Képes Újság, 1967. július-december (8. évfolyam, 26-52. szám)

1967-08-05 / 31. szám

tos tudni, hogy a közönséges ab­laküveg nem engedi át az ultra­ibolya sugarakat, zárt helyiségek­ben tehát nem érvényesül a nap­sütés vitaminképző és baktérium­ölő hatása. Nyitott ablaknál vi­szont még árnyékban is éri az ember testét az égboltról szét­szórt, úgynevezett égsugárzás. To­vábbi kedvező hatása, hogy a bőrben hisztamin szerű anyagok keletkezését segíti elő, s ezzel fo­kozza a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállását. — Kára? - Amilyen kedvező a szervezet számára a mérsékelt napfürdőzés, annyira káros lehet, ha túlzásba visszük, mert közvetlen bőrsérülé­seket okoz, és elroncsol vérsejte­ket. Az emberi szemlencse pedig, mint gyűjtőlencse működik, és a retinán összegyűjtött sugarak nagy erőssége elégíti az ideghár­tya érzősejtjeit. (Hiszen egyszerű gyűjtőlencsével papírt is meg le­het gyújtani.) Száz évvel ezelőtt ezt még nem tudták. Petőfi Sán­dor, aki igen mohó érdeklődéssel szabad szemmel figyelte az 1842- es napfogyatkozást, majdnem megvakult. — Milyen messzire jut el a nap­fény?­­ A sugárzó energia erőssége a távolság négyzetével arányosan csökken. De elvileg így is korlát­lan távolságig eljuthat a Nap fé­nye, melege, ha nincs közte olyan anyag, ami elnyelje, legyengítse. - De hol időzött a napsugár például a jégkorszakban? - Jóindulatához kétség az idő­­tájt sem férhetett, rajta nem mú­lott, hogy jég borította el földün­ket. Az akkori sugárzási viszo­nyokra vonatkozó elméletek egyi­ke: módosultak bizonyos pálya­elemek. Naprendszerünk olyan csillagok közötti térrészen haladt át, ahol az anyagrészecskék sűrű­sége legyengítette a hozzánk ér­kező napsugárzás intenzitását. - Közvetlen hasznosítása? - A nap hőenergiájának hasz­nosítása technikailag már megol­dott. Napfényelemek, termooszlo­­pok, szilíciumcellák felhasználá­sáról gyakran olvashatunk. Leg­újabban: a Vénuszrakéták útköz­ben napelemekből kapnak elek­tromos energiát. Méghozzá­­ ki­meríthetetlen bőségben. - Elképzelhető nélküle élet? - A tapasztalás szerint igen. De ezek az élőlények más ener­giaforrásból élnek, olyanokból, amelyek most, vagy régmúlt idők­ben a napsugárzás energiájából fakadtak (például olajtelepek). (h. v.) A tavaszi nap „kihozza" a szépiát. Persze, ebben a korban még­­ különösen a férfiember - nem sokat törődik az ilyen kicsinységekkel Festők s szerelmesek soha meg nem unt látványossága: naplemente a víz fölött, a Balatonnál Napfürdő, víz, árnyék - felváltva. Így helyes, így nem ártalmas az egészségre (Dolezsál László, Soproni Béla és MTI fotó felvételei) 19

Next