Kertbarát Magazin, 2019 (42. évfolyam, 1-10. szám)
2019-01-25 / 1-2. szám
BEMUTATJUK menyasszonyi díszítésbe. A nagy őszi zsidó ünnepen, a lombsátrak ünnepén is fontos szerepet kapott a mirtusz, mert a sátrak fölépítésénél is használták örökzöld, dús ágait, és az ünnepi csokorba is bekerült. Az illatos nád A szent olaj egyik alkotórészeként és a Biblia szerelmi költeménye, az Énekek éneke aromás növényei között is gyakran szerepel az „illatos nád”, amelyről a Szentírásból az is kiderül, hogy messze földről érkezett drága luxustermék volt. Az „illatos nád" botanikai azonosítása nem egyértelmű, mert a nád is és az illatos füvek is sok helyen és többféle értelemben szerepelnek a Bibliában, így többféle növény is fölmerül lehetséges megoldásként. Például a citromcirok (Cymbopogon citratus), amely legföljebb 1,5 méter magas, évelő pázsitfűféle. Húsos tövű szára és hosszú, kékeszöld, aromás, szárölelő levelei vannak. Füzérkéi bugavirágzatban nyílnak. Magas illóolajtartalma miatt összetörve minden része erős citromillatot áraszt. Teája lázcsillapító, fertőtlenítő hatású, hasmenést, fejfájást, meghűlést kezelnek vele. Vaskos, húsos levélhüvelyét zöldségként fogyasztják, leveleivel halételeket, mártásokat, szószokat ízesítenek. „Illatos nád” lehetett a kálmos (Acorus calamus) is, amely a kontyvirágfélék családjába tartozó vízparti növény. Vaskos, elágazó gyöktörzse az iszapban kúszik, levele hosszú, kissé hullámos szélű, kard alakú, szára szögletes. Tömött torzsavirágzatát • 1. A citromcirok a bibliai időkben drága luxuscikk volt • 2. A kálmos tömött torzsavirágzata mutatja, hogy a kontyvirágfélék rokonságába tartozik • 3. A kapri a mediterrán országokban az öreg kőfalak jellegzetes növénye, a kisebb résekben is könnyen megkapaszkodik (Olaszország, Róma) • 4. A kapri magánosan álló, nagy, fehér virágaiban a porzók száma gyakran meghaladja a százat is zöld buroklevél öleli körül. A növény megdörzsölve erős illatot áraszt. Ismert népi gyógynövény, szárított gyöktörzse élénkítő, emésztést serkentő hatású. Levélrügyeit salátaként eszik, gyöktörzsét kandírozzák és likőröket ízesítenek vele, illetve a kozmetikaipar is felhasználja. Őshazája Kelet-Ázsia és Észak-Amerika, sokfelé meghonosodott. A Szentföldön nem őshonos, de az Egyiptom és India között évezredekig fennálló kereskedelmi úton könnyen eljuthatott Izraelbe is. Az 1570-es években hozták Konstantinápolyból Magyarországra és gyógyhatása miatt kezdetben a kolostorkertekben kezdték el termeszteni. Varázslatos afrodiziákumok A mandragóra különös növény, amelynek a középkorban mágikus hatást tulajdonítottak. A burgonyafélék családjába tartozik, vagyis a krumpli, a paradicsom, a padlizsán, a paprika, valamint a mérgező beléndek, maszlag és nadragulya rokona. Az őszi mandragóra (Mandragora autumnalis) szártalan, tőlevélrózsás, évelő növény. Nagy, hullámos szélű, kellemetlen szagú, ráncos leveleinek tövében tél végén bíborlila virágok nyílnak, tavasszal kellemes, ananászillatú, narancssárgás, hosszúkás bogyótermést érlel. A mediterrán vidékeken őshonos, így a Szentföldön is. Galileától a Jordán alsó folyásáig, parlagokon, utak mentén, törpecserjésekben fordul elő. Rokona, a tavaszi mandragóra (Mandragora officinarum), amely halványlila virágú, termése gömbölyű és sárga, őshazája pedig Észak- Olaszországtól a Nyugat-Balkánig terjed. Mindkét mediterrán mandragórafajnak hasonlóak a hatóanyagai, hallucinogének, al- 50