A kert 1912
1912-06-15 / 12. szám - Hírek - Ilsemann Keresztély† - Halálozás - A magyarországi kertészsegédek egyesülete - Országos méhészeti kongresszus és mézvásárral egybekötendő országos méhészeti kiállítás Kolozsvárott - Szőlőmívelés. I.
Pillantsunk csak vissza éppen két évtized — 1892. év — előtti időkre, amidőn Ilsemann vette át a fővárosi kertészetet, és meg kell hajlanunk azon erély, kitartás és tudás előtt, amely Budapest kertészetét arra a polczra emelte, amelyen ma áll, amely ki tudta vívni azt a dotácziót, amelyet a székesfőváros kertészete ma élvez. Ilsemann erélye, kitartása olyan fővárosi kertészetet teremtett, amely ma Európa nagy városainak kertészetei között az elsők sorában áll, és az elismerést általánosan a külföldön is kivívta. Ilsemann azonban nem csupán a kertészetet, amelynek élén állott, — fejlesztette, hanem a kertészeti irodalom terén is tevékeny működést fejtett ki. Lapunknak alapítása óta munkatársa volt, úgyszintén az Orsz. M. Kertészeti Egyesület lapjának is, amelynek szintén alapítása óta munkatársa, majd pedig, amikor 1892-ben a fővárosba került, állandó munkája, 1898-ban pedig az egyesület főtitkárának és a lap főszerkesztőjének választották meg. Irodalmilag magyaróvári főkertész korában kezdett működni. Több éven át „Der Fruchtgarten) eleinte társ, majd egyedüli szerkesztője volt. E lap a »Landes-Obstbauverein für Niederösterreich« és az »Obstbauverein für das Königreich Böhmen« kertészeti egyesület hivatalos szaklapja volt és Wienben jelent meg és Ilsemann Magyaróvárról szerkesztette. E lapnak, amely különösen sikerült szép gyümölcsműlapjai által tünt ki, számtalan czikkét, mint az még 25 évvel ezelőtt és nagyrészben ma is történik — a szerkesztő maga írta, s így Ilsemann is, aki Magyaróváron, nem csak egy szép mintagyümölcsöst, hanem, mint arról az egykorú jegyzék is tanúskodik, egy fajtákban gazdag faiskolát és kertészetet is vezetett be, — a lap czikkeinek nagy részét maga írta. Úgy ezeket a német czikkeit, mint későbbem magyar nyelven megjelent czikkeit, mindig bizonyos határozottság és rövidség jellemzi, határozott rövid kifejezésekben igyekezett jellemezni és festeni. Kifejezéseit, ép úgy, mint a magánéletben, az írásban sem nagyon válogatta, és nézeteit nemegyszer bizonyos nyersességgel juttatta kifejezésre. Ez jellemezte különben egyéb tetteiben is, különösen, ha nézetei nem találtak visszhangra. A hosszas tárgyalásoknak és hosszas czikkeknek nem volt barátja. A rövid, apró jegyzeteket, megfigyeléseket, amelyek egyenesen a tárgyra vonatkoztak, kedvelte a legjobban. Szerette a tiszta, jó rajzokat és a tökéletes, színes képeket, amelyeket lapjánál nagy áldozatokkal 10—12 színben is készíttetett. Rajzokat a lapjába rendszerint maga készített az általa megfigyelt növényekről. Ilsemann Kielben született egy nagy, ma is neves kertész családból. Korán került Magyarországba és itt eleinte meg Ilsemann Keresztély . Ilsemann Keresztély 1 - 377 - 27