Kertészet és Szőlészet, 1957 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1957-09-01 / 9. szám

Tokaj környékén újabb szőlőtelepeket létesítenek A Rakamaz, Tímár és Gáva községben termelőszövetkezetek elhatározták, hogy a híres tokaji bortermő hegy lábánál a Tisza bal partján kísérletképpen öt-öt hold szőlőt telepítenek. A gavai tiszamenti Napsugár termelőszövetkezet tagsága arra következtet, hogy a tokaji talaj- és éghaj­lati viszonyok megegyeznek az övéikkel, s valószínűnek tartják, hogy határuk ki­tűnő , tokajihoz hasonló bor termelé­sére alkalmas. Ha feltevésük igazolódik, nagyobb területeken folytatják a szőlő telepítését. Si^isteaetett paradicsom­bemutató SzakAon A Kertészet és Szőlészet júliusi számá­ban ismertettük a Konzerv-, Hús- és Hű­tőipari Kutató Intézetnek a paradicsom helyrevetésére vonatkozó kutatási ered­ményeit. A Paksi Konzervgyár paradi­csom-termesztési körzetében a Vörös Su­gár Tsz és két egyénileg dolgozó paraszt a gyár termeltetési osztályának irányí­tásával kipróbálta a 3 éves kísérletek so­rán kialakított belterjes helyrevetési módszert. A soros helyrevetéssel, három korai paradicsomfajtával április 1-én el­vetett paradicsom-földeket a Paksi Kon­zervgyár által összehívott szakértők au­gusztus 6-án megszemlélték. A helyre vetett paradicsomtáblák teljes érésben voltak, míg ugyanakkor a Paks környékén általánosan elterjedt, külterjes, kései palántázással művelt tábláknak csak kisebb részén kezdődött meg az érés. A bemutató résztvevői a látottak alapján megállapították, hogy a belterjes helyre­vetés gondos alkalmazásával igen nagy és aránylag korai paradicsomtermések érhetők el. A különböző korai termesz­tési módszerek és a helyrevetés ésszerű kapcsolásával a paradicsom érési idejét gazdaságosan meghosszabbíthatjuk. A Paksi Konzervgyár körzetében, az ottani viszonyoknak megfelelően, 1958-ban már számos táblán alkalmazzák a soros, nagy növénysűrűségű paradicsom-helyrevetést. A Kertészeti Kutató Intézetben a Földművelésügyi Minisztérium, a Kerté­szeti és Szőlészeti Főiskola, az Állami Gazdaságok Főigazgatósága képviselőinek és egyes állami faiskolák vezetőinek rész­vételével gyümölcstermesztési kollektíva­értekezletet tartottak. Az értekezleten Rozsnyai József osz­tályvezető, a kollektíva vezetőjének meg­nyitója után Zatykó Imre tudományos munkatárs tartott beszámolót a gyökér­nemes gyümölcsfák és alanyok faiskolai szaporítási lehetőségeiről és az eddig el­ért eredményekről. A vita során megállapították, hogy a gyökérnemes fák előállítására vonatkozó kutatást ki kell terjeszteni a nagyüzemi fajtákra, valamint nagyobb mértékben a csonthéjas alanyokra is, figyelembe véve különösen a sajmeggynél , a zöld­­dugványról való szaporítást. Megállapítást nyert az is, hogy a sikere­sebb termelés érdekében a gümölcster­­melésnek klónanyagra van szüksége, ezért fontosak ezek a szaporítási kísérletek és azok eredményei. Az üzemi méretű sza­porítás lehetőségeit és a gazdaságossági vonatkozásokat a továbbiakban a kísérlet­nél ugyancsak tanulmányozni kell. Szó került még az értekezleten egyes fontos metodikai kérdésekről is. Augusztus 27-én a Földművelés­ügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági Gépeket Értékesítő Szövetlkezeti Vál­lalat, a budapesti XVII. ker. Dózsa Termelőszövetkezet közös mezőgaz­dasági gép- és eszközkiállítást ren­dezett. A kiállítást számos igazga­tási, mezőgazdasági szakem­ber, több gépállomási dolgozó, termelőszövet­kezeti tag és egyéni gazda nézte meg. A kiállított kétszáz fajta ^p közül legnagyobb sikere a kisgépek­nek volt. Különösen tetszett a Fürge—3, az Agrostroj kerti traktor és Petkó Zsigmond kis „Kuli” po­rozógépe. Ez utóbbi igen ötletes szer­kezetű és olcsó. Jól használható dom­bos, hegyes szőlőparcellákban is. A kiállításon a MEZŐSZÖV min­den gépen feltüntette az eladási árat. Ott láttuk például a Vikov motor­­robot egytengelyes kerti traktort a következő munkagépekkel: 1 E>ár gumikerék tárcsával, váltvaforgató éke, univerzális ikultivátor, függesz­tett kultivátor, tárcsás borona, fű­kasza, talajmaró, permetező, körfű­rész, segédülés, gumikerekes pót­kocsi, szíjtárcsa. A Motorrobot ára munkagépekkel együtt 39 730 Ft. A mezőgazadsági pótkocsii 30­­ 333 Ft. A közúti pótkocsi 33 257 Ft A 2,5 ton­nás ballonker­ekű kocsi 13 925 Ft. A 3,5 tonnás ballonkerekű kocsi 16 494 Ft. A lajtkocsi, trágyaléhordó (740­1-es) 6006 Ft. A vízhordó­ lajtkocsi 3 mm-es tartálylemezéből 5568 Ft. A gödörfúró (irányár) 14 000 Ft. A TP jelű 75 literes talyigás permetező 3650 Ft. A TP jelű 100 literes talyi­gás permetező 4100 Ft. A kiállításit bemutató követte. A Dózsa Termelőszövetkez­eti kertésze­tében megrendezett öntözéses bemu­tatón a legújab­b típusú szivattyúgé­peket és permetező-öntöző berende­zéseket tanulmányoz­hatták a látoga­tók. 1. „Kuli” szóló­­porozógép 2. Borászati prések 3. Teher­szállító- és pótkocsik 4. A német kétfúvó­­kás kisparcellás kertészeti öntőző 5. ,3apidtox** perme­tező- és porozógép 6. Erőgépek

Next