KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1999
3-4. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Gaal György: Kétszáz éve született Gyergyai Ferenc
gének. A lapban nincs utalás erre. A Híradó Nemzeti Társalkodó című melléklapja 1838-as és 1839-es évfolyama is a munkatársak közé sorolja Gyergyait, bár neve sehol a laptestben aláíróként nem található. Van azonban e korszaknak egy alig ismert sajtóterméke, melynek címlapján ténylegesen ott szerepel Gyergyai Ferenc neve is. Ez az első magyar nyelvű szórakoztató kalendárium Erdélyben. A Tilsch János és Fia cég indította 1838-ban, címe: Erdélyi Házi-segéd. Kalendárium 1839 esztendőre. Mindössze négy évfolyama jelent meg.50 Az elsőn és az utolsón nincs feltüntetve a szerkesztő neve. Az 1840-re és 1841-re kiadott kötetben viszont feltüntetik. Szerkeszti ifj. Gyergyai Ferenc. Mindegyik kötet három „osztályból" (részből) áll. Az első a tulajdonképpeni naptár, a harmadik Erdély és Magyarország tiszti névtára. A középső rész érdekesebb: „Közhasznú ismeretek és mulattató dolgok". Az 1840-es kötetben csillagászati és természettudományi ismeretterjesztő írásokat, az erdélyi fejedelmek névsorát, az 1838-as év európai történelmének eseményeit, az európai uralkodók „statisztikáját" olvashatjuk. Van jogi, orvosi és gazdasági tanácsadás. Néhány elbeszélés, novella, vers és anekdota képviseli az irodalmat. Olyan, akkoriban „kortárs" költők verseit találjuk itt, mint Czuczor, Bajza, Kriza, Vörösmarty. E részt a „tabellák" zárják a postai díjakkal, kamatszámítási, család-bérezési útmutatóval, s itt a vásárok lajstroma is. A Nemzeti Társalkodó 1840 végén ismerteti az Erdélyi Házi-segéd harmadik, 1841-es kötetét, s megállapítja: „A Házi-segéd mostani föllépésének módját, készületeit, terveit s irányát tekintve előlegesen meg kell vallanunk, hogy nem maradt el testvéreitől, sőt némileg azokat felül is múlta. Szerkesztő és kiadók a fejlődő idő szükségeit mind jobban-jobban átértve, a közvélemény s egyes érzelmek nyilatkozatai által okulva, úgy látszik, naponként közelednek lényeges javításokkal azon eszmék valósításához, melyeket három év előtt magoknak kitűztek, s melyeket egy enciklopédiai kalendáriumnak, ha nevének s céljának meg akar felelni, szükségképp létesíteni kell". 31 Az önkényuralom korában az 1849-1852 között megjelenő Makoldy Sámuel szerkesztette Kolozsvári Lappal indul a város sajtóélete.32 Pár hónap múltával Berde Áron unitárius kollégiumi tanár veszi kezébe a kezdeményezést, s 1852 októberében egy Hetilap című „gazdászati, műipari és kereskedelmi folyóirat" megjelentetésére kap engedélyt.33 Ez 1855 márciusáig Erdély egyetlen magyar lapja, utóbb hetente két számmal is jelentkezik. Az 1853-as évfolyam 31. számában közlik a munkatársak jegyzékét, Gyergyai Ferenc neve is szerepel. Aláírására egyetlen cikk végén sem találtunk. Nevét az 1854-es évfolyam 99. számában A magyar irodalom Erdélyben című összeállítás említi: lapok munkatársa, és fordít is. Egy évi szünet után, 1856 márciusában Berde Áron és Vida Károly indít újabb lapot Kolozsvári Közlöny címmel. Majd a két szerkesztő összekülönbözése után Berde 1856. október 1-én újra indítja a Kolozsvári Közlönyt, s ennek Előfizetési felhívásában a héttagú szerkesztőséget: Dózsa Dániel, Fekete Mihály, Gyergyai Ferenc, Halmágyi Sándor, Kócsi Károly, Kriza János, Vass József. Úgy tűnik, hogy egy ideig Gyergyai valóban kapcsolódott e hetente megjelenő, gróf Mikó Imre szócsövének számító laphoz. Mi ennek csak két bizonyítékát találtuk. Az 1856. november 22-i szám Könyvismertetés rovatában Gyergyai a Magyar nyelvészet című folyóirat II. év-