Képes Újság, 1968. január-július (9. évfolyam, 1-27. szám)
1968-02-24 / 8. szám
Ha a Budapestre ritkán járó vidéki ember az Árpád-hídra vetődik, bizony meglepődik a látványon: a pesti oldalon hóval borított strandot lát, a medencében pedig fürdőzők sokaságát. Főként idősebbeket. Nincs ebben semmi meglepő: a „Dagály” Budapest hőforrásainak köszönheti létét. A fővárosnak több mint száz ilyen forrása van, ezek naponta hetven millió liter gyógyvizet adnak. A népszerű „Dagály” (hivatalos nevén Dagály utcai Szabadság-strandfürdő) forrásából 48 fokos melegvíz fakad. A leghidegebb időben sem fagy be, és a széltől védett medence felett a levegő, egy méter magasan, kellemesen langyos. A látogatók a jól fűtött fürdőházból a víztükör fölé hajló, alagútszerű építményen át jutnak a szabadba, így a külső hideg levegővel nem érintkeznek. De azért a kissé már „ritka” hajúak és érzékenyek, sapkákkal biztosítják be magukat. Ezért mondják, hogy a gyógyvizes Dagály elsősorban a SAPKÁSOK FÜRDŐIÉ Mintha csak nyár lenne ... A nagymedence részlete. Jól látható, hogy a gőzölgő vízben úszkálok havas tájban élvezik a téli strandolást Egy kis tere-fere (férfiaknak is szokása) a medence szélén, sapkában