Kereskedelmi Értesítő, 1970 (63. évfolyam, 1-33. szám)

1970-01-07 / 1. szám

*■ 1. szám KERESKEDELMI ÉRTESÍTŐ 1970. január 7. — 3 A férőhelyek száma szobánként legfeljebb nyolc lehet. Emeletes elhelyezést alkalmazni nem lehet. Turista szállás B. kategória Azokat a turista szállásokat, amelyek az A. kategóriára előírt feltételeknek nem felelnek meg, a B. kategóriába­­kell besorolni. 2. számú melléklet: Luxus osztályú szálloda Duna Intercontinental Budapest fa.... .I ■ • " ......................................... Keiisiiiények Települési kategóriákba sorolható • nyilt árusítású boltok körének meghatározása (Irányelvek) A nyereségadózásról és a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről, valamint az eszközlekötési járulékról szóló IHM rendeletek módosításaként megjelent 31/1969. (X. 30.) és a 32/1969. (X. 30.) PM. sz. rendeletek szerint, lehetőség van az 500 lélekszám alatti településeken működő nyílt­árusítású üzletekben (vendéglátóipari egységekben) elért árbevétel 1,5%-ának megfelelő mértékű nyereségadó ked­­vezménynek, illetve az eszmei bérleti díjkedvezménynek nagyobb településekre való kiterjesztésére is, ha ez a la­kosság ellátása szempontjából indokolt.­­ Az illetékes tanácsi szervek a kedvezőbb elbírálási fel­tételek megadásánál a következő szempontokra lehetnek figyelemmel . Az 500, illetőleg a 3000 lélekszám alatti települési kate­gória nem azonosítandó a közigazgatási határokkal meg­jelölt település nagyságokkal. Ide sorolhatók: 1 — az egymástól távol eső, elszórt csoportokban elhe­lyezkedő házakból álló falvak, városok, azon település ré­szein működő egységek, ahol a nagyobb centrumtól való távolság miatt külön boltegység üzemeltetése szükséges, de a nyíltárusítású üzlet közelében élő lakosok száma a m­egjelölt határ alatt van; , — városok, falvak külterületén, illetve a tanyai tele­püléseken üzemelő boltok akkor is, ha a körzetében levő lakosság közigazgatásilag a faluhoz (városhoz) tartozik; — az állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövet- tkezetek telepein üzemelő napszakos nyíltárusítású boltok;­­ figyelembe vehetők az útviszonyok is, amelyek jelen­tősen befolyásolhatják a bolt gazdálkodását, különösen ott, ahol a lakosság napi cikkekkel való ellátása érdeké­ben szükséges, vagy indokolt a bolt üzemeltetése, azonban a kedvezőtlen időjárás miatt járhatatlanná váló közle­kedési utak az áruellátás folyamatosságát akadályozzák. (Ezeknek a boltoknak nagyobb készletekkel kell rendel­kezniük, amelyek növelik az üzemeltetés költségeit) . . — az olyan településeken levő­ boltok, amelyek gazdál­kodása külső objektív körülmények miatt kedvezőtlen, így különösen, ha az alacsony forgalom következtében az áruk forgási sebessége lassú, de az üzemeltetés ellátási szem­pontból indokolt;­­ az alacsony bolti egy főre jutó értékesítés fokozására nincs lehetőség. (Pl. egyszemélyes boltok.). — ha a nyíltárusítású üzlet üzemelését a tanács regio­nális fejlesztési, idegenforgalmi, stb. szempontokból szük­ségesnek tartja, azonban a kapacitás kihasználtsága az idényszerű működés miatt csak részben biztosítható. Külön bírálhatók el a nem kizárólag helyi lakosság el­látását szolgáló idegenforgalmi területeken, üdülőtelepe­ken, kirándulóhelyeken, turistaházakban üzemelő nyílt­árusítású üzletek és vendéglátóipari egységek. (Pl. közle­kedési utak mentén, lakott helyektől távol eső kiránduló­­helyeken, stb.). Az illetékes adóhatóságokat a PM­ Bevételi Főigazga­tóság a fentiekről a 3446/1969. Főig. számú leiratban tájé­koztatta. Közgazdasági Főosztály Közérdekű közlemények Hűtést igénylő élelmiszerek tárolása I. A hűtést igénylő élelmiszerek tárolási irányelvei Az élelmiszerfogyasztás szerkezeteiben napjainkban jelentős változások mennek végbe. A mennyiségben is növekvő fogyasztói kereslet mindinkább a biológiailag értékesebb élelmiszerek felé fordul. Csökken a magas szénhidrát tartalmú és egyéb kalóriadús élelmiszerek fo­gyasztása, ezzel párhuzamosan növekszik az állati fehér­jék iránti kereslet. Az életszínvonal emelkedése, a munkakörülmények javulása, valamint az állati eredetű fehérjehordozók ter­melésének növekedése ezt a tendenciát a jövőben még erőteljesebben fokozni fogja. A belkereskedelem feladatait a jövőben is a lakosság megfelelő minőségű élelmiszerekkel való ellátásának kö­­­ezettsége és felelőssége szabja meg. A gyorsan romló élelmiszerek minőségi színvonalának,­ korszerűségének biztosítása csak úgy érhető el, ha az megfelelő minőségű termékek előállítása után az értéke­sítés területén az áruk jellegének megfelelő tárolási körülmények teremtődnek. A kiskereskedelemi vállala­tok és szövetkezetek az elmúlt 10 évben jelentős erő­feszítéseket tettek a bolti hűtőbútorok fejlesztése érde­kében, azonban a hűtőkapacitás hiányának felszámolá­sára az előrehaladás üteme nem kielégítő. A gyorsan romló élelmiszerek egyre növekvő árufor­galma feltétlenül megkívánja, hogy a kiskereskedelmi boltok a hűtést igénylő élelmiszerekből is olyan készletet és választékot tartsanak, amely a fogyasztói igényeknek megfelel és a folyamatos értékesítést biztosítja. A fenti célkitűzés érdekében szükséges, hogy a kiske­reskedelmi vállalatok és szövetkezetek a hűtőbútor állo­mányukat olyan ütemben fejlesszék, hogy a gyorsuló áru­forgalom mellett a szakszerű, higiénikus tárolási követel­mények biztosítva legyenek. A hűtőkapacitás felmérése és fejlesztésének tervezése során az alábbi tárolási irány-normatívák figyelembe vé­telét javasoljuk: 1 m3 + C°-os hűtőtérben tárolható áruk mennyisége­ (rekesz nélkül) 230 lit. Tejfel, ízesített, savanyított tejes italok papír vagy műanyag pohárban (rekesszel együtt) H0 lit. Tejszín, ízesített, savanyított készítmények 0,2—0,25 literes palackban (rekesz nélkül) 220 lit. Túrók, gyűjtőcsomagolással együtt 380 kg Vaj, gyűjtőcsomagolással együtt 450 kg Kannatej 300 lit. Polipack csomagolású tej (rekesszel együtt) 350 lit. Palackos tej 1 literes (rekesz nélkül) 280 lit. Palackos tej 0,5 literes (rekesz nélkül) 260 lit. Palackos tej 0,2—0,25 literes

Next