A kert 1915
1915-06-15 / 12. szám - Gyümölcsészet - Horn János: A földi vagy seregély sederjről – (Rubus Fruticosus)
méter magasak, akként kell megritkítani, hogy azok 20—25 centiméternél közelebb egymáshoz ne álljanak, mert ellenkezőleg apró, vézna, hitvány magszárakat s annál kevesebb és tökéletlenebb magot fognak hozni. Nyáron át a növények legkevesebb négyöt ízben, megkapálandók, öntözésre nem szorulnak, de a tisztántartást feltétlenül megkívánják s ebben részesítve annyira megerősödnek, hogy a következő esztendőben magszárba indulnak. A magszár és annak számos erőteljes oldalhajtásai maggal gazdagon megrakódva kedvesen kandikálnak a néző felé s érett korában fekete szinű magvaikat augusztus havában érlelik. A mint a magvak megfeketülnek és a magszárak sárgulni kezdenek, levágatnak, apró csomókba kötöztetnek s utánérés végett száraz helyre felaggattatnak, majd a mag kicsépelve és kitisztogatva, zacskóban száraz helyre tétetik. A köménymag csirázó erejét 3—4 esztendeig megtartja. Noha még a legszerényebb háztartást is alig lehet köménymag nélkül elképzelni, mégis igen kevesen vesznek maguknak annyi fáradságot, hogy ha már eladóra nem is, de legalább saját szükségletük fedezésére évenként termeszthetnének anynyit, hogy üzletbe ne kelljen e végett is szorulni, mert a kereskedésben soha sem kaphatunk olyan tiszta egyenlő minőségű jó köménymagot, mint amilyent magunknak termeszteni módunkban áll, abban legalább kényünk-kedvünk szerint válogathatnak s azonkívül pénzünket sem kell érte kiadni. Balatonhenye. Teleki János. A földi vagy seregély szederjről. (Rubus Fruticosus.) Bogyós gyümölcseink között a szederj van legkevésbbé elterjedve, házi kertjeinkben s gyümölcsöseinkben alig látjuk ezeket s ha itt-ott helyet is kapnak, gondozásuk, helyük rendesen oly mostoha, hogy igénytelenebb voltuk daczára sem arathatunk ezekről megfelelő minőségű termést. E gyümölcsnemek már valamivel nagyobb mértékben való termesztését is igaz, nagyon befolyásolja, oly és körülmény, hogy hazánk több vidékén ennek kisebb gyümölcsöt termő féleségei vadon is növekednek s ezek a háztartás és piacz szükségleteit ma még némileg fedezik is, de befolyásolja ezen gyümölcsnem rendszeres termesztését még az is, hogy sokoldalú felhasználási, illetve feldolgozási módozatait közönségünk még alig ismeri s ez okból a szederj gyümölcsének inkább csak alsóbbrendű szerepet szokott juttatni. Ezen felfogást azonban mindaz, akinek már módjában volt valamely jó szederj gyümölcsét nyersen vagy izőlé, avagy kocsonya módjára, vagy egyéb módon feldolgozva élvezni, könnyelmű ítéletnek fogja minősíteni már annál inkább is, mert az izt és zamatot illetve az édes vagy savanykás voltot illetőleg a fajták itt is nagyon különbözőt nyújtanak. Szóban lévő gyümölcsünket a legkülönbözőbb feldolgozásban már a régiek is felhasználták, gyógyszerük is volt, sőt gyógyászatunk az évi termés igen nagy részét még ma is magának foglalja le, amely körülmény e gyümölcsnem egészséges, üdítő, termesztésre érdemes voltát méltán igazolja is. Az előbb említettek mellett befolyásolja azonban a nagyban való termesztést ma - 356 10