A kert 1912

1912-06-15 / 12. szám - Hírek - Ilsemann Keresztély† - Halálozás - A magyarországi kertészsegédek egyesülete - Országos méhészeti kongresszus és mézvásárral egybekötendő országos méhészeti kiállítás Kolozsvárott - Szőlőmívelés. I.

Pillantsunk csak vissza éppen két év­tized — 1892. év — előtti időkre, amidőn Ilsemann vette át a fővárosi kertészetet, és meg kell hajlanunk azon erély, kitartás és tudás előtt, amely Budapest kertészetét arra a polczra emelte, amelyen ma áll, amely ki tudta vívni azt a dotácziót, amelyet a székesfőváros kertészete ma élvez. Ilsemann erélye, ki­tartása olyan fővárosi kertészetet teremtett, amely ma Európa nagy városainak ker­tészetei között az elsők sorában áll, és az elismerést általánosan a külföldön is kivívta. Ilsemann azonban nem csupán a ker­tészetet,­­ amelynek élén állott, — fej­lesztette, hanem a kertészeti irodalom terén is tevékeny működést fejtett ki. Lapunknak alapítása óta munkatársa volt, úgyszintén az Orsz. M. Kertészeti Egye­sület lapjának is, a­melynek szintén alapí­tása óta munkatársa, majd pedig, amikor 1892-ben a fővárosba került, állandó mun­kája, 1898-ban pedig az egyesület főtitkárá­nak és a lap főszerkesztőjének választot­ták meg. Irodalmilag magyaróvári főkertész korá­ban kezdett működni. Több éven át „Der Fruchtgarten) eleinte társ, majd egyedüli szerkesztője volt. E lap a »Landes-Obst­bauverein für Niederösterreich« és az »Obst­bauverein für das Königreich Böhmen« kertészeti egyesület hivatalos szaklapja volt és Wienben jelent meg és Ilsemann Magyaróvárról szerkesztette. E lapnak, amely különösen sikerült szép gyümölcs­műlapjai által tünt ki, számtalan czikkét, mint az még 25 évvel ezelőtt és nagy­részben ma is történik — a szerkesztő maga írta, s így Ilsemann is, aki Magyar­óváron, nem csak egy szép mintagyümöl­csöst,­­ hanem, mint arról az egykorú jegy­zék is tanúskodik, egy fajtákban gazdag faiskolát és kertésze­tet is vezetett be, — a lap czikkeinek nagy részét maga írta. Úgy ezeket a német czikkeit, mint ké­sőbbem magyar nyel­ven megjelent czikkeit, mindig bizonyos ha­tározottság és rövidség jellemzi, határozott rövid kifejezésekben igyekezett jellemezni és festeni. Kifejezéseit, ép úgy, mint a ma­gánéletben, az írásban sem nagyon válogatta, és nézeteit nemegyszer bizonyos nyersességgel juttatta kifejezésre. Ez jellemezte különben egyéb tetteiben is, kü­lönösen, ha nézetei nem találtak vissz­hangra. A hosszas tár­gyalásoknak és hosszas czikkeknek nem volt barátja. A rövid, apró jegyzeteket, meg­figyeléseket, amelyek egyenesen a tárgyra vonatkoztak, kedvelte a legjobban. Szerette a tiszta, jó rajzokat és a tökéletes, színes képeket, amelyeket lapjánál nagy áldoza­tokkal 10—12 színben is készíttetett. Rajzokat a lapjába rendszerint maga ké­szített az általa megfigyelt növényekről. Ilsemann Kielben született egy nagy, ma is neves kertész családból. Korán került Magyarországba és itt eleinte meg­ Ilsemann Keresztély . Ilsemann Keresztély 1 - 377 - 27

Next