Képes Újság, 1981. július-december (22. évfolyam, 28-52. szám)
1981-12-19 / 51-52. szám
Nagykörös Egy 1368-as királyi oklevél említi először városként. Lakóinak száma: 27 808. Az ipari létesítmények közül konzerv- és ládagyka, valamint tejüzeme a legismertebb. 39 üzeme évente 4,4 milliárd értéket termel. A városnak 1 áruháza, 116 boltja, miben ma csaknem kétezren, az építőiparban háromszázan dolgoznak, a négy mezőgazdasági üzem, illetve gazdaság pedig másfélezer embert foglalkoztat. Lenti a Jugoszlávia felé irányuló nemzetközi forgalom szempontjából rendkívül jelentős. A városban három áruház, huszonhat vendéglátóhely és negyvennyolc egyéb üzlet működik. Idegenforgalmi szempontból említést érdemel a középkori vármaradvány, a főtéren álló barokk templom, valamint a helytörténeti múzeum. 161 192 177 Hazánk második legnagyobb települése, s egyik legfontosabb ipari központja, Borsod- Abaúj-Zemplén megye székhelye, 1365-től város. 211 000 főnyi lakosságából csaknem 54 ezren az iparban, 12 ezren az építőiparban dolgoznak. Legismertebb üzemei a Lenin Miskolc 185 az ipar évi termelési értéke mintegy 7 milliárd forint. A nehézipar aránya mintegy kétharmad. Két áruháza, 126 boltja, 51 vendéglátóhelye van. Jelentős oktatási központ is: alsófokú iskoláiban, szakmunkásképzőjében, gimnáziumában és szakközépiskolájában, valamint a mezőgazdasági egyetemen 8000 diák tanul. A kulturális és tudományos intézményekhez tartozik még két művelődési ház, két mozi, egy múzeum és két tudományos intézet. Több mint 60 műemléke van, 176 ban pedig emelkedett, ma is jelentős. Főbb terményei: a búza, a kukorica és a rizs. A városban felsőfokú mezőgazdasági képzés folyik, 2 középiskola is van. A település és környéke vizekben gazdag; a Körösök völgye természetvédelmi terület. A város hajdan híres népi fazekas központ volt; ennek hagyományait ma szövetkezetbe tömörült mesterek folytatják. Jelentős az ipar is; a foglalkoztatottak csaknem 50%-a ott talál munkát. Téglagyára modern „korszerű” üzem. 168 Valamikor megyeszékhely volt, Szatmár közigazgatási központja, az újabb időben azonban csak 1969 óta város. Lakóinak száma: 18 70. Várossá nyilvánítása óta fejlődése felgyorsult; ma is a szatmári részek gazdasági, kulturális és egészségügyi centru-Mátészalka kezet és egy szakszövetkezet működik. A mezőgazdaság évi termelési értéke több mint 200 millió forint. A városban a felszabadulás után jelentős ipar jött létre. 1980-ban az ipari üzemek 2 milliárd 200 millió forintnyi értéket termeltek. A város nemcsak gazdasági, hanem kulturális, oktatási szempontból is sokat fejlődött az elmúlt 36 évben; 6 általános és 4 középiskola működik. József Attila nevét viseli 80 ezer kötetes könyvtára. A makói kórház 435 ágyas, 164 173 és megyei üzem részlege teremtett munkalehetőséget. A helyiek között jelentősebbek: a Matyó Háziipari és Népművészeti Szövetkezet, a Ruhaipari, az Asztalosipari és a Cipőipari Szövetkezetek, valamint az 1400 főt foglalkoztató ÁFÉSZ. A városban gimnázium és szakmunkásképző iskola működik. Az egy áruházon kívül 59 bolt és 17 vendéglátóipari egység szolgálja az ellátást. Művelődési intézmények: Központi Művelődési Ház, ifjúsági klubok, könyvtárak, 2 múzeum, 3 tájház, 165 Az 1977-ben várossá nyilvánított Marcaliban a 12 530 lakosból 6015 az aktív keresők száma; 2475-en az iparban, 892-en a mezőgazdaság területén, 2648-an pedig a szolgáltatás-ellátásban tevékenykednek és évente 13 milliárd forint termelési értéket produl Marcali Nagykanizsa Már az i. e. 2800 körül lakott hely volt. Vára, melyet első ízben Octavianus építtetett föl, a történelem során fontos szerepet töltött be. Nevét is erről a várról, népies nevén Canissáról kapta. A török időben az egyik legfontosabb végvár, amelyet 1600-ban el-180 országos hírnévre és történelmi jelentőségre a törökök 1526. évi hadjárata révén emelkedett, amikor II. Szulejmán 70 000 főnyi hada a Mohács melletti síkon szétverte a magyar sereget. A csata 450. évfordulóján, 1976-ban avatták fel a „Mohácsi Történelmi Mohács hold vagy annál kevesebb földön gazdálkodók birtokába. 1949-ben már termelőszövetkezet alakult itt. Hamar megkezdődött iparosítása, a könnyű- és az élelmiszeripar után gépipari üzem is létesült. Három nagyobb ipari és két mezőgazdasági üzemében évente 1,9 milliárd forint értékű árut termelnek. Egy áruház, 52 élelmiszer, illetve iparcikk bolt és 25 vendéglátóipari egység, 2 szálloda fogadja a vásárlókat, vendégeket. Fürdőjének vize gyógyhatású. Új kórháza 500 ágyas, együttes évi termelési értékük meghaladja a két milliárd forintot. Jelentős ipari üzemei közé tartozik a Lada Tápszergyár, a Sabaria Cipőgyár, és a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát üzemegysége. Az alsó fokú oktatási intézményeken kívül 2 középiskola és zeneiskola szolgálja az oktatást. Két áruház, 45 bolt, 21 vendéglátóhely van a városban. A Batthyány kastély a környék egyik legszebb, legnagyobb arányú műemlékegyüttese; 30 hektáros parkkal, illetve arborétummal 152 153 Nyugat-Magyarország gyöngyszeme. Lakóinak száma: 12 704. 1328-ban Károly Róbert emelte városi rangra. 1532 augusztusában Jurisics Miklós vezetésével ezer várvédő visszavonulásra késztette a város alól II. Szolimán 80 ezres, Bécs felé törő seregét. Kőszeg Kiskőrös Legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, 1973. január 1-én lett város. Lakóinak száma: 16 000. A homoki szőlőtermesztés egyik legjelentősebb központja. A 8000 keresőképes lakos 40 százaléka dolgozik az iparban; a város ipara 129 144 A ma 19 625 lakosú Komárom, IV. Bélától kapta városi rangját 1256-ban. Várához 1848-49-es szabadságharcunk számos jelentős eseménye fűződik. A felszabadulás után gyors ütemben iparosodó Komárom 15 fontosabb ipari, illetve mezőgazdasági létesít Komárom 1%-ot sem.) A város határában feltárt olajlelőhelyek kiaknázása nagy lendületet adott Halas fejlődésének. A hajdani agrártelepülést, ahol most is nagy a mezőgazdaság jelentősége, ma, az olajkitermelésre utalva, bányászvárosnak is nevezik. Gazdálkodó egységeinek évi termelési értéke 5,7 milliárd Ft. A város nevezetessége a halasi csipke, történetét a Csipkeházban kiállításon mutatják be. Új, 800 ágyas kórháza a környék legfontosabb egészségügyi létesítménye. 137 Kiskunfélegyháza 1743-ban települt újra a török dúlás után. 1774-ben kapta meg a városi rangot. Hajdan a Kiskun kerület székhelye. Lakóinak száma: 35 600. Mezőgazdasági jellegű város, a felszabadulás után kialakult jelentős iparral. Tíz ipari üzem létesült itt, közülük a legje 132 141 Az egyetlen szabolcsi város, ahol az iparnak már a múltban is jelentős szerepe volt. 1970-ben nyilvánították várossá. Lakóinak száma: 17 600. A keresőképes népesség 43%-a az iparban, 7%-a a mezőgazdaságban dolgozik. Egy mezőgazdasági és 13 ipari üzem Kisvárda MGTSZ, a Nagykunsági ÁG., a Férfi Fehérneműgyár üzeme, a Mezőgép, a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának gyáregysége, a Faipari Vállalat, a KUNSZÖV Bőr- Textilruházati Ipari Szövetkezet, amely ápolja a kunsági népművészeti hagyományokat is. Gazdálkodó egységeinek termelési értéke: évi 1,2 milliárd Ft. Két áruház, 58 bolt, és 21 vendéglátóhely elégíti ki a szükségleteket. 264 éves gimnáziuma Móricz Zsigmond nevét viseli, annak emlékére, hogy a nagy író is diákoskodott itt. 140 zánk első szocialista bányavárosából indult el a ma már országossá vált „munkások kiskertmozgalma”. A több mint 30 OCX lakosú város ellátását 99 bolt, 46 vendéglátóhely és az impozáns Zengő Áruház szolgálja. A MÁJUS 1. Művelődési Központ ad otthont a szocialista brigádokat segítő „Munka és művelődés” elnevezésű mozgalomnak. Komlóhoz közel található a középkori eredetű Máré-vár romja. Kedvelt kirándulóhely a várossal szinte már összeépült Sikonda üdülőtelep. 149 156 Az egyik legfiatalabb szocialista városunk, Tiszaszederkény néven lett várossá 1966- ban. 1970-től Leninváros. Létét, gazdasági életének jellegét az idetelepített vegyipar határozza meg. A Tiszai Vegyi Kombinát, az Olefinmű nemzetközi méretekben is jelen- Leninváros IRR