Kertészet és Szőlészet, 2006 (55. évfolyam, 27-52. szám)

2006-12-14 / 50. szám

INTERPOMA 06 Betakarítógépek minden mennyiségben alacsony oxigéntartalom, ami könnyen romláshoz vezethet, ezért a termekben arányosan el­helyezve 6-6 almát tartalmazó érzékelő dobozokat helyeznek el. A fluorszcens érzékelő be­rendezés „meglátja” az oxigén­hiány kiváltotta stressz-választ és jelez a szabályozó automati­­kának, hogy emelni kell a lég­térben az oxigénszintet. A rend­szer fenntartási költsége azonos a szabályozott légterű tárolásé­val, de a beruházás termenként 15-20 ezer eurós többletköltség­gel jár. Árurákészítés Az osztályozó-csomagoló gépek egyre kíméletesebbek (például fertőtlenített vízzel is működtet­hető a Longobardi berendezése) és mind több tulajdonságot tud­nak érzékelni. A holland Aweta cég dolgozta ki a húskeménység mérés akusztikus módszerét: ap­ró gumikalapáccsal megpöccen­­tik az almát és a visszhangból következtetnek a húskemény­ségre. Infravörös fénnyel átvilá­gítva a gyümölcsöt, meg tudják állapítani a cukortartalmát és az érettségét, valamint kiszűrhető a húsbarnulás. Több száz külső hibát lehet kiszűrni a különleges kamerákkal végzett „szemrevé­telezés” alapján, és így tovább. A kiválogatott gyümölcsöt apró „lézergravírozással” lehet meg­jelölni. Magától értetődő követel­mény a gépi papírláda-hajtoga­­tás. Újdonságnak számít viszont . A Knecht Land Pro csuklós szedőplató biztonságosan mozog a hegyvidéki ültetvényekben ugyanez a műanyag cseregönyö­­leg esetében: az Unifalter nevű berendezés közvetlenül a cso­magoló gépsorra kapcsolható, a Frutmac mutatta be. Ugyancsak ez a cég kínál Poker néven auto­mata rekesztöltő gépet. A válo­gatott alma először a fészkes be­tétre jut, majd azzal együtt az alulról érkező papír- vagy mű­anyag rekeszbe. A Jollypack ne­vű berendezés négyes, hatos vagy nyolcas papírtálcába sorol­ja a kiválogatott almát, amit az­tán egy másik gép befóliáz. Egyedi fejlesztés a cesenai MORE cég berendezése, amely­ben egy robotkar egyenként emeli a gyümölcsöt a fészkekbe. Körte esetében el is forgatja a gyümölcsöt, a jobb helykihasz­nálás érdekében. Gépi ritkítás Érdekes megoldás a ritkításra Adolf Bet: mechanikus berende­zése. Egy német almatermesztő, Hermann Gessler dolgozta ki az eljárást, amit Németországban, Svájcban és Olaszországban is vizsgáltak. A traktor elejére sze­relhető 2 vagy 2,5 méter magas tengely 60 cm hosszú műanyag szálakat forgat percenként 300- 450 fordulattal. Virágzáskor ezek a szálak lesöprik a virágok egy részét. A traktor haladási sebessége 10-18 km/óra, így óránként 1 -2 hektár ritkítása vé­gezhető el. A gépi megoldás előnye, hogy nem függ az időjá­rástól és sokkal biztosabb, mint a vegyszeres gyümölcsriktítás. A kézi ritkítás hektáronkénti 300 órás munkaerő-igényével pedig össze sem hasonlítható a hatékonysága. Horváth Csilla Knecht Land] 12 KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 2006/50 Minden jól szervezett Dél-Tirolban Dél-Tirolban az idén majdnem 834 ezer tonna almát takarítanak be, a korábbi termésnél valamivel kevesebbet. Az olasz termés 60 százaléka származik erről a vidékről, Európában több mint 15 százalék a részesedése. A minőség kiváló, a kereskedelmi ki­látások is kedvezőek, mondják a szakértők. A gyümölcstermesztő szövetkezetek két ernyőszervezetbe tömörültek: a VOG a Dél-tiroli gyümölcstermesztő szövetkeze­tek szövetsége, a VI­P pedig a Vinschgau-völgyi termesztőket képviseli. Munkájukat szakmai kérdésekben segíti a Laimburgi Mezőgazdasági és Erdészeti Kutató Központ, valamint az SBR, a Dél-tiroli gyümölcs- és szőlőtermesztési tanácsadó társaság. Fajtaügyekben az SK-Südtirol (Dél-tiroli Fajta Konzorcium) az illetékes. H. Cs. Dél-Tirol közösségi standon is megjelent minden szervezetével és a jól ismert márkákkal Kiterjedten használják a szedőplatókat az ültetvényekben

Next