A kert 1916
1916-05-15 / 10. szám - Konyhakertészet - L’Huillier István: A valódi batata (Convolvulus batata – Ipomoea batatas)
déli részéig terjedő magasságban is és nyugatra egész a Sziklás Hegységig. Kereskedelmi termelésre alkalmas vidék New Yerseytől délre és nyugatra Texasig terjed s ilyennek tekinthető California középső, valamint a Missisippi völgye északra Iowa, Illinois és India déli feléig. Luisville (Kentucky) környéke különösen kitűnő terményt szolgáltat. E példák után joggal feltehető, hogy nagyban való termesztése hazánk déli részeinek védett fekvésű meleg talajaiban is sikerrel fog járni, házi szükségletre való termesztése pedig minden jobb házikertben helyet követel. Az édes burgonya díszlésére olyan éghajlat felel meg, mely a tenyészidő alatt 4 és fél hónapig fagy nélkül való ; ezalatt meleg éjjeleket, nappal bőséges napfényt, azonkívül mérsékelt mennyiségű csapadékot kiván. Öntözést nagyobb mennyiségben közvetlen kiültetés után és csak akkor tűr meg, amikor hajtásai-indái a talajat jóformán beborították. Ha a tenyészidő vége felé az édes burgonya a kelleténél több vizet kap, sok száraz, kevés és vizenyős gumót terem. Eredés idején az öntözéssel teljesen felhagyunk, feltéve, hogy addig és egyáltalán öntöztük. Az édes burgonya a legjobban szereti a jó táperőben levő homokos agyagtalajt, mely nem túlságosan gazdag szerves anyagokban (tehát nem frissen trágyázott). Jelentékenyebb mennyiségű meszet tartalmazó talajok is alkalmasak a termelésére. Nagy előnye az édes burgonyának az is, hogy olyan silányabb talajokon is jó termést ad, ahol a legtöbb termény sikerrel nem termeszthető. Bő termést ad dohány-és délen gyapottalajokon, különösen ha ezek váltakozva hüvelyesekkel termeltetnek. A kellő forgó rendszert az édes burgonyánál is be kell tartani, ugyanazon földön huzamos ideig sikerrel nem termelhető. Laza, homokos feltalajú, kellően vizáteresztő agyagos altalajú földeken terem a legjellegzetesebb alakú kereskedelmi áru. Említettük már, hogy az édes burgonyának a mérsékelt táperősségű talaj felel meg legjobban. Úgy találtuk, hogy az olyan talajokon, melyek nagyon gazdagok szerves alkatrészben, a növény inkább szárt és levelet nevel a gyökér rovására. Viszont ha a talaj szerves anyagokban nagyon szegény, a földfeletti részek nem fejlődhetvén ki kellően, a gumók is aprók maradnak és a termés kicsi lesz. Ennélfogva az istállótrágya főleg szerves anyagokban hiányt szenvedő vagy kiélt talajokon alkalmazandó, de nem igen nagy mértékben és közel az ültetés előtt, mert ennek eredménye husszár- és kevés gumótermés lesz. Legczélszerűbb és leghálásabb dolog az istállótrágyát a tapasztalatok szerint az elővetemény alá adni. Nitrogéngyűjtő pillangósok a forgóban, az általánosan elterjedt zöldtrágyázás is az istállótrágyához hasonlóan a talajnak szerves anyagokban való gazdagítását czélozzák. Az édes burgonya egyike azon növényeknek, melyek a műtrágyázást meghálálják. A nitrogéntrágyák közül azok jönnek elsősorban tekintetbe, melyek a nitrogént könnyen felvehető alakban tartalmazzák, ennélfogva már a tenyészidő kezdetén, gyorsan hatnak. A kísérletek szerint a kálitrágyázás iránt szintén rendkívül hálás az édes burgonya, de meghálálja a foszfort is, amely beéredésére is előnyösen ható. Hogy mennyi és minő műtrágyázást, milyen összeállításban kell alkalmazni, az mindig a helyi viszonyoktól függ s csak kísérletezéssel lesz eldönthető. Alkalmazható továbbá az édes burgonya alá a fahamu is kat. holdankint körülbelül 8—10 g. mennyiségben. A fahamu értéke a kilúgozás mértékétől függ, rendesen 6—8 százalék kálit tartalmaz, azonkivűl jelentékeny meszet. Huillier István. (Folytatjuk.)