Képes Újság, 1977. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-16 / 16. szám

Üttörés a világűrbe Valentyina Tyereskova volt az első — és mindmáig egyetlen — női űrhajós. 1963 júniusában repült föl a kozmoszba 1969 júliusában lépett először ember a Holdra, E. Aldvin személyében. A felvétel az Apolló—12 amerikai űrhajó ablakából készült az egyik, kőzetmintákat gyűjtő űr­hajósról Tizenhat évvel ezelőtt történt: 1961. április 12-én tette meg első földkörüli útját a kozmoszban Jurij Gagarin. „Az évszázad hős­tette” — írták a lapok Keleten és Nyugaton. Hasonlatokat kerestek, Kolumbusz hőstettét emlegették, meg Cskalovét, aki elsőnek re­pülte át az Északi-sarkot. A barát és ellenség egyként megálla­pította: a szovjet emberek sikerrel vitték diadalra az első űrtudós, Ciolkovszkij elméletét, miszerint „A Föld az emberiség bölcsője, de az emberiség nem maradhat mindörökre a bölcsőben!” Gagarin, a felejthetetlenül kedves mosolyú űrpilóta azóta, hivatásának hősi halottja lett. Tizenhat év alatt sok nagyszerű eredmény született az űrkutatásban (a holdraszállás szinte már „régi” sikernek számít), ma már a Vénusz és a Mars felé fordul a figyelem. De bármilyen eredményeket hoznak is az elkövetkező századok, az űrhajózás út­törőjének emlékét, azt a legendás április 12-i bravúrt nem homá­­lyosítja el egyik sem 1976 júliusában kormányközi megállapodást írtak alá Moszk­vában, kilenc szocialista ország kormányának megbízottai a nem szovjet űrhajósok kikép­zéséről. A képen: Márta Fe­renc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára aláírja a megállapodást összeállította: Holka Vilmos (Fotó: MTI) Randevú a világűrben. A történelmi jelentőségű szovjet—amerikai űrkí­sérlet 1975 júliusában valósult meg. Ekkor két napig összekapcsolva keringett a Szojuz és Apolló űrhajó

Next