4D - Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat 37-40. (2015)

2015 / 39. szám - Bechtold Ágnes: A Mátyásföldi nyaralótelep: egy értékeket rejtő városi tájegyütes = Summer Resort in Mátyásföld: an urban landscape with hidden values

tek üzembe - jelentősen nőni fognak a telekárak." A BHÉV vonalának megnyitá­sával valóban olyan mértékben megnö­vekedett a kereslet a mátyásföldi telkek iránt, hogy az első parcellázást rövidesen újabbak követték. A nyaralótelep nagy­jából az I. világháborúig élte fénykorát. TELEPÜLÉSSZERKEZET, ARCULAT A mátyásföldi nyaralótelep karaktere alapvetően tér el a budai hegyek „villa­telepeinek” karakterétől. Tervszerű par­cellázás eredményeképp jött létre, sza­bályos településszerkezettel (1. kép). Ezt egyrészt fennsík jellege tette lehe­tővé, másrészt, hogy zöldmezős beru­házásról volt szó, melynek során a szá­zadfordulón gyakorlatilag néhány évtized leforgása alatt alakult ki tele­pülés. A terület főtengelyét a már meg­lévő erdő és a vendéglőépület határozta meg. A vendéglő előtt kialakított Mátyás király térig (egykor Ilona tér) a máso­dik mátyásföldi HÉV-megállótól vezető utcát Kunkel Imréről nevezték Imre utcá­nak. Ez a tengely futott tovább a ven­déglő mögött az Erzsébet-ligeti fasoron át egészen a strandfürdő bejáratáig, és jelölte ki a parcellák irányát. Az utcák kijelölésében az ősi szélbarázdás észak­nyugat-délkelet irány uralkodott. A par­cellázás során közel azonos méretű, négyszög alakú tömböket alakítottak ki. Ezeket azután általában 600, 900 és 1200 négyszögöles telkekre osztották. A tömbök szélén legtöbbször három 600 négyszögöles telek helyezkedett el, míg középső részén két 900 négyszögöles . Vass Vilmos (szerk.): Budapest XVI. ker. története: helytörténeti olvasókönyv. Budapest, 1998. p. 62. 7 Dr. Haltenberger Mihály: „Nagy-Buda­­pest falvai". Városi Szemle XXXIII. évf. (1947) 7-8. sz. p. 432. 56

Next