A kert (1896)

1896-09-01 / 18. szám - Közelről és távolról - Gillemot Vilmos: Fuchs Emil†

díszítési munkák, koszorúk, stb.) Ezzel a szomorú kiállítással fog véget érni az időleges kertészeti kiállítások sorozata. Kinek van eladó szőlővesszője? Hogy a szőlővesszők eladása a termelőknek megkönnyíttessék s hogy azok, a­kik akár európai, akár amerikai szőlővesszőket vásárolni óhajtanak, a létező szőlővessző­készletekről idejekorán tájékozást szerez­hessenek, a­z. év őszén is mind a hazai, mind az amerikai fajtájú eladó, szőlő­vessző-készletekről hirdetés fog kibocsát­tatni. Felhivatnak ennélfogva mindazok a szőlőbirtokosok, akik teljesen megbíz­hatólag fajtiszta európai vagy amerikai eladó szőlővesszőkkel rendelkeznek, hogy készleteiket, fajta, minőség (sima vagy gyökeres vesszők) és mennyiség szerint a termelési hely (Vármegye, község, vasút és postaállomás) és az ezrenkénti eladási árak megjelölésével, az­ árakba a csoma­golás és a feladó vasúti állomáshoz való szállítás költségeit is beleértve, azon kerület szőlészeti és borászati felügyelő­jéhez, amely kerületbe a vesszők terme­lési helye tartozik, lehetőleg mielőbb jelentsék be. A bortermelő főváros. A székes­fővá­ros még hónapokkal ezelőtt elhatározta, hogy szőlőtelepein 26 ezer forint költ­séggel présházat épített és 6000 frtért beszerzi a bortermeléshez szükséges berendezést. A belügyminiszter leiratilag értesítette a fővárost, hogy ezt a határo­zatát helyben nem hagyja, mert a bor­termelés nem hivatása a törvényhatóság­nak és a költségek fedezése nincs eléggé kimutatva. Páris flórája. A szajnaparti világ­ szíve szenvedélyesen szereti a virágokat. A párisi színházak, mulatóhelyek virágszük­ségleténél sokszorta nagyobb a magáno­soktól naponta elhasznált virágok mennyi­sége. És nemcsak udvarias ismerősök meg barátok­ küldötte virágcsokrokat ké­szítenek a naponta Párisba érkező 10—20 vagyon virágból, hanem eszik is a virágot. Igen, az ibolya-saláta, meg az iris­ körtés minden párisi restaurant étlapján sze­repel. Annál érdekesebb hát annak a tudása, hogy ez a nagy virágfogyasztó város vájjon termel is virágot? Valót úr, aki­­ már évek óta foglalkozik Páris flórájával, határozott igennel felel e kérdésre. Nem­csak a külvárosi virágházaknak és a sétatereknek van dús növényzetük, ha­nem buján tenyészik az utczák oldalain, a kövezet között mindenféle növény. És mint Valet úr állítja, az egyes utczáknak és városrészeknek megvan a maguk ka­rakterisztikus növényük. — Így a Quai d'Austerlitz és az Arc de Triomphe környékének uralkodó növénye a mustár, a Quai d'Orsaye a kell, mig a Boulevard Voltaire a lencse hazáj­a , a Canal de l'Qurequon a buzér terem, a Que de Grenelleen a katáng, a Place du Carro­usel uralkodó növénye pedig a sóska, mig a Pont Neufon a vasfű uralkodik. Így szól franczia tudós német alaposságú czikke, amelyből csak egy adat hiányzik. Az, hogy hol terjed el Párisban legjobban a­­ mákvirág ? Szegedi (Négler) József mácsai főkertész aug. 18-án örök létre szenderült. —Béke poraira ! A Margitsziget eladása. A «Politikai Hetiszemle» arról értesül, hogy a Margit­sziget megvásárlása érdekében főrangú körökben mozgalom folyik. A mozgalom azt czélozza, hogy a Margitszigetet vál­lalati alapon európai nívója fürdő- és üdülőteleppé fejleszsze. E czélból a szi­getet József főherczegtől megveszik ugyan­azon az áron, amelyen a főherczeg annak idején a fő- és székvárosnak felaján­lotta. A Margitsziget ilyen fejlesztésének tervét a kormány is helyesli és mivel a — 717 — 47*

Next