Képes Újság, 1971. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1971-07-24 / 30. szám
NÁDASDI PÉTER: A BRONZLOVAS REGÉNYE Hadik András 5. HÁBORÚ, ÉHÍNSÉG, VAKHIT 1738 tavaszán a törökök kezdték a támadást. Elfoglalták Uzsice városát és várát, s egy sereg átkelt a Dunán, s körülzárta Orsóvá! A keresztény seregek Belgrád, Temesvár, Karánsebes környékén egyesültek és Orsóva felé indultak. A csata 1738. július 4-én volt. Nagy vérveszteség mindkét oldalon és semmi eredmény. A törökök is visszavonultak, a keresztények is. Orsóva városa kétszer is gazdát cserélt. Akkoriban indult el a török csapatokkal II. Rákóczi Ferenc idősebbik fia, Rákóczi József is, apja rodostói emigráns társaival. A török hatalom fő emberei haláláig felnéztek a fejedelemre, aki, ha rövid időre is, európai hatalmak közé emelte a nemzetet. A Rákóczi névre építettek most is. Azzal nem törődtek, hogy Rákóczi József nem született sem katonának, sem politikusnak. Legkevésbé szabadsághősnek. Viszontagságos körülményei miatt a fejedelem hamar elszakadt feleségétől és két fiától. Emiatt nem fejlődhetett ki Rákóczi és gyermekei között bensőséges viszony. A gyerekeket Bécsben nevelték. Magyarul egyikük sem tanulhatott meg. Nevüket nem használhatták. Örökségüket, a Rákóczi-vagyont elkobozták, olasz nevet kaptak és valami kis birtokot Szicíliában, de felserdülésük után is Bécsben kellett élniük. Éppen ezért fiaira is gondolt, mikor politikai végrendeletét a húszas évek derekán megírta. Ekkoriban szökött meg fiatalabbik fia Bécsből és kalandos körülmények között érkezett apjához, Rodostóba. Ám — mint ahogy Mikes Kelemen írja — hamar kiderült: György nem alkalmas arra a politikai szerepre, amire apja szánta. Pár hónap múlva már el is kívánkozott az élni szerető fiú a csöndes Rodostóból. Hét év telt el ezután, 1734 szeptemberében vette hírét II. Rákóczi Ferenc bizalmasától és párizsi követétől, Villeneuve bárótól, hogy idősebbik fia, József is elhagyta Bécset. Szökés volt bizony ez is. S várta-várta a fiút, aki először Rómában, majd Nápolyban időzött, az ottani királyi udvarokban. A kényszerű távolságon kívül nagy jellembeli különbség volt ott József és apja között. Az apa higgadt, s bölcs ember volt, a fiú tüzes, indulatos és élnivágyó, akár csak György. Az apa már nagyon régen tudta, mire hívta el a sors. A fiúnak alig jelentettek valamit az apai eszmények. Csak azt tudta, hogy II. Rákóczi Ferenc után neki volna joga a fejedelemségre, s az óriási — egymillió hold föld, harminc vár és uradalom — Rákóczi vagyonra. Az apa igazsága a jó emberek igazsága volt. A fiú nem ért föl ezekhez. Még önmagával sem volt tisztában. Nem is találkoztak. Mire Rákóczi József 1736. december 5-én Gallipoliban török partra szállt, édesapja már tizenöt hónapja halott volt. Rákóczi József nem sokba nézte a Rodostóban még élő emigránsokat sem. Eleget zsörtölődött emiatt Mikes Kelemen. Azt sem tudta, hogy apja sosem akarta török fegyverrel elűzni a Habsburg-családot az ország éléről. Ha szóba áll komolyabban Mikessel, Csáky Mihállyal, Zayval és a többiekkel, megtudja az igazságot. Az emigránsok közül Mikest fogadta, aztán Konstantinápolyban két hónapig kilincselt a portán. Ezután a szultán aláíratott vele egy olyan szerződést, amit az apja soha nem írt volna alá. Miről szólt? Arról, ha török segítséggel Rákóczi József tért nyer az or- KÖSZÖNTŐNEK ANNA NAPRA pralinék, cukorkák, töltött ostyák, szebbnél szebb bonbonos díszdobozok, zamatos kávékeverékek. Orient mokka, Ali baba kávé — különlegesen finom ízek, illatok. magyar Édesipar MUNKÁCSI MIKLÓS: SAINT-JOHN HALLAS Magvető Könyvkiadó 226 oldal, kötve 16,50 Ft A fiatal író novelláit a tomboló vidámság és kamaszos bolondozás mélyén rejlő keserűség, vágtató iramú cselekménymenet jellemzi. CSAPLAK VILMOS: LOVAGKOR Magvető Könyvkiadó 304 oldal, kötve 19 Ft Fölényes stílusérzék, gazdag életanyag, a kamaszkor izgatott keresése, készülődése jellemzi a fiatal, de írásaiban érett novellistát. 20