Kereskedelmi Értesítő, 1970 (63. évfolyam, 1-33. szám)
1970-01-07 / 1. szám
*■ 1. szám KERESKEDELMI ÉRTESÍTŐ 1970. január 7. — 3 A férőhelyek száma szobánként legfeljebb nyolc lehet. Emeletes elhelyezést alkalmazni nem lehet. Turista szállás B. kategória Azokat a turista szállásokat, amelyek az A. kategóriára előírt feltételeknek nem felelnek meg, a B. kategóriábakell besorolni. 2. számú melléklet: Luxus osztályú szálloda Duna Intercontinental Budapest fa.... .I ■ • " ......................................... Keiisiiiények Települési kategóriákba sorolható • nyilt árusítású boltok körének meghatározása (Irányelvek) A nyereségadózásról és a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről, valamint az eszközlekötési járulékról szóló IHM rendeletek módosításaként megjelent 31/1969. (X. 30.) és a 32/1969. (X. 30.) PM. sz. rendeletek szerint, lehetőség van az 500 lélekszám alatti településeken működő nyíltárusítású üzletekben (vendéglátóipari egységekben) elért árbevétel 1,5%-ának megfelelő mértékű nyereségadó kedvezménynek, illetve az eszmei bérleti díjkedvezménynek nagyobb településekre való kiterjesztésére is, ha ez a lakosság ellátása szempontjából indokolt. Az illetékes tanácsi szervek a kedvezőbb elbírálási feltételek megadásánál a következő szempontokra lehetnek figyelemmel . Az 500, illetőleg a 3000 lélekszám alatti települési kategória nem azonosítandó a közigazgatási határokkal megjelölt település nagyságokkal. Ide sorolhatók: 1 — az egymástól távol eső, elszórt csoportokban elhelyezkedő házakból álló falvak, városok, azon település részein működő egységek, ahol a nagyobb centrumtól való távolság miatt külön boltegység üzemeltetése szükséges, de a nyíltárusítású üzlet közelében élő lakosok száma a megjelölt határ alatt van; , — városok, falvak külterületén, illetve a tanyai településeken üzemelő boltok akkor is, ha a körzetében levő lakosság közigazgatásilag a faluhoz (városhoz) tartozik; — az állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövet- tkezetek telepein üzemelő napszakos nyíltárusítású boltok; figyelembe vehetők az útviszonyok is, amelyek jelentősen befolyásolhatják a bolt gazdálkodását, különösen ott, ahol a lakosság napi cikkekkel való ellátása érdekében szükséges, vagy indokolt a bolt üzemeltetése, azonban a kedvezőtlen időjárás miatt járhatatlanná váló közlekedési utak az áruellátás folyamatosságát akadályozzák. (Ezeknek a boltoknak nagyobb készletekkel kell rendelkezniük, amelyek növelik az üzemeltetés költségeit) . . — az olyan településeken levő boltok, amelyek gazdálkodása külső objektív körülmények miatt kedvezőtlen, így különösen, ha az alacsony forgalom következtében az áruk forgási sebessége lassú, de az üzemeltetés ellátási szempontból indokolt; az alacsony bolti egy főre jutó értékesítés fokozására nincs lehetőség. (Pl. egyszemélyes boltok.). — ha a nyíltárusítású üzlet üzemelését a tanács regionális fejlesztési, idegenforgalmi, stb. szempontokból szükségesnek tartja, azonban a kapacitás kihasználtsága az idényszerű működés miatt csak részben biztosítható. Külön bírálhatók el a nem kizárólag helyi lakosság ellátását szolgáló idegenforgalmi területeken, üdülőtelepeken, kirándulóhelyeken, turistaházakban üzemelő nyíltárusítású üzletek és vendéglátóipari egységek. (Pl. közlekedési utak mentén, lakott helyektől távol eső kirándulóhelyeken, stb.). Az illetékes adóhatóságokat a PM Bevételi Főigazgatóság a fentiekről a 3446/1969. Főig. számú leiratban tájékoztatta. Közgazdasági Főosztály Közérdekű közlemények Hűtést igénylő élelmiszerek tárolása I. A hűtést igénylő élelmiszerek tárolási irányelvei Az élelmiszerfogyasztás szerkezeteiben napjainkban jelentős változások mennek végbe. A mennyiségben is növekvő fogyasztói kereslet mindinkább a biológiailag értékesebb élelmiszerek felé fordul. Csökken a magas szénhidrát tartalmú és egyéb kalóriadús élelmiszerek fogyasztása, ezzel párhuzamosan növekszik az állati fehérjék iránti kereslet. Az életszínvonal emelkedése, a munkakörülmények javulása, valamint az állati eredetű fehérjehordozók termelésének növekedése ezt a tendenciát a jövőben még erőteljesebben fokozni fogja. A belkereskedelem feladatait a jövőben is a lakosság megfelelő minőségű élelmiszerekkel való ellátásának köezettsége és felelőssége szabja meg. A gyorsan romló élelmiszerek minőségi színvonalának, korszerűségének biztosítása csak úgy érhető el, ha az megfelelő minőségű termékek előállítása után az értékesítés területén az áruk jellegének megfelelő tárolási körülmények teremtődnek. A kiskereskedelemi vállalatok és szövetkezetek az elmúlt 10 évben jelentős erőfeszítéseket tettek a bolti hűtőbútorok fejlesztése érdekében, azonban a hűtőkapacitás hiányának felszámolására az előrehaladás üteme nem kielégítő. A gyorsan romló élelmiszerek egyre növekvő áruforgalma feltétlenül megkívánja, hogy a kiskereskedelmi boltok a hűtést igénylő élelmiszerekből is olyan készletet és választékot tartsanak, amely a fogyasztói igényeknek megfelel és a folyamatos értékesítést biztosítja. A fenti célkitűzés érdekében szükséges, hogy a kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek a hűtőbútor állományukat olyan ütemben fejlesszék, hogy a gyorsuló áruforgalom mellett a szakszerű, higiénikus tárolási követelmények biztosítva legyenek. A hűtőkapacitás felmérése és fejlesztésének tervezése során az alábbi tárolási irány-normatívák figyelembe vételét javasoljuk: 1 m3 + C°-os hűtőtérben tárolható áruk mennyisége (rekesz nélkül) 230 lit. Tejfel, ízesített, savanyított tejes italok papír vagy műanyag pohárban (rekesszel együtt) H0 lit. Tejszín, ízesített, savanyított készítmények 0,2—0,25 literes palackban (rekesz nélkül) 220 lit. Túrók, gyűjtőcsomagolással együtt 380 kg Vaj, gyűjtőcsomagolással együtt 450 kg Kannatej 300 lit. Polipack csomagolású tej (rekesszel együtt) 350 lit. Palackos tej 1 literes (rekesz nélkül) 280 lit. Palackos tej 0,5 literes (rekesz nélkül) 260 lit. Palackos tej 0,2—0,25 literes