Képes Újság, 1986. január-június (27. évfolyam, 2-27. szám)
1986-03-22 / 12. szám
KÉPÉBŐ N HÍRMAGYARÁZAT Költözködni kellene? Az a politikai válság, amely a Fülöpszigeteken már évek óta tart, az Egyesült Államok számára azért okozott gondot, mert megingatta az utóbbi évtizedekben rendkívül hadászati jelentőségre szert tett csendes - óceáni térségben kiépített amerikai támaszpontrendszert is. Az USA a második világháborúban a Japánnal vívott nagy csatákban tanulta meg, hogy a Csendes-óceán szigetei vagy tengerszorosai mit jelentenek . .. Aztán a hidegháború éveiben kezdte meg — most már a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság ellenében — felállítani bázisait ebben a térségben, legújabban pedig már Indiát és a Közép- Keletet, meg Afrika keleti partjait kívánja sakkban tartani az Indiai-óceánon létesített támaszpontjaival. Nos, a Fülöp-szigeteken, a Clark légitámaszpont és a Subic Bay haditengerészeti bázis fenntartását 1991-ig teszi lehetővé a, még a korábbi maníliai diktátorral, Ferdinand Marcos-szal megkötött szerződés. A Fülöp-szigetek új elnöke, Corazón Aquino asszony azt mondta: a két támaszpont meghagyásának lehetőségét a maga részéről nyitva tartja ... Ronald Reagan elnök kijelentette: „Nem lehet alábecsülni e bázisok fontosságát, mégpedig nemcsak a mi szempontunkból, hanem a nyugati világ és nyilvánvalóan magának a Fülöp-szigeteknek a szempontjából sem ...” Caspar Weinberger hadügyminiszter derűlátóbb volt, amikor így nyilatkozott: „A két támaszpontot meg akarjuk tartani, ameddig csak tudjuk. A dolog állása nagyon kedvezőnek tűnik.” Ugyanakkor azonban az amerikai sajtó megszellőztette a hírt, hogy a Pentagonban bizalmas jelentés készült arról, mennyibe kerülne a támaszpontok áthelyezése a Fülöp-szigetekről máshová, s egyáltalán, mi lenne a bázisok felszámolásának katonai, politikai következménye. Kereken 8 milliárd dollár költséget igényelne az átköltözéspéldául Guam szigetére, „a Csendesóceán gyöngyszemére”, ahol az Andersen nevű légitámaszpont a második világháború vége felé alakult ki. Sajátos probléma, hogy a Clark és a Subic Bay bázisokon jól képzett helyi munkaerőt vehet igénybe az amerikai légierő, illetve haditengerészet. A Clark légitámaszponton 17 000, a Subic Bay kikötőben 28 000 fülöp-szigeteki munkás dolgozik. Közülük soknak már az apja, nagyapja is az amerikaiak alkalmazásában állott. Úgyszólván minden olyan javítást el tudnak végezni, amire a hadihajóknak vagy harci repülőgépeknekszükségük van. Így például az amerikai haditengerészet parancsnokainak nem kell javításra egységeiket az USA kikötőibe irányítaniuk a csendes-óceáni térségből. A helykeresés során a Pentagon urai számba veszik esetleg Japánt vagy Ausztráliát is, de tudatában vannak annak, hogy súlyos politikai problémák merülnének fel egyegy új bázis kiépítése során. Japán már jó két évtizede tiltakozik az ellen, hogy amerikai nukleáris fegyvereket hordozó hadihajók fussanak be kikötőibe, például Okinawába, az ausztrál kormány i pedig legújabban tett eleget közvéleménye követelésének és zárkózott el az elől, hogy az USA haditengerészetének zászlaja alatt nukleáris rakéták kerüljenek akár csak napokra is ausztrál kikötőkbe. Ellenőrizhetetlen fegyverekkel. SAJÁT MEZTELEN HÁTÁT festette meg a világhírű angol származású énekesnő, Amanda Lear, aki a tévészereplések mellett szívesen festeget is. Párizsi kiállításán a fotósok kedvéért odaállt legfrissebb művéhez, hogy egyszerre örökíthessék meg elölről és hátulról. Amanda a festészetben különben Salvador Dali tanítványának tekinti magát. MÉZESHETEIT 1984 óta évente ötven NDK- beli ifjú pár tölti a „Dresden” nevű hajón. A Rostock melletti Warnow folyón horgonyzó egykori kereskedelmi hajón múzeum és egy ifjúsági szálloda található, amelyben mintegy 10 ezer fiatal fordul meg évente, köztük az említett ifjú házasok is. Rájuk a hálószobában kerek ágy vár. ÖTSZÁZ AUTÓBUSZ KÍNÁBA. Az Ikarus székesfehérvári gyárában az idén 500 autóbuszt készítenek kínai exportra. Négyszázat — s ezek az év első felében elhagyják a gyárat — Kínában szerelnek össze, száz légkondicionált, színes üveggel ellátott, speciális festésű, luxuskivitelű távolsági autóbusz pedig „lábon” jut el Rijekáig, ahonnan ezután hajó viszi őket Kínába. A HOSSZÚ HAJÚ HÖLGYEK márciusi londoni versenyét Jean Burgess kenti versenyzőnő nyerte. A Hair (Haj) képeslap rendezte a különös vetélkedőt, amelynek 189,86 centiméteres hajával Jean kisasszony lett az abszolút győztese. Fotó: MTI / Kabáczy