A kert 1895
1895-08-01 / 10. szám - Közelről és távolról - L’Huillier István: A virágról, kertről s a kertész képzettségéről
dett építeni s magának otthont alapított. — Nagyon természetes az is, hogy eleinte csak abban a virágokban gyönyörködhettek az emberek, a melyeket a közeli erdők és rétek nyújtottak és a melyeket letépve lakukba vittek. — Hogy pedig a hamar elnyiló virágokat tovább fentarthassák, tövestül kiásták s szomszédságába ültették. Az lehetett aztán az öröm e virágok megeredését és továbbfejlődését látni! Igy létesült az első virágos kert. A szépvirágu növények gyűjtését aztán az élvezhető hasznos növények követték s meg volt vetve az alapja a konyhakertnek, majd meg a jó gyümölcsöt termő fákat ültették a házak körül s előállott a gyümölcsös kert. Végre mindezek megvédésére az állatok és emberek betörései ellen kerítést, vontak, melyet sok vidéken, így Erdélyben is, még ma is «kertnek» neveznek. Később egész tájak kertté alakíttattak. Díszessé és hasznossá tétettek s a mű és diszkertészetről kezdtek rebesgetni. De most hagyjuk a régmúlt időket s térjünk a jelenre s tekintsünk körül kedves hazánkban és mindennek előtt Budapesten, székesfővárosunkban. Örömmel látjuk és tapasztaljuk, hogy ezen ezredévek óta fennálló, s habár időnként csak lassan fejlődött mű, szédítő sebességgel halad a tökéletes sülés fele.— Örömmel látjuk, hogy székes fővárosunkban és környékén a szakszerűen és csínnal rendezett kertek évről-évre szaporodnak, gyarapodnak és nagy örömünkre van az, amit legelőbb kellett volna említenem, hogy maga a székesfőváros kertészeti viszonyai oly magas fokra emelkedtek, aminőn azt nemcsak hogy eddig nem láttuk, de nem is mertük hinni, hogy valaha lássuk. — Kiváltképen dicséretére válik ez az alkotó főkertésznek, de magának Budapest székesfővárosnak is. — Ezrek örvendenek e remek alkotásoknak s ezreknek szolgálnak azok testi és lelki épülésükre. De nemcsak a fővárosban és környékén, hanem a nagyobb vidéki városokban is észlelhető ezen örvendetes haladása a kertészeknek. Kisebb városok, sőt községek is okulva a fővárosban látottakon, igyekeznek abból egyet-mást helyi viszonyaikhoz megfelelően és erejükhöz képest utánozni és értékesíteni. Számtalan helyen megalakultak a gazdasági, kertészeti és szépítészeti egyesületek, amelyek aztán az utczák és utak fásítása, fasorok és sétányok ültetése, árnyékos ligetek alakítása, nyugvó padok elhelyezése s más ehhez hasonló kertészeti alkotások által igyekeznek a nagy társadalom hasznos tényezőivé válni. Csakhogy mindezekhez a puszta jó szándék még nem elégséges, hogy külföldi és honi fa- és cserjeféléinket ízléssel csoportosítani s azokat kellő kifejlődéshez juttatni tudjuk, elkerülhetlenül szükséges : a szakavatott ügyes kertészköz és a kellő ismeret. A kert alakítása és fentartása ép ugy megkívánja a gyakorlati tapasztalatot, mint az elméleti tudást. A nagyobb kertek, parkok alakításánál mindenekelőtt technikai tudományunkat kell elővenni. A szabálytalan hegy-völgyes területeken a szabályozási viszonyok nehézségei igen sokszor nehéz és kemény munkát igényelnek. Ily esetekben a nivelláló műszer lesz alkalmazva, hogy kikereshessük a hapahupás területek hullámait, hogy a gödrök kitöltése, a halmok lehordása, egyengetések és dombhányások terv szerint legyenek keresztül vihetők. A víz előteremtése és felosztása, a tavak, vízvezetékek és szökőkutak részére víztartányok, kutak és egyéb vezetékek létesítése tudományos ismereteket kiván, míg a növényházak felállítása és be — 365 —