Kereskedelmi Szakoktatás, 1938. szeptember – 1939. augusztus (46. évfolyam, 1-12. szám)

1938-09-30 / 1. szám

XLVI. évf. Kereskedelmi Szakoktatás 1* 3 hát s­ő alatta válik orvosképzésünk európai hírűvé. Sokat tett a művé­szetekért is. A Zeneakadémia az ő alkotása s az ő érdeme, hogy Liszt vállalta ennek a fontos intézetnek az igazgatói tisztjét. Ő teremtette meg a festészeti mesteriskolát Benczúrral az élén és neki köszönhető, hogy hazánkban a százados pusztulás után még gyéren fennmaradt mű­emlékekről intézményesen gondoskodás történt. Trefort minden munkájával, szívének minden dobbanásával a magyar ügyet és főként a magyar művelődés ügyét szolgálta. Neve össze­forrt a magyar közoktatás történetével, s vajúdó problémáink közepette úgy érezzük, hogy szelleme ma is mindenütt ott lebeg, ahol nemzetünk neveléséről, jövőjéről van szó. — Áldott legyen emléke! A tanítás módszere és a tanulmányi felügyelet, írta : Horn József dr. A tanulmányi felügyelet új rendje nemcsak a tanügyi közigazgatás részére vetett fel új kérdéseket, hanem a tanulmányi felügyelők számára is. Ilyen kérdés pl., hogy a szakfelügyelet mai rendje mellett mily feladat­­ vár az általános tanulmányi felügyelőre? Az nem vitás, hogy az 1935: VI. tc. végrehajtása tárgyában ki­adott utasítás ama rendelkezései, amelyek az iskola elhelyezésének, külső és belső rendjének, igazgatásának, a tanári testület összhangjának stb. ellenőrzésére vonatkoznak, az általános tanulmányi felügyelőt ille­tik. Vitás lehet ellenben, hogy az egyes tanárok oktató-nevelő mun­kájának ellenőrzésében és irányításában mi a szakfelügyelő és mi az ál­talános tanulmányi felügyelő sajátos feladata. E tekintetben többféle elgondolás lehetséges. Vannak, akik a szakfelügyelőnek kiegészítő sze­repet szánnak, s közreműködését csak annyiban tartják kívánatosnak, amennyiben azt az általános tanulmányi felügyelő jelentése alapján a kir. főigazgató szükségesnek látja. Ezt a felfogást a vidéki iskolákat illetően, ahol a felügyelet gyakorlása az államnak költséget okoz, anyagi szempontok is támogatják. Lehetséges továbbá olyan elgondolás is, hogy az egyes tanárok irányítása és ellenőrzése tekintetében az általános tanulmányi felügyelő szerepe kiegészítő természetű : a szaktanár ellen­őrzése elsősorban a szakfelügyelő feladata. A fővárosban, ahol a szak­­felügyelők kiküldésének nincsenek költségvetési korlátjai, ez az elgon­dolás gyakorlatilag is könnyen keresztülvihető. Az általános tanulmányi felügyelő és a szakfelügyelők szoros és harmonikus együttműködése esetén az említett elgondolások bármelyikének megvalósítása kielégítő eredményre vezethet. Ideális helyzetet azonban — szerény véleményünk szerint — csak az olyan együttműködés jelent, amelynek keretében az általános tanulmányi felügyelő és a szakfelügyelő hivatásuk egyenlően intenzív gyakorlása mellett sem teszik egymást feleslegessé, hanem mind­egyik a maga sajátos feladatát végzi és így egymás működését harmo­nikusan kiegészítik. Ez a sajátos feladat a szakfelügyelők részére önként

Next