A kert 1898
1898-05-01 / 9. szám - Közelről és Távolról - Bereczki Máté emlékszobrának leleplezése
öntudat? Ha van valami, bizonyára azt mondja magában : Én fa vagyok, földhöz lánczolt rab. Itt születtem, itt élek és itt halok meg ezen a helyen. Ti pedig, akik alattam jártok, ti törpe emberek vagytok. Oda mehettek, ahova akartok. És én még sem cserélnék veletek, mert nekem két anyám van: a föld, meg a nap és mind a két anyám holtomig szeret engem. Én valamennyi fa között mégis a jegenyefát szeretem legjobban. Sem árnyéka sem gyümölcse, jól tudom, de van valami az ő egyedülvalóságában, hajthatatlanságában, felemelkedettségében, ami tetszik nekem. Ha meghalok, azt szeretném, ha egy jegenyefát ültetnének a siromra. Nekem kedves az a gondolat, hogy egykor jegenyefa leszek és állok, mint éltem, magányosan, hallgató lombokkal, folyton az eget nézve , nappal a felhőket, éjjel a holdat, a csillagokat. Gárdonyi Géza, Bereczki Máté emlékszobrának leleplezése, Budapest, 1898 április 10. Nagy pomologusunk szobrát április 10-én, vasárnap délelőtt 11 órakor leplezték le a budai kertészeti tanintézet kertjében. Az érczbe öntött mellszobor a magyar gyümölcstermelők elismerésének s hálájának konkrét kifejezése az iránt, ki askota életmódra adta magát csak azért, hogy kedvencz foglalkozásának szentelhesse minden perczét. Mint tudjuk, a nagy gyümölcstermelő halála után a szoborépítés eszméje Molnár István, kir. tanácsos, a kertésziskola megteremtője, a mostani gyümölcsészeti miniszteri biztos agyában s szivében fogamzott meg s művére Angyal Dezső igazgatóval akkor tették a koronát, mikor a szoborról a leplet lehuzatták. A virágos lejtőn, a burkolt szobor köré diszes társaság gyűlt. Darányi miniszter mellett államtitkára s minisztériuma főbb emberei : Máday, Dobokay, Kapeller tanácsosok, Lónyay Ferencz titkár jelentek meg. Az O. M. G. E.-t Forster igazgató, Szilassy titkár, Kodolányi Antal, Bálás Árpád, kir. tanácsosok képviselték. Kecskemétről id. Katona Zsigmond. Hont megyét a Czibulka alispán vezetésével jött bizottság képviselte. Ott volt Bethlen András gr. volt földmivelési miniszter, Gyertyánffy igazgató, Matuska Alajos polgármester, Hutyra igazgató, Ujváry Béla, számos nő és sok érdeklődő, Mayer Ede, a szobor készítője. Az ünnepet a Hymnusz eléneklése nyitotta meg, erre Molnár István vázolta Bereczki életét, küzdelmeit, ideális törekvéseit, az eredményeket, a melyeket elért s a melyek méltóvá tették az érczszoborra. A gyönyörű beszédből megörökítendőnek tartjuk a Bereczki életrajzára vonatkozó adat megörökítését, melyet ily részletezéssel eddig még nem ismertünk. . . . «Bereczki Máté született 1824-ben Nógrádmegye Romhány községében szegény iparos szülőktől. Az elemi iskolákat falujában, a gimnáziumot nagy nélkülözések közt Váczott végezte. Csak ugy tanulhatott ő jó maga is, hogy másokat taníthatott az alsóbb osztályok tantárgyaiból. Ugyanígy küzködve végezte Budapesten a jogi és állam — 293 —