A kert 1902
1902-10-15 / 20. szám - Közelről és távolról - A pozsonyi II. orsz. kertészeti kongresszus
Ezek után megkezdődött a vita tárgyak tárgyalása. Első előadó volt Angyal Dezső, a gyümölcs és kerti termények értékesítésének legczélszerűbb módjáról szóló határozati javaslatát, amelyet a múlt számunkban már ismertettünk I. társadalmi tevékenység és II. állami tevékenység czímek alatt a következőleg vezette be : Tisztelt kongresszus ! A gyümölcs és kerti termények értékesítésének legczélszerűbb szervezéséről szóló vita bevezetésére 4 előadó lett előttem felszólítva; olyanok, akik nálamnál több idővel és szélesebb látókörrel bírnak, de ezek időközben mind visszaléptek. Így került ez a kérdés hozzám anélkül, hogy ezt teljes valójában elő tudtam volna készíteni. Ha mégis előállok egy megokolt határozati javaslattal, teszem ezt azért, hogy ez a fontos kérdés a napirenden maradjon és mert más részről számítok a kongresszusi tagok jóakaratára és tapasztalataira, hogy az én hiányaimat pótolni fogják. Ezek előrebocsájtása után hangsúlyozni kívánom először is, hogy nálunk nagyon gyakran hallható panasz az, mikép a mi égaljunk alatt a gyümölcstermesztés nem fizeti ki magát. Ha behatóbban vizsgáljuk ennek az állításnak a jogosultságát, azonnal kitűnik, miszerint a hiba nem abban van, hogy a mi égaljunk nem alkalmas a gyümölcstermesztésre, hanem igenis abban, hogy minden vidéken minden gyümölcsnemet és annak számos fajtáit akarjuk termeszteni. A másik hiba ismét az, hogy a fajták rosszul lesznek megválasztva. Méltóztassanak csak akár a mostani, akár más hasonló kiállítást megnézni, sehol sem találunk nagyobb gyakorlati czélt megvalósítva. Minden kiállító arra törekedett és törekedik, hogy minél több fajtával jelenjék meg. Ott, ahol sok fajta van, nagyobb mérvű gyümölcskereskedést létesíteni nem lehet. A harmadik hiba az, hogy nálunk a gyümölcstermesztés a mellékfoglalkozások közé soroztatik. Jól, rosszul a földbe nyomják a fát , a hernyókat, amennyiben a törvény kötelezi erre a tulajdonost, leszedik, de a többi védekezési módról nem tudnak főleg kistermesztőink semmit. Akik gyakorlatban foglalkoznak a gyümölcstermesztéssel, jól tudják, hogy az a jelenben nemcsak a fa metszéséből, törzsének megtakarításából és a föld megjavításából, hanem főleg a különböző állati és növényi élősködők ellen való sikeres védekezésből áll. És éppen ez az. 1. kongresszus, amelynek szükséges voltát már némi műveltséggel bíró hivatásos kertészek, vagy termesztők sem akarják vagy tudják belátni, még kevésbé a kistermesztők. Sőt tovább megyek és tapasztalatból állítom, hogy még azok is, kik a védekezés szükségéről és hasznáról meg vannak győződve, vagy erre reákényszeríttetnek , nem végzik a védekezést idejében és a kívánatos pontossággal, ennek természetes következménye, hogy kedvező eredményt nem látnak, azzal, ezek is teljesen felhagynak. Márpedig, ha a gyümölcs után olyan jövedelmet kívánunk elérni, a minő szakszerű gondozás mellett ezzel tényleg nálunk is elérhető, akkor akarnunk kell a módokat és eszközöket is, vagy pedig hagyjunk fel a gyümölcstermesztéssel és fedezzük gyümölcsszükségletünket azoknál, kik a kor intő szózatát megértve, saját jól felfogott érdekükben gyümölcsfáikat teljes odaadással, teljes szakértelemmel gondozzák. Engedje meg ezek után a 1. kongresszus, hogy határozati javaslatomat, mely az anyag bősége miatt a rendes formától eltér és éppen e miatt két fő részre, t. i. először társadalmi és másodszor állami tevékenységre kellett osztanom a könnyebb áttekinthetés végett és mert ezzel a jövendőre nézve némi irányt is kívántam megjelölni, a következőkben terjeszthessem a t. kongresszus elé. (A határozati javaslatot lásd molt számunk 590. lapján.) - 626 -