A kert 1916

1916-05-15 / 10. szám - Konyhakertészet - L’Huillier István: A valódi batata (Convolvulus batata – Ipomoea batatas)

déli részéig terjedő magasságban is és nyu­gatra egész a Sziklás Hegységig. Kereske­delmi termelésre alkalmas vidék New­ Yerseytől délre és nyugatra Texasig terjed s ilyennek tekinthető California középső, valamint a Missisippi völgye északra Iowa, Illinois és India déli feléig. Luisville (Kentucky) környéke különö­sen kitűnő terményt szolgáltat. E példák után joggal feltehető, hogy nagyban való termesztése hazánk déli részeinek védett fekvésű meleg talajaiban is sikerrel fog járni, házi szükségletre való termesztése pedig minden jobb házikertben helyet követel. Az édes burgonya díszlésére olyan ég­hajlat felel meg, mely a tenyészidő alatt 4 és fél hónapig fagy nélkül való ; ezalatt meleg éjjeleket, nappal bőséges napfényt, azonkívül mérsékelt mennyiségű csapadé­kot kiván. Öntözést nagyobb mennyiségben közvetlen kiültetés után és csak akkor tűr meg, a­mikor hajtásai-indái a talaj­at jófor­mán beborították. Ha a tenyészidő vége felé az édes burgonya a kelleténél több vizet kap, sok száraz, kevés és vizenyős gumót terem. Eredés idején az öntözéssel teljesen felhagyunk, feltéve, hogy addig és egyáltalán öntöztük. Az édes burgonya a legjobban szereti a jó táperőben levő homokos agyagtalajt, mely nem túlságosan gazdag szerves anya­gokban (tehát nem frissen trágyázott). Jelentékenyebb mennyiségű meszet tartal­mazó talajok is alkalmasak a termelésére. Nagy előnye az édes burgonyának az is, hogy olyan silányabb talajokon is jó ter­mést ad, a­hol a legtöbb termény sikerrel nem termeszthető. Bő termést ad dohány-és délen gyapot­talajokon, különösen ha ezek váltakozva hüvelyesekkel termeltet­nek. A kellő forgó rendszert az édes burgo­nyánál is be kell tartani, ugyanazon földön huzamos ideig sikerrel nem termelhető. Laza, homokos feltalajú, kellően vizát­eresztő agyagos altalaj­ú földeken terem a legjellegzetesebb alakú kereskedelmi áru. Említettük már, hogy az édes burgonyá­nak a mérsékelt táperősségű talaj felel meg legjobban. Úgy találtuk, hogy az olyan talajokon, melyek nagyon gazdagok szer­ves alkatrészben, a növény inkább szárt és levelet nevel a gyökér rovására. Viszont ha a talaj szerves anyagokban nagyon szegény, a földfeletti részek nem fejlődhet­vén ki kellően, a gumók is aprók maradnak és a termés kicsi lesz. Ennélfogva az istálló­trágya főleg szerves anyagokban hiányt szenvedő vagy kiélt talajokon alkalma­zandó, de nem igen nagy mértékben és közel az ültetés előtt, mert ennek eredménye hus­szár- és kevés gumótermés lesz. Leg­czélszerűbb és leghálásabb dolog az istálló­trágyát a tapasztalatok szerint az elővete­mény alá adni. Nitrogéngyűjtő pillangósok a forgóban, az általánosan elterjedt zöld­trágyázás is az istállótrágyához hasonlóan a talajnak szerves anyagokban való gazda­gítását czélozzák. Az édes burgonya egyike azon növényeknek, melyek a műtrágyázást meghálálják. A nitrogéntrágyák közül azok jönnek első­sorban tekintetbe, melyek a nitrogént könnyen felvehető alakban tar­talmazzák, ennélfogva már a tenyészidő kezdetén, gy­orsan hatnak. A kísérletek szerint a kálitrágyázás iránt szintén rend­kívül hálás az édes burgonya, de meghálálja a foszfort is, a­mely beéredésére is előnyö­sen ható. Hogy mennyi és minő műtrágyá­zást, milyen összeállításban kell alkalmazni, az mindig a helyi viszonyoktól függ s csak kísérletezéssel lesz eldönthető. Alkalmazható továbbá az édes burgonya alá a fahamu is kat. holdankint körülbelül 8—10 g. mennyiségben. A fahamu értéke a kilúgozás mértékétől függ, rendesen 6—8 százalék kálit tartalmaz, azonkivűl jelentékeny meszet.­­ Huillier István. (Folytatjuk.)

Next