KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1893
2. füzet - Melyik az igazi tudomány? II. értekezés. Vallás és Philosophia. Dr. Brassai Sámuel
KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXVIII. évf. Mártius—Április, 1893. 2-ik füzet. Melyik az igazi tudomány? II. értekezés. Vallás és Phosopithia. Hogy közbeszőtt magyarázatok nélkül érthető legyen, a mit mondani szándékszom, kénytelen vagyok arra a 12 pontra hivatkozni, a melyet a K. Magvető XXII. évf. 6. füzetében „Melyik az igazi tudomány" czímű czikkben tettem közzé. Mindazáltal, nem tehetvén fel, hogy minden hallgatómnak eleven emlékezetében forogjon az idézett czikk, szabadjon ismételni pár pontot kivonatban. 4. Az énnek más szóval: lelkünknek azt a hatóságát, melynél fogva akár testünk, akár a külvilág működésében változást bir okozni akaratnak nevezem; felteszem, hogy más mindenki. 6. Az a mi változást, illetőleg mozgást, idéz elő, erőnek nevezzük. Az akarat tehát erő. 8. 9. De erek a testi érzelmek, vágyak, indulatok, szenvedélyek is, amelyek mind egymással mind az akarattal számtalanszor küzdenek s a győzelem eredménye a cselekvény, és jelesen az akarat és a testi erők közti küzdelemben, ha az akarat győz, eredménye erkölcsi cselekmény, sőt határozottabban mondva : erkölcsileg jó cselekvény. 10. A mondott küzdelem: erény (Virtus) még akkor is, ha egy vagy más okból nem végződik az akarat diadalával. Az idézett helyen s másutt is nyilvánított nézeteim összege oly gúlát alkot, amely erős, mint a „Sión hegye!" Alapja az, hogy öntudatunk magát és testét és mindkettőjük erejeit teljes bizonysággal ismeri. Tetőpontja: az akarat és testi erők közti küzdelem. De már most az a kérdés, hogy „mi haszna ennek a gúlának?" Mert nem ismerek fontosabb közmondást ennél: „Nisi utile est quod facimus, stulta est gloria." x) Aztán az is meg van írva. Ha nincs haszna amit mivelünk, hiába dicsekszünk vele. Phaedrus III. 17.