Képes-Ujság, 1866 (2. évfolyam, 7-24. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)
1866-07-01 / 19. szám
19-dik szám. Második évi folyam. Pest, 1866. július 1. Növénybetegség. Valamint az ember, úgy a növény sem ment betegségektől. E betegségek úgy is előállhatnak ugyan, hogy semmi részünk bennök, de részben saját hibánkból is eredhetnek. Itt csak a gyakoriabbakat fogom ismertetni, és amennyire azok meggátlása s orvoslása tőlünk függ, azok módját előadni. A főbb növénybetegségek a következők: Az üszög főképen a búzát lepi el és annak lisztét feketés, kellemetlen szagú porrá változtatja át, mely cséplés alkalmával burkából előpattan s az egészséges magvakat bemocskolja. Az üszögöt okozzák: a vetőmag csekély csiraképessége, kedvezőtlen őszi vagy tavaszi időjárás, sovány, rosszul munkált föld és a szántóföld árnyékos fekvése. Megőrizhetjük búzánkat s árpánkat az üszögtől, ha nagyon korán vagy későn, és nedves földbe nem vetjük, ha a szántóföldet elég mélyre szántjuk és a búza alá közvetlenül nem trágyázunk, ha vetőmagnak csak tökéletesen megért és szárazon hazatakarított magot választunk, az életet eltakarítás után azonnal kicsépeljük, és a magválasztó rostán átrostáljuk, azután a padláson véknyan kiterítjük és többszöri fölforgatás után végre tiszta zsákokba töltjük és szellős, száraz helyen elteszszük. Szoktak ugyan az üszög ellen mesterséges szereket is használni, de azokat, haszontalanoknak bizonyulván be, ajánlani nem lehet. Jó óvszer az üszög ellen, ha vetőmagvunkat minden negyedik évben más, szép búzát termő vidékről szerezzük meg. A néhol rozsanyjának, másutt varnyúkörömnek nevezett betegség kivált a rozson szokott mutatkozni, de lehet azt számos egyéb fünem kalászain is észlelnünk. A mag beteges fejődéséből áll, melynél fogva az, a szokottnál négyszer is nagyobbra nő, émelygős izű és kivülről kékes fekete, belülről pedig mézgás és fehéres.Avarnyúkörmöknek az egyszerű ember e kinövéseket alakjokról és színekről, rozsanyjának pedig azért nevezi, mivel azt tartja, hogy, ha e kinövések előfordulnak, akkor sok rozs is terem, ha ellenben hiányzanak, a rozsban is van hiány. És ebben rendszerint nem is csalatkozik, mert a rozsanyja csak nedves esztendőkben nő, ezek pedig termékenyek szoktak lenni. Csak igen nedves esztendőkben harapódzik el annyira, hogy a rozst helyéből mindinkább kiszorítja, és ekkor ugyancsak nem ,,rozsanyja.“ A rozsanyja ellen óvszer nem létezik. Nekem tehát itt csupán arra kell szorítkoznom, hogy veszélyes voltáról néhány szót mondjak. A rozsanyja ugyanis mérges tulajdonságokkal bír, melyeknél fogva, ha a gabona közt nagy mértékben, p. o. harmad v. negyed részben előfordul, és az ember kenyérrel együtt megeszi. A magyar nép mulattatva oktató barátja. -----—-—■———|---------------------------------- Megjelenik Folyvást előfizethetni: Az előfizetésekre lap havonkint kétszer, a „Képes újság“ kiadó-hivatalához minden hó 1-jén és 16-kán, egész évre : * írttal o. é. (egyetem-utcza 4. sz.) , két-két ivén, félévre s . 1 „ „ küldendők. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------