Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 1. A-L (Budapest, 1940)
Cs
Csapodi Csaba dr. 168 Csatth Béla szerészi okl.-et. 1934-ben vette feleségül Elemy Sándor szegedi táblai tanácselnök leányát, Alicét. 1938 óta Szentesen gyógyszertártulajdonos. Szentes város társadalmának köztiszteletben álló tagja. Tart. tüzérhadnagy. Több társadalmi és kulturegyesületnek tagja. A német nyelvet is beszéli. L. : Szentes, Lord Rothermere-u. 27. T. : Szentes, 219. Csapodi Csaba dr., fejéregyházi, a Magyar Nemzeti Múzeum orsz. történeti múzeumának tisztviselője. Szül.: Bp., 1910 szept. 28., r. k. Apja : I. Cs. István dr., egyet. c. rk. tanár, szemorvos, anyja: nemes Állaga Vilma. A piarista gimn. elvégzése után egyet, hallgató, bölcsészdoktori okt.-t nyert, azonkívül 1933— 34-ben ösztöndíjas a bécsi gr. Klebelsberg magyar Történetkutató Intézetben. 1934—1939-ig a Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchenyi Könyvtárában teljesített szolgálatot. 1939 okt. 10 óta a történeti osztályon dolgozik. Több műve jelent meg, a könyvtártudomány stb. köréből. Rádióelőadásai népszerűek. Latin, német és angol nyelvismerettel rendelkezik. L., Bp., VIII., József u. 9. Csapody József dr. áll. felsőkeresk. isk. tanár. Szül. : Kőszeg, 1899 szept. 25., r. k. Apja: Cs. Kálmán, Kőszeg város ny. főpénztárosa, anyja: dolinai Mérnyi Julianna. Atyai nagybátyja : néhai dr. Cs. István egy. nyilv. r. tanár, a hires szemészprofesszor. Középiskoláit a kőszegi bencés főgimn.-ban végezte és érettségi után a bp.-i Tud. Egy. bölcsészeti fakultásán tanári okl.-et nyert, ugyanott avatták bölcsésztudorrá is. 18 éves korában a soproni 18. honv. gy.-ezredhez vonult be, 1917-ben és 11 hónapon keresztül küzdött a román, olasz és francia frontokon. Részt vett az 1919. évi kőszegi ellenforradalomban, majd a kommunisták börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélték. A Nemz. Hadsereg megalakulása idején Kőszegen teljesített szolgálatot. Tanári pályáját a bp.-i gyakorló főgimn.-ban kezdte meg, mint ösztöndíjas tanár. 1923-ban nevezték ki a soproni áll. felsőkeresk. iskolába tanárnak és azóta is ott teljesíti hivatását. Irodalmi tevékenysége nemcsak cikkekben és tanulmányokban merül ki, hanem két önálló műve is megjelent: „Somogy vm. gazdasági földrajza" és „Kőszeg város hadtörténete II. Rákóczi Ferenc korában" címmel. Sokat járt külföldön, különösen Ausztriában és Németországban. A Károly cs.-ker. a háborús emlékérem a kard.-al tulajdonosa. Tart. hadnagy. L.: Sopron, Mező-u. 7. Csarnóy (Hvozdovich) Pál, ny.törvényszéki elnök. Szül.: Csarnó, 1879 dec. 21., g. kath. Atyja : H. Antal, g. kath. lelkész, anyja: Burik Mária. A cseh megszállás után a csehek elbocsátották, átjött Csonkamagyarországra s előbb a paksi, később a bonyhádi kir. járásbíróságnál dolgozott. Bonyhádon járásbírósági elnök volt, hasonló minőségben nevezték ki a szekszárdi járásbírósághoz is. 1939-ben az ungvári kir. törvényszék elnöke lett és 1940 jan. 1-én vonult nyugalomba. Beszél ruténul, szlovákul és németül is. L. : Ungvár, Széchenyi-tér 3. Csatáry Béla dr., belügymin.-i államtitkár, a II. o. polg. hadi érdemker., a magyar érdemrend középkeresztje a csillaggal, a kormányzói dicsérő elismerés, a bronz és ezüst Signum Laudis, azonkívül a Szerb Szent Száva-rend II. o. a csillaggal tulajdonosa Szül. : Pozsony, 1878 máj. 4., r. k. Apja: néhai Cs. István, anyja: néhai Griez de Ronse Mária. Jog- és államtudományi tanulmányainak elvégzése után államtud. doktorátust tett. Bp-en végezte iskoláit és közigazgatási pályáját a Belügymin.-ban kezdte meg. A közigazgatás összes ágaiban kiváló jártassággal és nagy szaktudással bíró állami főtisztviselő kiérdemelte felettesei elismerését és az 1935. évben mint osztályfőnökké nevezték ki, 1936-ban pedig elnyerte az államtitkári címet. Fáradhatatlan agilitással végezte nagy munkáját a közigazgatás egyszerűsítése és modernizálása érdekében. Nevét több nagyfontosságú közigazgatási és szociális rendelet és intézmény teszi különösen ismertté. A közigazgatási organizáció fejlesztését és tökéletesítését a legteljesebb mértékben elérte. Szakmunkásságot is kifejt a közigazgatási irodalom terén. A világháborút hősiesen végigharcolta, mint százados szerelt le. Németül és franciául is beszél. L. : Bp., IX., Ferenc-krt 19/21. Csathó Kálmán, csikdelnei, író, a Nemzeti Színház ny. főrendezője, a Magyar Színház igazgatója, a Magy. Színpadi Szerzők Egyes. v. elnöke. Szül.: Bp., 1881 okt. 13. Szülei ősrégi, székely nemesek. Jogtud. doktori okl.-et szerzett. 1906—1909-ig a Kultuszmin.-ban teljesített szolgálatot mint s.-fogalmazó. 1909—35-ig a Nemzeti Színház rendezője, majd főrendezője volt. Szakavatott rendezői keze alatt a Nemzeti Színház színpadán nem volt ritkasága százas szériájú előadás. Több tudományos és irodalmi társaság tagja, a Magyar Tud. Akadémia levelező, a Kisfaludy, a Petőfi és a Gárdonyi Társaság tagja. Darabjai közül a Te csak pipálj Ladányi és a Fűszeres csemege a Tud. Akadémia Vojnits-díját, regényei közül a Földiekkel játszó égi tünemény a Péczeli díjat nyerte el. Nagysikerű regényei A varjú a toronyórán, Leányok, anyák,nagyanyák, Mikor az öregek fiatalok voltak, Most kél a nap, stb. Színdarabjai úgy a Nemzeti Színházban, mint a Vígszínházban is hatalmas, átütő sikert arattak. Az új rokon, A házasságok az égben köttetnek, Lilla, Felhők lovagja, Matyika színésznő szeretne lenni, hoztak részére nagy elismerést. Több darabját meg is filmesítették. A kormányzó 1931-ben a Corvin-koszorúval tüntette ki. L. , Bp., I., Hidegkúti út 58. Csatth Béla, kozmatelki, ny. postafőigazgató. Szül.: Arad, 1876 jún. 24., r. k. Atyja : néhai k. Cs. Zsigmond v. debreceni postafőnök, anyja : néhai Dangl Lujza. Bátyja : dr. k. Cs. Sándor ügyvéd, aki a debreceni g. kath. püspök elleni pokolgépes merénylet egyik vértanúja volt. Középisk. után államtud. államvizsgát tett és