KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1999
3-4. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Gaal György: Kétszáz éve született Gyergyai Ferenc
folyamának 1. füzetét mutatja be. 1857. április 9-én arról értesülünk, hogy gróf Lázár Kálmán egy történelmi beszédre tíz arany pályadíjat tűzött ki. A háromtagú bírálóbizottságot Gyergyai Ferenc, Kriza János és Dózsa Dániel alkotják. Június 28-án közlik, hogy négy pályamű érkezett be. Július 14-én már a díjazott művet is megnevezik, Halmágyi Sándor Laphiráját. Valószínű, hogy Gyergyai ezekben a lapokban leginkább fordításokkal szerepelt. Szépirodalmat és tudománynépszerűsítő írásokat is tolmácsolt vagy átdolgozott. Ezek végén akkoriban ritkán tüntették fel az átültető nevét. Gyakran még kötetek esetében sem nyomtatták ki a fordítót. Példát erre Gyergyai esetében is találunk. Csak Szinnyei Józsefnek köszönhetően tudjuk 34, hogy A Graefenbergi Vízgyógyintézet és Priesznitzi (!) gyógymód körülményes leírása minden betegek számára, kik Graefenbergbe menni vagy a gyógyítást otthon végbe vinni szándékoznak című „Munde Károly után" tolmácsolt kötetnek Gyergyai a fordítója. Pedig még A fordító figyelmeztetése is ott olvasható a kötet élén, persze aláírás nélkül, 1837. október 1-i keltezéssel. A Barra Gábor kolozsvári nyomdájából kikerült 229 lapos csinos kis könyv még egy függeléket is tartalmaz a lovak betegségeinek gyógyításáról. Van Gyergyainak egy szintén 1837-ből származó regényfordítása is, erre már kiírta nevét. A Tilsch és Fia kolozsvári könyvkiadó Külföldi Regénytár című sorozatának II. kötetében jelent meg az egykor népszerű svájci német író, Johann Steinrich Zschokke Frock Jonathan című 115 lapos kisregénye.35 Meglepő, hogy a Világirodalmi Lexikon 18. kötete (1995) nem is tud e regény Gyergyaitől származó magyar tolmácsolásáról. Fordítói munkásságával Gyergyai a hazai zenetörténetbe is beírta nevét. De nem csak szövegkönyv-fordító, hanem tehetséges muzsikus volt. Az 1819-től Kolozsvárt tevékenykedő zenetanár, Ruzitska György köréhez tartozott, feltehetően tőle is vett órákat. Mikor a Musikai Egyesületet 1837-ben Ruzitska konzervatóriummá szervezte át, ennek egyik oszlopos tagja lett Gyergyai. Jól iskolázott, selymes magas tenor hangja már a 20-as években feltűnt. Az akkor még fiatalember néhányszor a kolozsvári színtársulat operaelőadásain is fellépett. A Fogoly című dalműben 1822 decemberében szerepelt nagy sikerrel. Úgyhogy amikor 1825 májusában a száműzött Dom Miguel de Braganca portugál királyi herceg pár napot Kolozsvárt töltött, s tiszteletére a színház előadta Carl Maria von Weber Bűvös vadászát, maga Jósika János kormányszéki ülnök kérte, hogy a tenor szólamú Max szerepét Gyergyai énekelje. „Valamint szép és kellemes énekével, úgy művészi játszásával is köztetszést nyert, s zajos tapsok közt többször is kihívatott" - olvashatjuk a Budapesti Közlöny megemlékezésében.36 Két évvel később, 1827 februárjában A sevillai borbély Almavivájában aratott sikert.37 Akkoriban a színtársulat tagjai közt nem akadt hozzá mérhető tenorista. Az 1840-es években már csak oratóriumokban lépett fel. A Konzervatórium részére lefordította Haydn két nagy oratóriumát, a Teremtést és az Évszakokat 38. Rossini Stabat Materét, Mendelssohn-Bartholdy Paulusát. A színház kérésére Donizetti Belisárját ültette át magyar nyelvre. Ennek bemutatója 1842. május 4-én volt. A Teremtés Ruzitska vezényelte első két magyar előadásáról így számol be az Erdélyi Híradó: „Április 5-kén a kolozsvári conservatorium ál-