Képes Újság, 1986. január-június (27. évfolyam, 2-27. szám)
1986-03-22 / 12. szám
HAGYOMÁNYOS MÓDON. A technika fejlődése, az automatizálás nemegyszer „ellopja” egy-egy régi szakma szépségét, így van ez például a sütőiparban, ahol a hosszú sütőlapáttal dolgozó pék a modern automata kemencék mellett gépkezelővé változik. Felvételünk a Csongrád megyei Sütőipari Vállalat szőregi sütőüzemében készült, ahol még hagyományos módszerrel sütik a kenyeret. Szűcs Lajos, Pozsekovits Ferenc és Sebők Mihályné a kis pékség dolgozói naponta 10 mázsányit sütnek a „mindennapiból”, olajtüzelésű, de régi típusú kemencében. Éjszaka kettőkor kezdik a munkát, így reggel már szállíthatják az üzletekbe a keresett szőregi fehér kenyeret. IZRAEL LAKOSAINAK SZÁMA 4,25 millió — közölték Jeruzsálemben tavaly év végén. Az adatok szerint a lakosság többsége (82,5 százalék) zsidó, a többiek muzulmánok, drúzok és keresztények. Az Izrael által megszállt területeken még 1,3 millió palesztin is él. Közülük való ez a fiatal pár is, amely nyájával a Jordán folyó völgyében él. Fotó: MTI Stekovics EGY JÓÉRZÉSŰ ÜZLETEMBERNEK köszönheti életét az a bengáli tigris, amelyet nemrégiben csempésztek Tajvanra, mégpedig azért, hogy megegyék. Az Európában kissé szokatlan fogás egy estélyen került volna terítékre, ha egy helyi üzletember 10 ezer 700 dollárnak megfelelő összegért meg nem váltotta volna a jámbor állat életét. A tajvani belügyminisztérium adatai szerint az utóbbi három évben 21, Indiából vagy Bangladesből becsempészett tigris vált a furcsa étkezési szokás áldozatává. Tajvanon a tigrishúsnak férfiasságot növelő hatást tulajdonítanak . . . Ókori influenzajárvány Az ókori Athén alulmaradását a Spártával vívott háborúban „közönséges” influenzajárvány okozta. Erre az érdekes következtetésre jutott egy amerikai kutatócsoport. Thuküdidész kiváló ókori történész ugyanis részletesen leírta a kór összes tünetét. Eszerint a több tízezer athéni halálát okozó betegség lázzal, köhögésingerrel, hányással, hasmenéssel és a legsúlyosabb esetben eszméletvesztéssel járt. Lényegében ezek a megállapítások segítették hozzá a kutatókat a felfedezéshez, hogy az ókori influenza ugyanaz, mint a mai kor járványos influenza-megbetegedése. Nem anyu... Egy dél-koreai elvált asszonynak nem ítélte meg a bíróság hatéves, mesterséges megtermékenyítéssel született kislányát. A dél-koreai polgári törvénykönyv a gyermeket vagy gyermekeket az apához tartozónak tekinti. A bíróság nem volt tekintettel arra a sajátos körülményre sem, hogy a kislány apja valójában nem vérszerinti szülő, a megtermékenyítést ugyanis bálaz apa beleegyezésével, de idegen férfi spermáival hajtották végre. Kőcipő Horváth József körmendi kőfaragó Európa legnagyobb kőből faragott cipőjén dolgozik szabadidejében. A műkőből készülő óriás bakancs három méter hosszú és két méter magas lesz. A szenvedélyes kőfaragó további tervei: kétszeres nagyságú kőzongora és egy kilenc méteres sebváltó. RITKA MESTERSÉG. A főváros szívében több mint 50 éve készíti a szebbnél szebb ostorokat Kovács Gyula ostornyélkészítő mester. A műhelyben, amelyben 70 évvel ezelőtt édesapja kezdte a díszes ostorok gyártását, ma is a régi szerszámokkal és eszközökkel dolgozik. Fotó: MTI - Wéber Hírböngészde • A Somogy megyei Lábad termelőszövetkezetében a juhászati ágazat, a kedvezőtlen felvásárlási árak miatt tavaly 688 ezer forintos veszteséggel zárta az évet. A téesz vezetői ahelyett, hogy a kényelmesebb megoldást, az ágazat megszüntetését választották volna, a juhászától bérbe adták. Ezer juhot saját dolgozóik kaptak, hatszázat más juhászoknak adtak ki „albérletbe”, így a termelőszövetkezet 820 ezer forint tiszta bevételre számít. A szalmát ingyen adják a bérlőknek, s vállalják az abrak szállítását is, az istállótrágyát pedig a téesz kapja. Remélik, hogy ez az elképzelés is hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezet az idén 5,6 millió forint nyereséget könyvelhessen el. " Még sokat kell aludnunk a mexikói labdarúgó-világbajnokságig, de az első magyar siker máris megszületett. A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat ugyanis futball-labdák gyártására kapott megbízást, amelyeket a VB-n fognak majd használni. Az első magyar bőrgolyókat már útnak indították Simontornyáról. A Mór és vidéke Takarékszövetkezet számára 1985 fennállásának legjobb éve volt. A nemrég nyilvánosságra hozott adatok szerint tavaly a betétállomány elérte a 168 millió forintot. A szövetkezetnek 9330 tagja van, részjegyállományuk eléri a 7 715 000 forintot. Ez egy főre 827 forintot jelent, ami Fejér megyében a legmagasabb, kétszerese a megyei átlagnak. A részjegyek után a szövetkezet 9 százalék kamatot fizet a tagoknak. Fennállásának 125. esztendejét ünnepli a nógrádi szénmedence. A Mátra és a Cserhát találkozásánál fekvő völgyben 1861-ben indult meg a nagyüzemi szénbányászat. Száz év múlva, a 60-as évek elején a 34 működő akna több mint 3 millió tonna szenet adott az országnak. Ezt követően az energiaracionalizálási program részeként — kellően át nem gondolt intézkedések hatására — jelentősen visszaesett a termelés. Csak a múlt évtized végére sikerült újra komoly fellendülést elérni. Jelenleg a négy bányaüzem napi termelése már meghaladja az egymillió tonnát.