedvező folyamat, a mély­be húzó morális problémák megoldása. A spliti bronzérem ezeknek a gondoknak végleges megoldásához adhat erőt, és ahhoz is, hogy 1982-ben a vi­lágbajnokságon és 1984-ben, az olimpián is a jó szereplés ne meglepetés legyen.

Next