Kereskedelmi Értesítő, 1979 (72. évfolyam, 1-40. szám)

1979-01-15 / 1. szám

2 alkalmából a „Kiváló újító” kitüntetésre 1979.­* február hó 10-ig kell a felterjesztést megküldeni. A felterjesztés feltételeit a Kereskedelmi Érte­sítő 1978. évi 22. száma tartalmazza. Kereskedelemfejlesztési és Szervezési Főosztály 1. szám KERESKEDELMI ÉRTESÍTŐ Az Országos Anyag- és Árhivatal 116/1978. (AT.1­43.) AH számú­­ közleménye a szocialista szektorban a virágárak képzésénél a tisztességtelen haszon keletkezésének egyes eseteiről A szocialista szektorba tartozó virágtermelők, és forgalmazók részére az egységes virágárképzés és árkialakítás biztosítása, a helyes árpolitikai gya­korlat kialakítása, továbbá a tisztességtelen haszon keletkezése egyes eseteinek elkerülése érdekében a következőkre hívjuk fel a figyelmet. I. Az 1022/1973. (VI. 27.) Mt számú határozat alap­ján nem tisztességtelen a haszon­, feltéve, hogy az Mt kat. 4. pontja szerinti tisztességtelen módszer nem forog fenn — ha a gazdálkodó szervezet az 1. Termelői árak kialakításának (differenciálá­sának) irányelveit és módszerét az éves ártervben rögzíti. Az éves árterv tartamazza az éves árbevételt és a termelés, illetve az értékesítés virágfajtánkénti és minőségi osztályonkénti éves átlagárát. A tényleges árbevétel és az átlagárak az össze­tétel, az idényárak, ill. a piaci helyzet alakulásától függően változtathatók, de a tervezettől való el­térést indokolni kell. A termelői ár szabad árformába tartozik, tehát a piaci viszonyoktól függően, a nyereség mértéke időszakonként a számított önköltségtől változó eltérést mutathat.­­ Árellenőrzés céljára a szocialista szektorba tar­tozó termelő évenként önköltségszámítást végez, mely alapján az éves átlagos önköltség megállapít­ható ill. ellenőrizhető. 2. Fogyasztói árak kialakításának (differenciá­lásának) irányelveit és módszereit az éves árterv­ben rögzíti. A fogyasztói árak a tényleges beszer­zési ár és a kereskedelmi haszonkulcs együttes összegéből adódnak. A 3/1971. (XII. 30.) AH sz. rendelkezéssel mó­dosítottal 1/1967. (XI. 46.) AH sz. utasítás a virá­gokra és dísznövényekre, az 50%-os együttes irány­haszonkulcsot; a nagykereskedelmi tevékenység­re a fogyasztói ár 15°/0-ában, a kiskereskedelmi te­vékenységre a fogyasztói ár 35%-ában határozta meg. A virág és dísznövény termelés egyéb termé­keinek (92—47 és 92—46) 26%-os az együttes irányhaszonkulcsa; a fogyasztói ár 7%-ában a nagykereskedelmi és a fogyasztói ár 19%-ában a kiskereskedelmi tevékenységre került megosztás­ra. A nagykereskedelmi árrés a termelői átadás helyétől a nagykereskedelmi vállalat raktáráig, illetve a kiskereskedelmi boltig az áru tárolásá­val, értékesítésével kapcsolatban felmerülő költ­ségeket és ezen tevékenységek nyereségét, a kis­kereskedelmi árrés a bolti tevékenység során fel­merülő szokásos költségeket (csomagolás, áruvesz­teség stb.) és nyereséget fedezi. A virágok és dísznövények értékesítésénél az együttes haszonkulcs felszámítására csak a nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet együttesen foly­tató virágkereskedelem jogosult. Ha az áru útjá­ba több kereskedelmi szerv iktatód­ik közbe, ez önmagában nem eredményezheti az ár emelkedé­sét, ilyen esetben az árrésen osztozni kell. A termelő saját üzlethálózatában a saját terme­lésű világnál az együttes kereskedelmi haszon­kulccsal képzett fogyasztói árat érvényesítheti. A kereskedelmi irányhaszonkulcsot meghaladó nagyobb haszonkulcs indokoltságát számításokkal kell alátámasztani és az évközi eltérítéseket , a vál­lalati árpolitikában írásban kell rögzíteni. A kereskedelmi haszonkulcsot áru és árucsopor­tonként differenciálni lehet, de öszességében az éves­ árpolitikában rögzített nivellálást kell bizto­sítani. Az árpolitikai terv készítésénél kívánatos figye­lembe venni azt az elvárást, miszerint az úgyne­vezett kiemelt napokon (pl. kegyeletnap, nőnap, anyák napja, ballagások) a keresettebb virágok árai az elmúlt évhez képest alapos indokok nélkül ne emelkedjenek. II. 1. Ipari termékeknek minősülő (ITJ besorolás alá tartozó) termékek gyártása (előállítása) pl. pa­pírvirág, művirág, drótváz, kenzántű, kápa esetén a vonatkozó iparágra érvényes árszabályozó rendel­kezések figyelembevételével kell a termelői ár kialakítását dokumentáló árverési költségkalkulá­ciót elkészíteni. 2. A koszorú (csokor) stb. készítése esetén a felhasznált anyagok (virág, dísznövény, koszorú­alap, stb.) fogyasztói á­ron vehetők figyelembe. Eb­ben az esetben a munkadíjra a kereskedelmi ha­szonkulcs nyújt fedezetet, tehát külön díj nem szá­mítható fel.

Next