KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1999
3-4. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Gaal György: Kétszáz éve született Gyergyai Ferenc
648-an, Wendler Frigyesre 92-en, Dobokai Ferencre 17-en adták szavazatukat.248-an királybírót választottak. A jobb hangzásért azonban ezt a tisztséget most főbíróiként említették. (Korábban a főbíró a polgármester volt!). A hét jelölt közül 428 szavazattal Gyergyai került ki győztesen 20. 21-én a rendőrkapitányt választották meg Minorich Károly személyében, majd a tanácsosok s más tisztségviselők kijelölésére is sor került. Végül június 14-én a városi képviselőtestület 127 tagjáról voksoltak. Az új tisztikart és képviselőtestületet az 1848/XXIII. törvénycikk előírásai szerint június 28-án iktatták be ünnepélyesen. Pataki polgármester beszédében rámutatott, hogy 12 évi nélkülözés után tér vissza az alkotmányos rend.26 A városi közigazgatás második emberére, a királybíróra ekkoriban „a város magánjogai, kiváltságai, pénztára és jószágai" felügyelete tartozott. 1846-ig a városi rendőrség igazgatását is ő végezte, de akkor létesítettek egy külön rendőrigazgatói (főkapitányi) tisztséget.27 A jogvégzett Gyergyai a maga közel négy évtizedes tapasztalataival kétségtelenül a legmegfelelőbb polgár lehetett e pozícióra. Szakértelmével azonban nem sokáig állhatott a város rendelkezésére. Ugyanis az uralkodó elrendelte a külön erdélyi országgyűlés összehívását, s tiltakozásul Kemény kancellár, majd Mikó gubernátor is lemondott 1861 novemberében. Még e hónap folyamán a választott magyar közigazgatási vezetők sorra benyújtották lemondásukat.28 Kolozsvárt Pataki polgármester és Gyergyai királybíró is távozott székéből. Az utóbbi nyugdíjaztatását kérte. Az új tisztviselőket egyszerűen kinevezték: polgármesteri megbízatást ismét Wendler Frigyes kapott, az ideiglenes királybíró Schwarz Károly lett. Ezzel lezárult Gyergyai tisztviselői pályafutása. A muzsikus, szerkesztő, közéleti férfiú Gyergyai Kolozsvárnak nem csak vezető tisztségviselője, hanem sokoldalú értelmiségije, sőt csodált muzsikusa is volt. A reformmozgalom kolozsvári támogatói közé tartozott. Ott volt a Kolozsvári Casino alapítói és megszervezői közt 1833-ban. A januári közgyűlésen a választmány jegyzői tisztségére méltatták. Úgyhogy ő szerkesztette meg a kaszinó első szabályzatát és 226 „részvényesének" jegyzékét.29 Az ideiglenesen gróf Rhédey Ádám Belső-Közép utcai házában megnyílt kaszinó szabályzata leszögezi: „A Casino mívelt férfijak egyesülete, hova minden érdemes gondolkozású és magaviseletű férfi befogadtatik". Működtetnek könyvtárat, játéktermet és éttermet. Az 1830-as és 1840-es években a kaszinóra jelentős szerep hárul a művelődési mozgalmak pártolásában, a reformeszmék terjesztésében. Gyergyai a forradalomig a kaszinó tagja, 1842-ben ismét jegyzővé választják. Az 1850-es évek névsoraiban nem szerepel. A kaszinó számos sajtóterméket rendelt meg, fővárosi és külföldi lapokat járatott. Mi több, lap alapítását kezdeményezte, támogatásával indult meg a Vasárnapi Újság 1834 tavaszán Brassai Sámuel szerkesztésében. Több kolozsvári lapot felkaroltak. Gyergyai évtizedeken át részt vett Kolozsvár sajtóéletében, bár konkrét tevékenységének kevés nyoma maradt. Úgy tűnik, ha írt is cikkeket, azokat nem jegyezte nevével, s így egyelőre nem azonosíthatók. Életrajzai szerint az 1840-es években tagja volt az Erdélyi Híradó szerkesztője-